[890] Gézoo | 2012-05-14 20:17:44 |
C' út, azaz a tükrök távolsága ezen az ábrán "r" betűvel van jelölve, a C út "Z" betűvel, a V út pedig "k"-val: Felül a kék tükrök síkja, IRa és IRb a két tükrös rendszer mozgása, amelyből célszerűen csak az egyik oldal K-Z-R háromszögét vegyük figyelembe. (Választhatsz, hogy melyiket :)
( A narancs és a piros -- a jobb oldalon, -- valamint a kék és zöld -- a bal oldalon, -- vektorok végei a haladó fotonokra mutatnak rá.)
|
Előzmény: [887] Alma, 2012-05-14 19:54:11 |
|
|
|
|
[886] Gézoo | 2012-05-14 19:44:58 |
"A trinitro-toluol (TNT „tonnáját” (általában kilotonna, megatonna, gigatonna nagyságrendben) az energia mértékegységeként is szokás használni, különösen nukleáris fegyverek pusztító erejének kifejezésére.
A TNT fűtőértéke 4,184 MJ/kg (vagy 1 kalória per milligramm). Így, 1 kilotonna TNT = 4,184 TJ, 1 Mt TNT = 4,184 PJ."
1 Mt= 1 000 000 t = 1 000 000 000 kg
5 Mt = 5 000 000 000 kg
E= 5 000 000 000 * 4,184 [MJ]
E= 5 000 000 000 * 4 184 000 [J]
E= 20 920 000 000 000 000 [J]
m=E/c2
m=20 920 000 000 000 000 / 9e16 [kg]
m= 0,2324 [kg]
Ezek után azt is nézd meg, hogy a választ milyen mértékegységben kell begépelned.
|
Előzmény: [880] szekibarbi, 2012-05-14 19:04:21 |
|
[885] Gézoo | 2012-05-14 19:37:40 |
Kedves Alma!
Vezessük le a fényórában lévő fényutak hosszából.
Legyen a tükrök közötti fényút hossza C' az átlón haladó fény úthossza C és a tükör V úton haladjon v sebességgel.
Azaz C2=C'2+V2 miután a fényutak aránya egyezik a sebességek arányáival:
c2=c'2+v2 és a derékszögű háromszöget alkotnak, amelyre Püthagorasz-tétele érvényes:
c'2=c2-v2
c'=(c2-v2)0,5
a tükrök között haladó fény sebessége. A valós c fénysebesség és a c' fénysebesség aránya:
=c/c'=c/(c2-v2)0,5
1/=c'/c=(c2-v2)0,5/c
1/=c'/c=((c2-v2)/c2)0,5
1/=c'/c=((c2/c2-v2/c2))0,5
c2/c2=1 azonossággal:
1/=c'/c=((1-v2/c2))0,5
valamint a megszokott alakra rendezéssel:
=c/c'=1/((1-(v/c)2))0,5
Tehát mi ez a c' sebesség és milyen arány a c/c' aránya ?
|
Előzmény: [882] Alma, 2012-05-14 19:20:41 |
|
|
|
|
|
[880] szekibarbi | 2012-05-14 19:04:21 |
okés, akkor megint rossz a kiírás... :)
és ez? :)
Egy 5.0 Mt-ás bomba felrobbantása során mennyi az átalakult tömeg (g-ban)? (1 t TNT – 109 cal, 1 cal = 4,187 J)
|
Előzmény: [878] Gézoo, 2012-05-14 18:56:54 |
|
[879] Gézoo | 2012-05-14 19:00:55 |
Kedves Alma!
Rövidítsünk tovább, adva van a Lorentz transzformáció gammája: =1/(1-(v/c)2)0,5 alakban. Le tudod vezetni? Tudod milyen sebességek arányítását végezzük vele?
|
Előzmény: [875] Alma, 2012-05-14 13:56:18 |
|
|
[877] szekibarbi | 2012-05-14 18:20:36 |
pontosítok, lemaradt a kérdés fele...
Számítsuk ki a tömegnövekedését (kg-ban) egy a fény sebességének 90.9 százalékával haladó elektronnak! (elektron tömege 9,109×10-31kg, fénysebesség 3×105 km/s)
|
|
[876] szekibarbi | 2012-05-14 17:43:50 |
Lenne megint néhány kérdésem... segítenétek?
Számítsuk ki a tömegnövekedését (kg-ban) egy a fény sebességének 91.0
ha jó gondolom, ennek a megoldása: m= mo/(gyök1-(v/c)négyzet)
|
|
[875] Alma | 2012-05-14 13:56:18 |
Kedves Gézoo!
Egy B test relatív sebessége egy A testhez viszonyítva definíció szerint B sebessége abban a koordináta-rendszerben, melyben A áll. Ez invariáns, nem függ a szemlélő koordinátarendszerétől az értéke (legalábbis a nagysága). Jól látod, valóban nem invariáns s'/t', sem pedig s'*t'.
Amit eddig beláttunk (miután szépen korrektül definiáltad nekem s, t, s' és t' mennyiségeket), hogy
s'/t'=s/t.
Még mindig nem írtad le, miért lesz
s'*t'=s*t,
illetve nem vezetted le tisztán, hol az ellentmondás a fénysebesség állandóságával. Kíváncsian várom okfejtéseid.
|
Előzmény: [837] Gézoo, 2012-05-10 05:45:06 |
|
[874] Gézoo | 2012-05-14 12:58:53 |
A lapos Föld teóriáját éppen úgy, mint a Heliocentrikus világképet vagy a mindenséget kitöltő egyetlen galaxis létét szintén híres emberek hirdették.
Felejtsük el, hogy ki mondta és csak arra figyeljünk ami mérésekkel igazolt tény:
rel Doppleres vagy nem rel. Doppleres az érzékelt frekvencia amit mindkét fél a másiktól jövő villanás sorozatként tapasztal?
Mert ha tudsz olyan kísérletről amelyben a rel. Doppler nem érvényesül, akkor szólj! Engemet is érdekelne, hogy miért nem érvényesült ott!
Ha pedig mindig érvényesül, akkor más hatás nem jelent meg a rel. Doppleren kívül.
Mert ha megjelent volna, akkor nem a rel.Dopplert mértük volna, hanem a két hatás eredőjét.
|
Előzmény: [873] Zilberbach, 2012-05-14 11:54:21 |
|
[873] Zilberbach | 2012-05-14 11:54:21 |
Jól érzed, tényleg nem vagyok meggyőzve. Természetesen egyetlen, a fizikához valamennyire is értő ember sem tagadja a Doppler-hatás jelenségét, az úgy működik ahogy Te leírtad. Azonban sokan állítják, hogy ezen fölül még létezik a sebesség okozta időlassulás is, amin az ikerparadoxon alapul. Ez valóban nehezen fölfogható és kezelhető jelenség, de vannak erre utaló jelek.
|
Előzmény: [872] Gézoo, 2012-05-14 09:23:39 |
|
[872] Gézoo | 2012-05-14 09:23:39 |
Kedves Zilberbach!
Úgy érzem, hogy nem volt eléggé meggyőzőek az iker-paradoxonnal kapcsolatos eddigi magyarázataim.
Azt írtad, hogy:"Próbáld meg elképzelni: a gyorsan utazó testvérnél sokkal kevesebb villanás tud megtörténni, mint az itt maradt testvérnél. Ez az iker-paradoxon lényege: lelassul nála az idő."
Nos, nem csak elképzeljük, de fizikailag mérjük is a kevesebb villanást. Nyilván tudod, hogy a megszámlált villanásoknál kevesebb villanást egyik iker sem küldhet a másik felé. A megszámláltak pedig a relativisztikus Doppler függvénye szerinti sűrűséget és számot mutatják. Nem többet és nem kevesebbet.
Bizonyára azt is tudod, hogy a fény elöl az oda és vissza út során nem tud "megszökni" egyik iker sem, mert ha még lehagyhatná is a másik iker felől érkező fényt, akkor is találkozna vele a visszaút során.
Tehát a megszámlált villanások garantálják a mérés helyességét.
A mérési tapasztalatból pedig azt is tudjuk, hogy ha két villogó megfigyeli a másikat, akkor a villanások száma egyezik mind addig amíg egyenletes sebesség mérhető köztük és egyenlő gravitációs térerősségben vannak.
Azaz bármilyen más eredményt adó gondolat kísérlet, csak a fizikai tényekkel ellentétes eredményt adhat.
És miután akár egyetlen mérési módszer is elegendő egy gondolat kísérlet helyességének megcáfolásához, a rel.Doppleres mérés ezt a cáfolást elvégezte és elvégzi minden nap millió számra.
Azok a neves tudósok pedig, akik ennek a kísérleti bizonyíték sornak ellenére állítják, hogy az iker-paradoxon létező jelenség, csak azt bizonyítják az állításukkal, hogy nem rendelkeznek a szükséges és elégséges minimális ismerettel az ikerparadoxon tekintetében. Ez pedig felveti azt a gyanút, hogy a relativitás többi részét is az iker-paradoxonhoz hasonló tájékozatlansággal véleményezték.
|
Előzmény: [868] Zilberbach, 2012-05-13 20:53:53 |
|
[871] Gézoo | 2012-05-13 22:44:38 |
Sajnos, az erőméréssel még csak a 10-14 [N] nagyságrendnél tartunk. Idő méréssel pedig a hordozható "atomórákkal" a femto és atto másodperceknél. Azaz elegendően hosszú időszakasz alatt a különbség felhalmozódása további nagyságrendekkel javítja a különbség mérhetőségét. Egy nap például 24*3600=86 400 másodpercével mindjárt négy nagyságrenddel pontosabb különbség mérést tesz lehetővé. Ha pedig a gamma rezonátorokat (lézereket) is sikerül stabilizálni, akkor pedig 10-21 és 10-24 [sec] elérésével újabb nagyságrendekkel pontosabb atomórákat fognak készíteni. Ezekkel pedig már simán elérhető a 10-27 [sec] felbontás, 10-30 [sec] felbontással pedig mm-es magasságkülönbség okozta gravitációs tárerősség különbséget is ki tudunk majd mérni.
|
Előzmény: [867] Zilberbach, 2012-05-13 19:32:01 |
|
[870] Gézoo | 2012-05-13 22:30:51 |
A hullám "esése" felvetésed is nagyon érdekes.
Einstein korában a kronométerek heti pontossága elérte az egy másodpercet. Nyilván abban az időben a számítások pontossága sem sokkal haladta meg a pár tizedes jegynyit. Ezért igazából nem fair a mai több száz jegy pontosságú számoló eszközökkel ismert eredményeket összevetni azzal, amit Einstein ismerhetett.
Az ikrek kérdésében is jó a felvetésed! Valóban ha lassabb lenne valamelyikük a másiknál akkor kevesebbet sugározhatna..
Na de a rel.Doppler adta frekvencia mérést széles körben használjuk, az autókban éppen úgy mint a pici és nagy repülőkben, a rendőrségi sebességmérőkben, vagy akár a meteorológiai méréseknél. Sok millió alkalmazás ellenőrzött eredményéből tudjuk, hogy a távolodó lassult frekvenciája éppen úgy lassult mint a távolodó ikertesó órájának lassultságából adódó frekvencia.
A közeledőnél úgyszintén szimmetrikus a gyorsult frekvencia. Ezért biztonsággal kijelenthető az, hogy egyik iker sem tud úgy lelassulni, ahogy azt mi már mérések milliárdjaiból ne ismernénk.
Azaz a lentebbi "paradoxon cáfolat" fizikai tényen alapul.
A gyorsulás hatásának kitett test akár szabadon esik, vagy áll a gravitációban, valamint erőhatás alatt áll a gyorsuló rakétában egyaránt ugyanazon időlassulást tapasztalja. De ez teljesen más okból történik mint az egyenletes (állandó) sebesség okozta varphi=arccos(v/c) ami tetejében teljességgel szimmetrikus jelenség, a gyorsulásos időlassulás teljességgel aszimmetriájával szemben.
Abban igazad van, hogy neves emberek hirdetik az iker paradoxon létét, mint ahogyan nagyon neves emberek hirdették eddig már sok minden létét. A fizikai bizonyíték ellent mond a tekintélyükkel alátámasztott kijelentéseiknek.
|
Előzmény: [868] Zilberbach, 2012-05-13 20:53:53 |
|
[869] Gézoo | 2012-05-13 22:16:10 |
Kedves Zilberbach!
Nos, ha két óra egymás felett 2 [m] magasság különbséggel 10-27 nagyságrendű különbséggel méri az időt másodpercenként,
g=10m/s2 gravitációban akár áll, akár szabadon esik, akkor jól mérhető a gravitációs időlassulás hatása.
Ha a h=2 m magasságot t=2/3e8 sec alatt teszi meg a fény, akkor a szabadon eső szoba, sebesség változása
v=a*t Ezen sebesség különbségen a fentről lefelé irányban a rel.Doppler
f=((c-v)/(c+v))0,5 frekvencia változása f=2,2222222222222225308641974629423*10-16 [Hz]
a lenti és fenti órajel frekvencia közötti különbség pedig
f=g*h/c2=2,2222222222222222222222222222222*10-16 [Hz]
Tehát valóban nagyon kicsiny a két frekvencia különbsége, mindkét mérési módszerrel, de létező.
Főleg ha azt is tudjuk, hogy az alsó óra a lassabb ennyivel, és fentről ehhez az órajelhez a számított frekvencia változással pedig növelt frekvenciájú jel érkezik. Vagyis a változás duplája a különbözet.
|
Előzmény: [866] Zilberbach, 2012-05-13 19:06:00 |
|
[868] Zilberbach | 2012-05-13 20:53:53 |
Kedves Gézoo!
Próbáld meg elképzelni: a gyorsan utazó testvérnél sokkal kevesebb villanás tud megtörténni, mint az itt maradt testvérnél. Ez az iker-paradoxon lényege: lelassul nála az idő. Ez első hallásra ellenkezik a józan ésszel (sőt másodikra is) - de ha tényleg létezik az iker-paradoxon akkor mégis ez az igazság. Ha nem létezik az iker-paradoxon, akkor igazad van. Sok neves fizikus állítja, hogy létezik az ikerparadoxon. Azt azonban nyugodtan állíthatjuk, hogy ha létezik, akkor viszont egyáltalán nem szimmetrikus a viszony a fölgyorsított és az állva maradt rendszerek között, legalábbis az idő tekintetében nem az.
|
Előzmény: [865] Gézoo, 2012-05-13 14:34:17 |
|
|
[866] Zilberbach | 2012-05-13 19:06:00 |
Úgy gondolom, hogy a fény is szabadesést végez gravitációs térben mint minden más. (Gondolom ez nem nagyon lep meg, hiszen mindig is amellett érveltél, hogy a fény az foton-részecske.) Természetesen emellett még fénysebességgel halad is pályáján. A mi világunkban ez lényegesen nagyobb sebesség mint a szabadesésének a sebessége, ezért ez a hétköznapi életben nem tűnik föl. Én úgy gondolom hogy egy átlagos méretű liftben a jelenlegi technikai lehetőségekkel nem lehet megállapítani hagy szabadon esik, az űrben lebeg, vagy tehetetlenségi pályán halad a lift. Persze ez egy gondolat-kísérlet, ezért kicsit furcsán hat a mai technikai lehetőségeket emlegetni, de vegyük úgy, hogy ez a realitás allegóriája. (Természetesen emellett az a véleményem, hogy ugyanúgy jogos a fényt elektromágneses hullámnak tekinteni, és akkor jogos a kérdés: hogy létezik hogy "lefelé esik a hullám"?) Úgy tudom a mai technikai lehetőségekkel is sikerült kimérni: a föntről lefelé irányított fénysugár gyorsabban teszi meg ugyanazt az utat, mint a lentről fölfelé irányított.
|
Előzmény: [864] Gézoo, 2012-05-13 14:31:44 |
|