| [910] Gézoo | 2012-05-16 12:17:42 |
 G=0,037*10=0,37 [N]
A/0,15=sin(3°)
B/0,15=cos(3°)
A=sin(3°)*0,15
A=0,00785 [m]
B=cos(3°)*0,15
A/B=F/G --> F=G*A/B
F=G*sin(3°)*0,15/(cos(3°)*0,15)
F=G*sin(3°)/cos(3°)
F=0,0194 [N]
2*F=0,0388 [N]
R=2*A=0,0157 [m]
R2=0,00024649 [m]
Q=(F*R2/k)0,5
Q=2,305*10-8 [C]
Nekem ez jött ki. Gondold át és ellenőrizd, mielőtt begépeled. (0,000 000 023 05 )
|
| Előzmény: [907] szekibarbi, 2012-05-16 11:03:24 |
|
| [909] szekibarbi | 2012-05-16 12:11:01 |
|
Egy elektron függőlegesen felfelé mutató homogén, 222 N/C nagyságú elektromos térbe lép 3.5×106 m/s nagyságú sebességgel vízszintes irányban. Az elektromos térből való kilépés előtt 12 cm-t repül vízszintes irányban. Mekkora a belépési és a kilépési pontok közötti távolság (cm-ben) függőleges irányban? me = 9,11×10-31kg; e = 1,602×10-19C; k = 9×109Nm2/C
|
|
|
| [907] szekibarbi | 2012-05-16 11:03:24 |
|
lehet hülyének néznek, de nem megy... feltételezem itt a szinusztételt kell alkalmazni. jól gondolom? így a/sinalfa=b/sinß=c/singamma
ebből nekem az lett, hogy
0,15/sin90=b/sin15 = 0,0388 mivel ez csak a "fele" így a vízszintes erő: 0,07765N
jól gondolom?
|
| Előzmény: [906] Gézoo, 2012-05-16 10:38:29 |
|
| [906] Gézoo | 2012-05-16 10:38:29 |
|
Kedves Barbi!
Van két súlyerőd, egyenként F=m*g= ? A súlyerők függőlegesek, ezért a 3°-os, 0,15 m hosszú "átfogó"-ból kiszámíthatod (az erők arányaival egyező,) a függesztési háromszög oldalainak arányát. Ebből pedig a a vízszintes erők nagyságát.
A vízszintes erők ha rugó lenne a gömbök között a rugót összenyomnák. Azaz a rugóerővel azonos nagyságú F=k*Q2/R2 erő hat a gömbök között.
Ebből pedig Q=(F*R2/k)0,5 függvénnyel megkapod a Q töltés nagyságát.
|
| Előzmény: [905] szekibarbi, 2012-05-16 10:24:51 |
|
| [905] szekibarbi | 2012-05-16 10:24:51 |
|
Két egyforma, gömb függ egy-egy azonos pontba felfüggesztett 15-15 cm hosszú fonálon. A gömbök tömege 37 gramm, töltésük azonos nagyságú és előjelű. Egyensúlyi helyzetben a fonalak 3°-os szöget zárnak be a függőlegessel. Mekkora a gömbök töltése (nC-ban)? (k = 9×109 Nm2/C; g = 10 m/s2) ???
|
|
| [904] Alekszandrov | 2012-05-15 20:29:54 |
 Kedves Barbara!
Szerintem számold ki az ütközés előtti összes mozgási energiát (mindkét lövedék sebessége 620 m/s a Földhöz képest)! Az ütközés során ezt az energiát nyeli el a két test közelítőleg, tehát az összes mozgási energiát helyettesítsd be az E=m*c(exp2) képletbe és máris megkapod a nyugalmi tömegek változását a folyamat során.
|
| Előzmény: [891] szekibarbi, 2012-05-14 20:20:07 |
|
| [903] Gézoo | 2012-05-15 10:08:45 |
|
Kedves Lajos bácsi! Egyetértek veled és a cikk írójával is. Sőt! Einstein áltrelje is erről szól. Az elgörbülő "végű" lézer szike esetében is valószínűleg valami ilyesmiről lehet szó, ahol talán az elhajlást a vágás környezetében lévő sejtek anyaga okozhatja. Ezzel együtt is jó lenne többet tudni a módszerről.
|
| Előzmény: [902] Lajos bácsi, 2012-05-15 09:21:08 |
|
| [902] Lajos bácsi | 2012-05-15 09:21:08 |
 A fény görbítésének egyik lehetőse a fény terjedési sebességének megváltoztatásából adódhat. Erről szól egy okfejtés Tassi Tamás írásában: itt.
Idézet a cikkből: "Ezáltal a hullámnak a felső része mindig gyorsabban halad ezért aztán folytonosan kanyarodik."
A görbítéshez tehát eltérő anyag vagy valamilyen erőtér (gravitáció) szükséges, de hogy hogyan, a kérdés még nyitott.
|
| Előzmény: [901] Gézoo, 2012-05-15 08:12:41 |
|
|
|
|
| [898] Zilberbach | 2012-05-14 21:04:11 |
|
http://www.hir24.hu/tudomany/2012/05/14/fenycsavarassal-mutenenek/
Tudja valaki, hogyan működik ez?
|
|
|
| [896] Gézoo | 2012-05-14 20:56:50 |
|
Az ütközés előtt:
m=2*m0/(1-(620/3e8)2)0,5
m=0,02000000000004271 [kg]
Ütközés után állnak, így m=2*0,01 [kg]
különbözet=4,271111111124793e-14 kg
(0,000 000 000 000 042 711111111247929 [kg] )
|
| Előzmény: [895] szekibarbi, 2012-05-14 20:31:34 |
|
|
|
|
| [892] Gézoo | 2012-05-14 20:25:38 |
|
Melyik rendszerben nézzük? Ott ahol az egyik áll és a másik 1240 m/s sebességű, ott ahol mindkettő 620 m/s sebességű?
Vagy úgy értsem, hogy a golyók közötti relatív sebesség összesen 620 m/s ?
|
| Előzmény: [891] szekibarbi, 2012-05-14 20:20:07 |
|
| [891] szekibarbi | 2012-05-14 20:20:07 |
|
kérhetnék ehhez is levezetést?
Két 620 m/s sebességgel egymással szemben haladó 10 gramm tömegű puskagolyó ütközik és összeragadnak. Mekkora lesz az ütközés utáni és előtti összes nyugalmi tömeg különbsége (kg-ban)? (c = 3×105 km/s)
|
| Előzmény: [886] Gézoo, 2012-05-14 19:44:58 |
|
| [890] Gézoo | 2012-05-14 20:17:44 |
|
C' út, azaz a tükrök távolsága ezen az ábrán "r" betűvel van jelölve, a C út "Z" betűvel, a V út pedig "k"-val:  Felül a kék tükrök síkja, IRa és IRb a két tükrös rendszer mozgása, amelyből célszerűen csak az egyik oldal K-Z-R háromszögét vegyük figyelembe. (Választhatsz, hogy melyiket :)
( A narancs és a piros -- a jobb oldalon, -- valamint a kék és zöld -- a bal oldalon, -- vektorok végei a haladó fotonokra mutatnak rá.)
|
| Előzmény: [887] Alma, 2012-05-14 19:54:11 |
|
|
|
|
| [886] Gézoo | 2012-05-14 19:44:58 |
|
"A trinitro-toluol (TNT „tonnáját” (általában kilotonna, megatonna, gigatonna nagyságrendben) az energia mértékegységeként is szokás használni, különösen nukleáris fegyverek pusztító erejének kifejezésére.
A TNT fűtőértéke 4,184 MJ/kg (vagy 1 kalória per milligramm). Így, 1 kilotonna TNT = 4,184 TJ, 1 Mt TNT = 4,184 PJ."
1 Mt= 1 000 000 t = 1 000 000 000 kg
5 Mt = 5 000 000 000 kg
E= 5 000 000 000 * 4,184 [MJ]
E= 5 000 000 000 * 4 184 000 [J]
E= 20 920 000 000 000 000 [J]
m=E/c2
m=20 920 000 000 000 000 / 9e16 [kg]
m= 0,2324 [kg]
Ezek után azt is nézd meg, hogy a választ milyen mértékegységben kell begépelned.
|
| Előzmény: [880] szekibarbi, 2012-05-14 19:04:21 |
|
függvény szerint adjuk össze a két 620 m/s sebességet abban a rendszerben ahol kilőtték a lövedékeket. A lövedékek összes energiái pedig: 
függvény szerint képezendők és ennek a kétszerese osztandó a fénysebesség négyzetével a mozgó tömeg nagyságának meghatározásakor. Azaz bármelyik megoldással próbálkozunk az valamilyen szempontból hibás lesz, ha a tanárod nem ugyanazt a megoldási utat választotta.