Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[918] szekibarbi2012-05-16 15:36:45

Számítsuk ki a nyugalmi energiáját (joule-ban) egy a fény sebességének 95százalékával haladó elektronnak! (elektron tömege 9,109×10-31kg, fénysebesség 3×105 km/s)

ezt a feladatot az e=mc2-el kell számolni, vagy van valami flikk-flakk benne?

[917] szekibarbi2012-05-16 15:19:42

tudni tudom, csak nem jó az eredmény, ami kijött...

Előzmény: [916] Gézoo, 2012-05-16 14:48:21
[916] Gézoo2012-05-16 14:48:21

Fogalmam sincs..

Azzal is tanulhatsz, ha azt részletezed, hogy mit számoltál!

Én, úgy gondolom, hogy r=x6

R=2,3-r

Fr=k*3*6*10-12/r2 = FR=k*13*6*10-12/(2,3-r)2

azaz:

3/r2=13/(2,3-r)2

Tudod folytatni az "r"-re rendezést?

Előzmény: [914] szekibarbi, 2012-05-16 14:23:16
[915] Alekszandrov2012-05-16 14:48:19

A Q1 töltés által a Q3-ra kifejtett erő egyenlő a Q2 által a Q3-ra ható erővel!

Tehát Q1*Q3/(2,3-x)exp2=Q2*Q3/xexp2 Ez x-re nézve másodfokú egyenlet, ezt kell megoldanod!

Előzmény: [914] szekibarbi, 2012-05-16 14:23:16
[914] szekibarbi2012-05-16 14:23:16

Egy egymástól 2.3 méter távolságra fekvő Q1 = 13 mikrocoulomb és Q2 = 6 mikrocoulomb töltésű pozitív töltések közé behelyezünk egy Q3 = -3.0 mikrocoulomb negatív töltést. Milyen távol (m-ben) van az egyensúlyi helyzete a Q2 töltéstől?

jó a levezetés?

f1->2= k[(q1*q2)/x2] f2->3= k[(q2*q3)/y2]

egyszerűsítés után

q2/x2 = q3/y2

y=67,9x

[913] Alekszandrov2012-05-16 13:34:29

Kedves Barbara!

1. Figyelembe véve az elektron tömegét és töltését, a gravitációs tér hatását nyugodtan elhanyagolhatjuk! 2. A relativisztikus hatásokat is elhanyagolhatjuk, hiszen az elektron sebessége századrésze a fény sebességének! 3. Az elektron vízszintes irányban egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, míg függőlegesen lefelé (azért lefelé, mert a térerősség vektor iránya definíció szerint a pozitív töltésre ható erő irányával egyezik meg) egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgást, melynél a függőleges irányú kezdősebesség nulla!

Jelölések: E:= elektromos térerősség (222 N/C) v:= az elektron sebessége a belépés előtt (3,5*10(exp6)) x:= az elektron vízszintes elmozdulása az elektromos térben (12 cm= 0,12 m) m:= az elektron tömege (adott) e:= az elektron töltése (adott) a:= az elektron függőleges irányú gyorsulása (közbenső adat) t:= az elektromos térben töltött idő (közbenső adat) y:= az elektron függőleges elmozdulása (kérdezik)

Megoldás: A kétféle mozgást egymástól függetlenül vizsgálhatjuk! y= (a/2)*t(exp2) hiszen álló helyzetből t idő alatt ekkora elmozdulást végez egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgással az anyagi pont. Amint láthatod a kérdés megválaszolásához a-ra és t-re van szükséged! A t időt kiszámíthatod a vízszintes irányú egyenes vonalú egyenletes mozgásból: t=x/v

Az E térerősségű homogén elektromos tér az e töltésű elektronra F= E*e nagyságú erővel hat. Newton törvénye: F=m*a Ebből: a= F/m= E*e/m. Már kész is vagyunk! :-) (cm-be még át kell váltani!!!)

Előzmény: [909] szekibarbi, 2012-05-16 12:11:01
[912] Gézoo2012-05-16 13:07:35

Oké.. de azért mindig gondold át, mert én is tévedhetek!

Szóval E=F/q = 222 [N/C]

F=E*q=222*1,602*10-19=0,0000000000000000355644 [N]

ekkora erő gyorsítja az

m=9,11*10-31 [kg] tömeget

s=0,12 [m] úton, miközben az

v=3,5*106 [m/s] sebességgel halad

t=s/v=0,12/3,5*106 [s] ideig:

t= 3,42857E-08 [s]

azaz a gyorsulást okozó F erő is ennyi ideig hat

a=F/m=222*1,602*10-19/9,11*10-31=3,904*1013m/s2

h=(1/2)a*t2=0,022945288 [m]

hcm=2,2945288 [cm]

Az igazság szerint a v=3,5e6 m/s-mellett figyelembe kellene venni a 0,12 m rövidülését az elektron rendszerében. De gondolom, hogy ebben a feladatban erről nincs szó.

Előzmény: [909] szekibarbi, 2012-05-16 12:11:01
[911] szekibarbi2012-05-16 12:29:43

köszönöm, így már érthető... a gond, hogy az órán egy számolást sem vezettünk le, én az öreg fejemmel nem értek a fizikához, soha nem is értettem... viszont a vizsgán csak számolás lesz. és nem tudom őket megoldani, ellenben így, hogy le van vezetve kezdem érteni.

Előzmény: [910] Gézoo, 2012-05-16 12:17:42
[910] Gézoo2012-05-16 12:17:42

G=0,037*10=0,37 [N]

A/0,15=sin(3°)

B/0,15=cos(3°)

A=sin(3°)*0,15

A=0,00785 [m]

B=cos(3°)*0,15

A/B=F/G --> F=G*A/B

F=G*sin(3°)*0,15/(cos(3°)*0,15)

F=G*sin(3°)/cos(3°)

F=0,0194 [N]

2*F=0,0388 [N]

R=2*A=0,0157 [m]

R2=0,00024649 [m]

Q=(F*R2/k)0,5

Q=2,305*10-8 [C]

Nekem ez jött ki. Gondold át és ellenőrizd, mielőtt begépeled. (0,000 000 023 05 )

Előzmény: [907] szekibarbi, 2012-05-16 11:03:24
[909] szekibarbi2012-05-16 12:11:01

Egy elektron függőlegesen felfelé mutató homogén, 222 N/C nagyságú elektromos térbe lép 3.5×106 m/s nagyságú sebességgel vízszintes irányban. Az elektromos térből való kilépés előtt 12 cm-t repül vízszintes irányban. Mekkora a belépési és a kilépési pontok közötti távolság (cm-ben) függőleges irányban? me = 9,11×10-31kg; e = 1,602×10-19C; k = 9×109Nm2/C

[908] szekibarbi2012-05-16 11:15:19
Előzmény: [907] szekibarbi, 2012-05-16 11:03:24
[907] szekibarbi2012-05-16 11:03:24

lehet hülyének néznek, de nem megy... feltételezem itt a szinusztételt kell alkalmazni. jól gondolom? így a/sinalfa=b/sinß=c/singamma

ebből nekem az lett, hogy

0,15/sin90=b/sin15 = 0,0388 mivel ez csak a "fele" így a vízszintes erő: 0,07765N

jól gondolom?

Előzmény: [906] Gézoo, 2012-05-16 10:38:29
[906] Gézoo2012-05-16 10:38:29

Kedves Barbi!

Van két súlyerőd, egyenként F=m*g= ? A súlyerők függőlegesek, ezért a 3°-os, 0,15 m hosszú "átfogó"-ból kiszámíthatod (az erők arányaival egyező,) a függesztési háromszög oldalainak arányát. Ebből pedig a a vízszintes erők nagyságát.

A vízszintes erők ha rugó lenne a gömbök között a rugót összenyomnák. Azaz a rugóerővel azonos nagyságú F=k*Q2/R2 erő hat a gömbök között.

Ebből pedig Q=(F*R2/k)0,5 függvénnyel megkapod a Q töltés nagyságát.

Előzmény: [905] szekibarbi, 2012-05-16 10:24:51
[905] szekibarbi2012-05-16 10:24:51

Két egyforma, gömb függ egy-egy azonos pontba felfüggesztett 15-15 cm hosszú fonálon. A gömbök tömege 37 gramm, töltésük azonos nagyságú és előjelű. Egyensúlyi helyzetben a fonalak 3°-os szöget zárnak be a függőlegessel. Mekkora a gömbök töltése (nC-ban)? (k = 9×109 Nm2/C; g = 10 m/s2) ???

[904] Alekszandrov2012-05-15 20:29:54

Kedves Barbara!

Szerintem számold ki az ütközés előtti összes mozgási energiát (mindkét lövedék sebessége 620 m/s a Földhöz képest)! Az ütközés során ezt az energiát nyeli el a két test közelítőleg, tehát az összes mozgási energiát helyettesítsd be az E=m*c(exp2) képletbe és máris megkapod a nyugalmi tömegek változását a folyamat során.

Előzmény: [891] szekibarbi, 2012-05-14 20:20:07
[903] Gézoo2012-05-15 10:08:45

Kedves Lajos bácsi! Egyetértek veled és a cikk írójával is. Sőt! Einstein áltrelje is erről szól. Az elgörbülő "végű" lézer szike esetében is valószínűleg valami ilyesmiről lehet szó, ahol talán az elhajlást a vágás környezetében lévő sejtek anyaga okozhatja. Ezzel együtt is jó lenne többet tudni a módszerről.

Előzmény: [902] Lajos bácsi, 2012-05-15 09:21:08
[902] Lajos bácsi2012-05-15 09:21:08

A fény görbítésének egyik lehetőse a fény terjedési sebességének megváltoztatásából adódhat. Erről szól egy okfejtés Tassi Tamás írásában: itt.

Idézet a cikkből: "Ezáltal a hullámnak a felső része mindig gyorsabban halad ezért aztán folytonosan kanyarodik."

A görbítéshez tehát eltérő anyag vagy valamilyen erőtér (gravitáció) szükséges, de hogy hogyan, a kérdés még nyitott.

Előzmény: [901] Gézoo, 2012-05-15 08:12:41
[901] Gézoo2012-05-15 08:12:41

Kedves Alma!

Ha nem ismerted ezt a levezetést, akkor milyen levezetésről írtad azt, hogy "Le tudom vezetni."

Előzmény: [887] Alma, 2012-05-14 19:54:11
[900] Gézoo2012-05-15 08:11:27

Igazából ez a lövedékes feladat messzebbre mutató ismereteket igényelne. Például függvény szerint adjuk össze a két 620 m/s sebességet abban a rendszerben ahol kilőtték a lövedékeket. A lövedékek összes energiái pedig: függvény szerint képezendők és ennek a kétszerese osztandó a fénysebesség négyzetével a mozgó tömeg nagyságának meghatározásakor. Azaz bármelyik megoldással próbálkozunk az valamilyen szempontból hibás lesz, ha a tanárod nem ugyanazt a megoldási utat választotta.

Előzmény: [897] szekibarbi, 2012-05-14 21:01:24
[899] Gézoo2012-05-15 08:06:21

Sajnos keveset írnak róla. Amit írtak abból pedig úgy tűnik, hogy készülnek a Jedi kardok. :-)

Előzmény: [898] Zilberbach, 2012-05-14 21:04:11
[898] Zilberbach2012-05-14 21:04:11

http://www.hir24.hu/tudomany/2012/05/14/fenycsavarassal-mutenenek/

Tudja valaki, hogyan működik ez?

[897] szekibarbi2012-05-14 21:01:24

hát ez nem a legjobb eredmény :) lehet megint el van írva a feladat, ma csak 5 feladatot javítattam ki a tanárral...

Előzmény: [896] Gézoo, 2012-05-14 20:56:50
[896] Gézoo2012-05-14 20:56:50

Az ütközés előtt:

m=2*m0/(1-(620/3e8)2)0,5

m=0,02000000000004271 [kg]

Ütközés után állnak, így m=2*0,01 [kg]

különbözet=4,271111111124793e-14 kg

(0,000 000 000 000 042 711111111247929 [kg] )

Előzmény: [895] szekibarbi, 2012-05-14 20:31:34
[895] szekibarbi2012-05-14 20:31:34

ez a szöveg ctrl-c ctrl-v vel van...

Előzmény: [894] Gézoo, 2012-05-14 20:30:01
[894] Gézoo2012-05-14 20:30:01

Esetleg ha pontosan idéznéd a kiírt szöveget, az sokat segíthetne. (Bár igaz, a múltkor is félreérthető szöveg volt a GPS órájával.)

Előzmény: [893] szekibarbi, 2012-05-14 20:28:21

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]