Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[1278] Sinobi2016-05-21 22:12:35

Nem hiszem, hogy ez egy fundamentális elv lenne.

Ha az is, akkor is nyilvánvalóan valami lokális minimumot "keres". (Például: bejárja az összes lehetséges útvonalat szimultán, és amelyek nem lokális minimumok, azok kiinterferálják egymást a francba, és megmarad a legrövidebb út)

Ha jól értem, akkor az a kérdésed, hogy a fény mikor "választ" saját maga utat, és mikor megy arra, amikor mi akarjuk?

Valószínűleg ugyanazok a feltételek mint például a két-rés kísérletnél meg az összes többinél (amit most nem tudok fejből).

Gondolom van valami (newtoni) hullámszétterjedési összefüggés, amelyik leírja a lehetséges útvonalakat, és azokból keres egy miniálisat? (Két-rés kísérletnél is csak akkor megy át mindkettőn, ha tud)

Ebben az esetben persze feltételeznünk kéne hogy fénytörésnél a lehetséges továbbmeneteli irányok halmaza, amiből a minimumot keressük, hirtelen a teljes félgömb lesz (pusztán azért mert áthalad egyik anyagból a másikba) ami feltételezés persze könnyen cáfolható.

Hajjaj, ez egyre rosszabb! ((..megint nem nekem kéne válaszolnom. Érettségin is részecskefizikát meg kegyelemkettest kaptam, azóta is csak felejtettem. De hol vannak a fizikusok?))

Előzmény: [1276] marcius8, 2016-04-07 22:34:03
[1277] lorantfy2016-04-08 22:28:42

Nem mond ellent. Ha az A pontban egy lézer fényforrásod van, akkor azt te irányítottad a prizma felé. Onnantól, hogy eléri a prizmát a C pontban, azon az úton fog haladni, ami a legrövidebb időt jelenti a B pontig. Szóval "megoldja" azt a szélsőérték feladatot, hogy attól a ponttól, mekkora úton haladjon a lassabb közegben és mekkorán a gyorsabban. A sárgával és zölddel jelölt utakhoz hosszabb idő kell. Ha meg egy olyan fényforrást helyezel az A pontba, amiből minden irányban indulnak fotonok, akkor azok közül lesz olyan, amelyik egyenesen a B felé tart és eléri azt, aztán olyan is ami a prizma alsó síkjáról visszaverődve éri el a B pontot, aztán egy olyan, ami az ábrának megfelelően a prizmán megtörve éri el a B. Ezeknél nyilván nem kell az időknek megegyeznie.

Előzmény: [1276] marcius8, 2016-04-07 22:34:03
[1276] marcius82016-04-07 22:34:03

Fermat-elv: A fény egy pontból egy másik pontba azon az úton jut el, amelynek megtételéhez a legkevesebb idő szükséges.

Tekintsük az alábbi ábrát! Ez az ábra egy fénytörést szemléltet, amikor is az „A” pontból kiinduló fény az üvegprizmán áthaladva a „B” pontba jut. Igen ám, de az „A” pontból a „B” pontba közvetlenül a két pontot összeköt egyenes mentén is eljuthatna a fény, ráadásul kevesebb idő alatt, mint az üvegprizmán keresztül. Nem mond ez ellent a Fermat-elvnek?

[1275] Alma2016-03-17 21:19:47

Pontosan! Magyarul ha jól tudom gravitációs vöröseltolódásnak hívják az effektust.

Előzmény: [1274] marcius8, 2016-03-16 12:00:17
[1274] marcius82016-03-16 12:00:17

Zseblámpával világítok a földszinten a 10. emeletre, mert kíváncsi vagyok, hogy mi történik ott. A zseblámpám fénye monokromatikus, 500 nanométer hullámhosszúságú fénnyel világít. Igen ám, de amíg a fény feljut a földszintről a 10. emeletre, a fény fotonjainak mozgási energiájának egy része helyzeti energiává alakul át. Vajon miből? A fotonok sebessége biztos nem változik, mert az marad fénysebesség. Akkor a fotonok frekvenciája, és így a fotonok színe változik?

[1273] redbaron2016-02-09 10:27:16

Koszonom szepen - ebben talaltam hasznos (szamomra ismeretlen) infot a fenysebesseggel kapcsolatban is - atragom magam rajta, mielott tovabb kerdeznek :-)

Előzmény: [1272] lorantfy, 2016-02-04 16:11:03
[1272] lorantfy2016-02-04 16:11:03

Coulomb törvény a mágneses póluserősségekkel. itt

Előzmény: [1271] redbaron, 2016-01-31 06:02:54
[1271] redbaron2016-01-31 06:02:54

Koszonom a valaszt A kovetkezo kerdes, amire nem talalok valaszt, hogy hogyan lehet ket magnes egymasra kifejtett erejet kiszamitani? Mindenhol csak a toltesekre kifejtett Lorentz erorol van szo...

Előzmény: [1270] Sinobi, 2016-01-30 00:49:29
[1270] Sinobi2016-01-30 00:49:29

Ha az erőre vagy kíváncsi, akkor az &tex;\displaystyle E \cdot q&xet; mindkét esetben, igen.

Előzmény: [1269] redbaron, 2016-01-28 17:27:38
[1269] redbaron2016-01-28 17:27:38

Lenne nehany kerdesem, amire szeretnek valaszt kapni, lehetoleg olyat, ami kozepiskolas szintet meg nem halado matematikai felkeszulessel is megertheto - olvasva a forumokat, biztosan van valaki, aki szivesen valaszol...

Az elso kerdesem, illetve allitas, amire inkabb megerositest varok: - a toltesek keltette elektromos mezo es a valtozo magneses fluxus altal gerjesztett elektromos mezo kozt nincs lenyegi kulonbseg, igaz? tehat egy toltes nem erzekeli, hogy az adott mezo orvenyes, vagy sem, egyszeruen 'elindul' az erovonalak menten...

Elore is koszonom mindenkinek, aki valaszra meltat.

[1268] Sinobi2015-12-11 23:22:59

Azt hiszem, ez alapján minden testhez létezik egy téglatest, hogy ugyanakkorák minden tengelyre a tehetetlenségi nyomatékaik.

Előzmény: [1265] Alma, 2015-11-21 00:50:29
[1267] Zilberbach2015-11-26 01:53:59

Az előző hozzászólásomban fölvetett kérdésre az lehet a válasz, hogy a kondenzátorból eltűnt energia egy része a fölső lemez közelítésére végzett munkára ment el - ugyanis az ellentétes töltésű lemezek vonzzák egymást - így ez a vonzóerő besegített a lemezek közelítésébe. A hiányzó elektromos energia másik része mechanikai feszültséggé alakult, ugyanis a közelebb került lemezek nagyobb erővel vonzzák egymást. Be kell látnom, mégsem cáfolta ez a példám Pej Nyihamér állításait.

Előzmény: [1266] Zilberbach, 2015-11-26 01:06:01
[1266] Zilberbach2015-11-26 01:06:01

Hogy a helyzet valószínűleg nem olyan egyszerű, mint ahogy azt Pej Nyihamér állítja, az alábbi példával szeretném bemutatni: Legyen egy kis fából készült asztalka, 1 x 1 m -es négyzet alakú asztallappal. Helyezzünk rá egy 1 x 1 m-es négyzet alakú réz-lemezt. Pontosan a rézlemez fölé 10 cm magasságban lógassunk föl egy másik, ugyanilyen réz-lemezt. A két lemez így egy kondenzátort alkot. Töltsük föl ezt a kondenzátort 100 v feszültségre. Ezután a fölső lemezt eresszük lassan lejjebb, annyira, hogy már csak 0,2 cm legyen a távolság a két lemez között. Ekkor a kondenzátor kapacitása a sokszorosára nő. Emiatt a feszültsége csökken. Emiatt a benne tárolt energia is csökken. De ebben az esetben nem is áramlottak az elektronok, nincs szó a vezetékek ellenállásáról vagy induktivitásáról, és mégis csökkent a kondenzátorban tárolt energia. Hová lett ebben az esetben a kondenzátor hiányzó energiája? Szerintem ez a föntiekben leírt eset hasonlít az előzőekben tárgyalt esethez, csak ott a kondenzátor kapacitása nem azáltal nőtt, hogy a lemezeit közelítettük egymáshoz, hanem azáltal, hogy párhuzamosan kapcsoltunk vele egy másik kondenzátort. De ebben az utóbbi példában már egyértelmű, hogy nem lehet a vezeték ellenálására, vagy induktivitására hivatkozni.

Előzmény: [1262] Pej Nyihamér, 2015-10-14 10:07:38
[1265] Alma2015-11-21 00:50:29

Nem hiszem. Gondolkodjunk csak gömbszimmetrikus objektumokban. Amit mérni tudsz ha jól értem az maximum két dolog ebben az esetben: az össztömeg és a tehetetlenségi nyomaték (ami minden a tömegközépponton átmenő egyenesre ugyanaz). A sűrűségeloszlásnak radiálisan viszont bármit vehetsz (ha jól értem?), nem írható le két paraméterrel az összes lehetőség.

Ha állandó a sűrűség, összefüggő a test, és össztömeget is tudsz mérni, akkor már nem igaz az érvelésem, mert két paraméterrel leírható az összes ilyen test (belső és külső sugár).

Előzmény: [1264] Sinobi, 2015-11-06 21:53:19
[1264] Sinobi2015-11-06 21:53:19

Meghatározzák-e a tömegközépponton átmenő egyenesekre vett nyomatékok a testet?

[1263] Feril2015-10-17 21:44:40

Köszönöm a segítséget

[1262] Pej Nyihamér2015-10-14 10:07:38

Köszönöm.

A [1253]-ban írtam egy levezetést arról, hogy a kiegyenlítődés közben az ellenálás pont akkora teljesítményt ad le, mint amilyen sebességgel csökken a kondenzátorok energiája. Szabad kételkedni, de akkor meg kell találni a levezetésben a hibát....

A rezgőkör dolog csak a szupravezetéses esetben érdekes, ha nincs ohmikus veszteség, akkor viszont az energia a mágneses mező létrehozására fordítódik. A mágneses mező csökkenése pedig feszültséget indukál, ezért nem áll le a folyamat a töltések kiegyenlítődésekor. Ha az önindukció kicsi, akkor az áramerősség, és vele a frekvencia lesz nagy. A rezgőkörökre vonatkozó törvények kicsi öndukció esetén is érvényesek.

Előzmény: [1261] Zilberbach, 2015-10-14 09:13:34
[1261] Zilberbach2015-10-14 09:13:34

Be kell látnom, a [1254] írásom sem jó válasz Feril kérdésére. Ferillel együtt, azonban továbbra is kételkedem abban, hogy a kondenzátor "eltűnt" energiája nagyrészt, vagy teljes egészében hővé alakul a vezeték ellenállásán. Természetesen az energia egy csekély részével ez megtörténik. Ha utána gondolsz beláthatod, hogy az általad az előzőekben leírt rezgőkör magyarázat sem működik. Túl kicsi a vezeték induktivitása a kondenzátor kapacitásához képest. Ezért a föltöltött kondenzátor elektronokban gazdag lemezéről csak addig áramlanak át elektronok a föltöltetlen kondenzátor vele összehuzalozott lemezére, amíg azonos potenciálra kerülnek, és akkor a folyamat azonnal leáll. Ezért szerintem továbbra is rejtély: hová lesz az energia.

Előzmény: [1260] Pej Nyihamér, 2015-10-14 07:07:16
[1260] Pej Nyihamér2015-10-14 07:07:16

Az eredeti kérdés az volt a [1242]-ben, hogy "hova távozik el az energia". Feril ugyanis kételkedett abban, hogy hővé alakul.

Te pedig azt állítottad, hogy amit írtam, a "válaszaim ... félrevisznek az igazi választól".

Tehát, a [1254] hogyan válaszolja meg a kérdést? Mi az "igazi" válasz? Hova távozik el a kondenzátorok energiájának egy része?

Előzmény: [1259] Zilberbach, 2015-10-13 23:09:48
[1259] Zilberbach2015-10-13 23:09:48

Szerintem a jelen esetben lényegtelen. A lényeg az, hogy a fél magasságra leengedett súly helyzeti energiája a felére csökken. Szerinted miért fontos a fékezési munka ezzel az állítással kapcsolatban?

Előzmény: [1258] Pej Nyihamér, 2015-10-13 21:26:06
[1258] Pej Nyihamér2015-10-13 21:26:06

Szerinted a fékezési munka egy lényegtelen részlet?

Előzmény: [1257] Zilberbach, 2015-10-13 19:45:31
[1257] Zilberbach2015-10-13 19:45:31

Valóban, kissé pongyolán fogalmaztam. Mondom akkor így: A 2m magasról 1m magasra leengedett test helyzeti energiája a felére csökkent, mert a nehézségi erő munkát végzett, miközben a test 2m magasról 1m-rel lejjebb került. Így pontosabb, de bonyolultabb egy kicsit. Hogy a leengedés közben folyamatosan, vagy a végén hirtelen fékezzük le, az teljesen mindegy: mivel fele olyan magasra került, a helyzeti energiája a felére csökkent - én csak ezt állítottam, és nem tértem ki a lényegtelen részletekre.

Előzmény: [1256] Pej Nyihamér, 2015-10-13 18:04:36
[1256] Pej Nyihamér2015-10-13 18:04:36

Az energia nem végez munkát, de ez csak a kisebbik baj.

Amikor azt mondod, hogy "engedjük le", az azt sugallja, hogy a súlyt esés közben fékezzük. Így a gravitációs erő mellett van egy fékező erő is. A gravitációs mező és a fékező rendszer (ami bármi lehet, rugó, másik test, amit felemelünk, súrlódás stb.) is munkát végez, az összenergiájuk állandó.

Ha nincs fékező erő, vagyis a súly szabadon esik, akkor a munkatétel szerint az esés után éppen akkora mozgási energiája lesz, mint amennyivel csökkent a helyzeti energiája. Az esés után tehát a súly mozogni fog; ha pedig mondjuk egy rugalmatlan ütközés során elveszti a sebességét és ezzel a mozgási energiáját, akkor ez az energia rendezetlenül szétszóródik a környezet része(cské)i között, vagyis hővé alakul.

Előzmény: [1254] Zilberbach, 2015-10-13 08:58:02
[1255] Zilberbach2015-10-13 10:15:50

Bocsánat, nem voltam igazán szabatos: 1m úton mozgatta az 1kg tömegű súlyt. Fiatalabbak kedvéért: régebben elterjedtek voltak az 1 kg tömegű öntöttvasból gyártott súlyok, az egyenlő-karú emelő elvén működő mérlegekhez használták. Ilyen 1kg-os súlyra gondoltam.

Előzmény: [1254] Zilberbach, 2015-10-13 08:58:02
[1254] Zilberbach2015-10-13 08:58:02

Feril kérdése teljesen jogos. Pej Nyihamér válaszai - bár nagyrészt igaz, amit ír - mégis félrevisznek az igazi választól. Megpróbálom egy mechanikából vett példával megvilágítani, hogy miért. Függesszünk föl egy 1 kg-os súlyt 2m magasan, majd engedjük le 1m magasságra. Hová lett a helyzeti energia fele? Munkát végzett, 1m úton mozgatta az 1kg súlyt. Ha egy föltöltött kondenzátorhoz párhuzamosan kapcsolunk egy másikat - ami nincs föltöltve - akkor megtörténik jónéhány elektron átmozgatása a kondenzátorok lemezei között, ami munkavégzést jelent. A látszólag eltűnt energia erre fordítódott. A való világban természetesen aztán bejön a vezeték ellenállása, elektromágneses rezgések keletkezése - de nem ez a válasz Feril kérdésére.

Előzmény: [1253] Pej Nyihamér, 2015-10-12 16:22:24

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]