Fórum: Fizikások válaszoljanak

Elhittem a kérdést. Most megnéztem a mozaikos tankönyveket, egy darab D vagy H betű nem volt bennük. Azt hittem onnan jött az ötlet hogy azt tanítsa hogy mind a négy mennyiség kell, mert szerepel a tankönyvben. El nem tudom képzelni, hogy honnan vette, hogy ez az állítás egyáltalán igaz.

Van hozzá anyag. Csak az „E” és csak a „B” az értelmes. (A „D” és a „H” nem túl szerencsés tudománytörténeti események következménye, melyet a mérnöki gyakorlat tart életben.) Ebben a szellemben íródott Dr. Jekelfalussy Gábor: Korszerű elektrotechnika című könyve is. Ebben a szellemben íródott Dr. Jánossy Lajos: FIZIKA a gimnázium szakosított tantervű (IV. osztálya számára (I-II. kötet)) könyve is. Ebben a szellemben tartotta elektrodinamika előadásait Jánossy Lajos az ELTE TTK fizikus szakán, és ebben a szellemben vezette az előadáshoz tartozó gyakorlatokat Gnädig Péter.

Nincsen szükség mind a négyre, kettővel is le lehet írni. Sokak szerint az E és a B fundamentális és fizikai, míg a D és a H emergens, és csak matematikai jelölés-egyszerűsítés.
Hogyhogy nincsen hozzá anyag?

Középiskolában hogyan lehet elmondani, hogy a mágneses mező jellemzéséhez szükség van a \(\displaystyle B\) mágneses indukció-vektorra és szükség van a \(\displaystyle H\) mágneses térerősség-vektorra? Miért nem elég mondjuk csak a \(\displaystyle B\) mágneses indukció-vektor a mágneses mező jellemzéséhez?

Középiskolában hogyan lehet elmondani, hogy az elektromos mező jellemzéséhez szükség van a \(\displaystyle D\) elektromos indukció-vektorra és szükség van az \(\displaystyle E\) elektromos térerősség-vektorra? Miért nem elég mondjuk csak a \(\displaystyle D\) elektromos indukció-vektor az elektromos mező jellemzéséhez?

Gőz/gáz teszteknél:
Ha egy anyag gáz halmazállaptú légnemű, akkor kritikus hőmérséklet felett gáz, alatta meg gőz. (Víz esetén ez 374 °C
Különbség nincs.

Egyébként meg a gáz meg a gőz is állhat sokféleképpen mondatokban, jelölheti az anyagot magát, a halmazállapotát, lehet jelző stb., így az általános "mi a különbség" kérdésre nem igazán lehet lényegre törő választ adni.

A gőz normál körülmények között a víz hevítése során keletkező gáz halmazállapotú víz. (Szobahőmérsékleten is tudsz gőzt csinálni: egy fecskendőbe rakjál kb 1/4 rész vízt, fogd be a végét, és húzd ki a fecskendőt, rögtön elkezd forrni és gőzölögni a víz.) Használatos még a gőz egyéb esetekre is, pl higanygőz. A gázok normál körülmények között gáz halmazállapotú elemek/vegyületek. (pl H2, He, Co2, O2, stb.)

A Wikipedia szerint korrektebbül: A gőz olyan légnemű közeg, amely még nem viselkedik ideális gázként, mert hőmérséklete a forráspontja felett, de a kritikus hőmérséklet alatt van. Emelkedő hőmérsékletnél ez a közeg egyre inkább az ideális gáz tulajdonságait veszi fel, és innentől kezdve már gáznak nevezik

El tudja valaki mondani lényegre törően, hogy mi a különbség a gáz és a gőz között?

Mondjuk ha van ilyen festék, akkor van-e ilyen sárga, zöld, piros, fekete, kék, stb... színű festék?

Van-e olyan festék, amelyet üvegre, műanyag lapra, vagy papírra kenve nem látszik, de ha az ezzel a festékkel összekent üveget, műanyag lapot vagy papírt a mobiltelefonnal lefényképezzük, akkor a fényképen már látszik a festék? Minden választ előre is köszönök, maradok tisztelettel: Bertalan Zoltán.

Van egy ilyen jelenség is: https://index.hu/tudomany/keccs080505/

De szerintem arról lehet szó, hogy van benne hűtött védőgáz, ami szobahőmérsékleten már jelentős nyomáskülönbséget produkál. Főleg az E-mentes verziókban. Ha megnyomogatsz egy vadi új flakont, sokkal keményebbnek érzed, mint felnyitás után (hiába zárod vissza)

Én azt találgatnám, hogy a ketchupban levő ecet és víz párolog, és ez okozhat a flakonban túlnyomást.

De ez csak légből kapott találgatás.

Lehetne kisérletezni tele és félig üres flakonnal, rövidebb és hosszabb állva hagyással, szagolgatni, melegíteni, hűteni ...

Talán azért spriccel kinyitáskor a ketchupos flakon, mert a kinyitás érdekében a flakont egyik kezünkkel le kell szorítanunk, vagy meg kell szorítanunk, ami miatt a műanyagból készült flakon összenyomódik, benne a ketchup nyomása megnövekszik, s ez a megnövekedett nyomású ketchup a flakon kinyitásakor kispriccel a flakonból. Ha a flakon merev anyagból, pl. igen vastag acélból volna, akkor mindez nem fordulna elő.

Érdekes, nekem nem szokott spriccelni.

Sziasztok!

Mihalecz Éva vagyok, tanár egy vidéki középiskolában. 6. osztályos nagyfiamhoz a természetismereti tanárnő olyan kérdést intézett, amit nem sikerült megoldani.

A kérdés a következő: Miért spriccel a ketchupos flakon ha kinyitjuk?

Támpontnak a nyomást jelölte meg, de így se tudom továbbgondolni. Gázok zárt térben való mozgásáról lehet esetleg szó?

Köszönöm a válaszokat előre is! Évi

A kapcsoló zárása után sok idővel a tekercs olyan mint egy 0 Ohm ellenállású áramköri elem. Így ekkor az áramkör tekinthető egy olyan egyenáramú áramkörnek, amelyben az \(\displaystyle R_2\) és \(\displaystyle R_3\) ellenállások párhuzamosan vannak kapcsolva, és az \(\displaystyle R_{23}\) ellenállásokkal sorosan van kapcsolva az \(\displaystyle R_1\) és \(\displaystyle R_4\) ellenállás. Az áramkör eredő ellenállása 740 Ohm, a főágban folyó áram 2/37 Amper, az \(\displaystyle R_2\) ellenálláson átfolyó áram 6/185 Amper, és ez az áram folyik a tekercsen keresztül is. A kapcsoló nyitása után közvetlenül ez az áram folyik az áramkörnek a tekercset és az \(\displaystyle R_2\), \(\displaystyle R_3\) ellenállásokat tartalmazó hurokjában. Ebben a hurokban az időállandó értéke: \(\displaystyle L\)/\(\displaystyle (R_2+R_3)\), ennek ismeretében a keresett áramerősséget ki tudom számolni.

Ez két részes feladat. A könnyebb rész az, amíg a kapcsoló hosszú ideig zárva van. Ezt meg tudod oldani? Mit csinál akkor a tekercs, és mennyi lesz a feszültség az \(\displaystyle R_3\) ellenálláson?

Az ábrán látható áramforrás állandó feszültsége: \(\displaystyle U\)=40 Volt, az ellenállások: \(\displaystyle R_1\)=100 Ohm, \(\displaystyle R_2\)=200 Ohm, \(\displaystyle R_3\)=300 Ohm, \(\displaystyle R_4\)=400 Ohm, \(\displaystyle L\)=0,5 Henry. Miután a kapcsoló nagyon hosszú ideig zárva volt, a kapcsoló nyitott állapotba került. Mekkora a tekercsen átfolyó áram erőssége a kapcsoló nyitása után 4 sec múlva?

Ami tény: A Hold kering a Föld körül. A keringés során a Hold nagyon lassan, de egyre távolabb kerül a Földtől, ugyanakkor a Föld egyre lassabban forog a tengelye körül. Így elmondhatjuk, hogy a Holdnak a Föld körüli keringése során a Hold összenergiája növekszik, míg a Föld összenergiája csökken, tehát a Föld energiát ad át a Holdnak. De vajon hogyan történik ez az energiaátadás?

Erről nem is tudtam.

Köszönöm!

A LED-ek nem egyszerre világítanak, hanem soronként kapcsolja őket be egy-egy rövid időre a rendszer.

https://www.hobbielektronika.hu/cikkek/msgeq7_equalizer_ic_hasznalata_arduino-val.html?pg=3

Lehet, hogy túlegyszerűsítem a dolgot, de szerintem a LED-ek vezérlésének véges időigénye miatt. A pontok kigyújtása nem egyetlen "pillanat" alatt megy végbe, és adott LED-oszlop pontjai adott esetben emberi szemmel is érzékelhetően nem egyszerre jelennek meg. A megjelenítendő ábra adott pont-oszlopának megjelenítése a kijelző adott LED-oszlopának alján (tetején?) kezdődik, de ha az ábra vízszintesen mozog, akkor már egy másik (jó esetben szomszédos) LED-oszlop tetején (alján?) fejeződhet be.

Itt egy digitális kamerával készült fotó egy kb. 80 km/h sebességgel haladó vonatból hátrafelé fényképezve. A talpfákat látva talán érthető, miért jutott eszembe. :)

Gyakran van úgynevezett led-kijelzős fényújság például üzletek vagy vendéglátók kirakataiban vagy bejáratánál, amelyen a led-kijelzők által szöveg van megjelenítve. A fényújságon a led-kijelzők vízszintes sorokban és függőleges oszlopokban vannak elrendezve. Ha egy ilyen fényújságon a megjelenített szöveg nyugalomban van, tehát nem mozog semerre, akkor a szöveg is rendesen látszik. De ha a fényújságon a szöveg például jobbról balra halad, akkor a szöveg megdőlve látszik. Vajon miért?

Sziasztok!

Ha valakinek meglenne a P. 3740. feladat megoldása, megköszönném :)

"Ha az ajtó puhább és jobban deformálódik, akkor talán kevésbé számít."

Ez egészen pontosan így van. Ezért használnak pl. csavarkötéseknél rugós alátéteket is: a csavar terhelés okozta hosszváltozását egy sima alátét gyakorlatilag nem követi, emiatt a csavaranya szorítása megszűnik és az kilazul, de a rugós alátét – kisebb merevsége révén – sokkal nagyobb deformációk közepette is kontaktusban marad az anyával és nem engedi azt elforogni.

A "századmilli"-t a deformálatlan méretekre értettem.

Ha az ajtó a felső tartóra nehezedik először (mert az ő pántjai közt kisebb a távolság, mint a félfa pántjai közt), akkor az egyensúly beállta után a felső tartón lesz nagyobb az erő, az alsón kisebb, és az ajtó csak "rálóg" az alsóra. Ha elképzeljük, hogy az ajtón lényegesen kisebb a pánttávolság, mint a félfán, akkor az alsó pánt teljesen tehermentes marad, mert az ajtó nem nyúlik annyit, hogy alul is feltámaszkodjon.

Ha az ajtó az alsó tartóra nehezedik először (mert az ő pántjai közt nagyobb a távolság, mint a félfa pántjai közt), akkor az egyensúly beállta után az alsó tartón lesz nagyobb az erő, a felsőn kisebb, és az ajtó csak "rákönyököl" a felsőre. Ha elképzeljük, hogy az ajtón lényegesen nagyobb a pánttávolság, mint a félfán, akkor a felső pánt teljesen tehermentes marad, mert az ajtó nem nyomódik össze annyit, hogy felül is feltámaszkodjon.

Összefoglalva: az erőeloszlás jelentősen függ az ajtón ill. a félfán mérhető (terheletlen) pánttávolságok különbségétől.