Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[1350] SmallPotato2019-04-08 23:55:46

Köszönöm a részletes választ.

"... a H jellemzőt (talán) meg sem említi, de amikor olyan gyakorlati kérdést érint, mint pl. a hiszterézisgörbe, akkor kénytelen H helyett pl. azt írni, hogy ..."

Jól értem tehát, hogy a fizikában, a mező jellemzéséhez elég a B, de gyakorlati szempontból (név nélkül, vagy megnevezve) szükség van a H-ra is?

Előzmény: [1349] Berko Erzsebet, 2019-04-07 08:21:17
[1349] Berko Erzsebet2019-04-07 08:21:17

A H úgy kerülhető meg, vagyis úgy mellőzhető, ahogy minden olyan könyvben olvasható, melyben (lényegében) nem látunk mást, csak B mezőjellemzőt. Több ilyen könyv is van: 1.) Középfokú, mely nem nagyon mélyül el az anyagban, bizonyos időt szánva a könyv átnézésére, úgy tűnik, hogy erre példa: dr. Jurisits József – dr. Szűcs József: Fizika 10. Hőtan. Elektromosságtan. Mozaik Kiadó – Szeged, 2002. 2.) Középfokú, mely icipicit jobban elmélyül az anyagban, B mezőjellemzőt használ, de megemlíti a H-t is. Pl.: dr. Halász Tibor – dr. Jurisits József – dr. Szűcs József: Fizika 11-12. Közép- és emelt szintű érettségire készülőknek. Mozaik Kiadó – Szeged, 2004. A 165. oldalon írja: Megjegyzés: A mágneses mező jellemzésére a mágneses indukció mellett (vagy helyett) esetenként használják a mágneses térerősséget is, melynek jele H, mértékegysége A/m. A két mennyiség közötti kapcsolat: B = (műr)*(mű0)*H. Például a tekercs belsejében a mágneses térerősség: H = I*N/l. 3.) Középfokú, mely icipicit szintén jobban elmélyül az anyagban, B mezőjellemzőt használ, a H jellemzőt (talán) meg sem említi, de amikor olyan gyakorlati kérdést érint, mint pl. a hiszterézisgörbe, akkor kénytelen H helyett pl. azt írni, hogy B0, melyet vákuumbeli indukciónak nevez. Lásd: Holics László: Fizika, gimnázium III. osztály, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996, 304-305. oldal. Tehát helyesbítenem kell a korábban írtakat: Fentiekkel szemben minden olyan könyv használja a B-t is és a H-t is (meg a D-t is és az E-t is), mely könyv gyakorlati kérdésekkel is foglalkozik, és melynek írója nem akar elszakadni a több mint száz évre visszatekintő villamosmérnöki szakirodalomtól. Erre példa Dr. Jekelfalussy Gábor: Korszerű elektrotechnika, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970 könyve, mely most itt van előttem. Jekelfalussy ritka nyíltsággal mondja ki az igazságot a 63-64. oldalon: Képletátrendezéssel a villamos tér (6a) képletéhez hasonló alakú egyenletet kaptunk: M=(mű0)*(műr)*(I/l)*(Im)*A. (48a ) Az analógia alapján a (7) egyenletnek megfelelően a B=(mű0)*(műr)*I/l (49 ) képlettel definiált fogalmat a mágneses tér térerősségének kellene neveznünk (annál is inkább, mert ez a fogalom tényleg a tér erősségét fejezi ki). Sajnos a névadók, az erővonal hosszegységére eső áramot, vagyis a H=I/l (50) fajlagos gerjesztést nevezték el annak idején térerősségnek, és így B-t másként kellett elnevezni. Még szerencse, hogy az idegen indukció nevet kapta, így nem is kell rajta töprengeni, hogy a név fedi-e a fogalmat. Másolás/bemásolás vége.

A fenti gyakorlati szempontok ellenére a fizikai valóság tökéletesen leírható B-vel és E-vel, és nincs szükség a D-re és a H-ra, már csak azért sem, mert a fizikában csak mérhető mennyiségek vannak, és amikor valamit mérünk, az minden látszat ellenére mindig az E és a B.

Beírok még néhány sort Feynman Mai fizika 7. (Ferromágnesség, A H mágneses tér, 110. oldal környékén, 1986) … A H vektortér definícióját mi úgy választjuk, hogy H=B-M/((epszilon0)*c*c). (88.12) Így a (88.11) egyenlet alakja: … (88.13) Ez a képlet egyszerűnek látszik, de ha alaposabban megvizsgáljuk, akkor rájövünk, hogy a D és H betű mennyi bonyolultságot rejt magában. Most valamire figyelmeztetnem kell az Olvasókat. Akik számításaikban SI-egységekkel dolgoznak, más definíciót választottak H-ra. Nevezzük az ő terüket H(vessző)-nek (ők természetesen még nevezhetik H-nak), melyet úgy definiálnak, hogy H(vessző) = (epszilon0)*c*c*B-M. (88.14) (Továbbá az (epszilon0)*c*c helyett új számot, 1/(mű0)-t írnak; így még eggyel több állandót kell figyelemmel kísérniük!). Ezekkel a meghatározásokkal a (88.13) egyenlet még egyszerűbb lesz: … (88.15) De H(vessző)-nek ezzel a definíciójával problémák merülnek fel. Először azért, mert nem egyezik azon Olvasók meghatározásával, akik nem SI-egységeket használnak, másodszor, H(vessző)-re és B-re különböző egységeket ad. Úgy gondoljuk, hogy kényelmesebb, ha H egységei B egységeivel azonosak, mintha M egységeivel egyeznének meg, mint a H(vessző) egységei. Ha azonban valaki mérnök akar lenni és transzformátorokat, mágneseket és efféléket fog tervezni, nyitva kell tartania a szemét! Sok könyvet talál majd, amely H-t a (88.14) egyenlettel határozza meg a mi definíciónk, a (88.12) egyenlet helyett, és sok más könyvet - különösen a mágneses anyagokra vonatkozó kézikönyvet -, amelyek a B-t és H-t úgy kapcsolják egymáshoz, ahogy mi is tettük. Gondosan ki kell tehát találnia, hogy az adott esetben melyik jelölésmódot használták a könyvben...

[1348] Berko Erzsebet2019-04-07 06:27:07

A válasz készül.

[1347] SmallPotato2019-04-05 00:12:53

"Csak az „E” és csak a „B” az értelmes. A „D” és a „H” nem túl szerencsés tudománytörténeti események következménye, melyet a mérnöki gyakorlat tart életben."

El tudnád pár mondatban mondani, hogy pl. a "H" hogyan kerülhető meg, ha egy adott paraméterekkel (menetszám, hossz, áramerősség) rendelkező szolenoid mágneses terét szeretnénk leírni egyszer légmaggal, másszor mondjuk vasmaggal? A hivatkozott könyvek nincsenek kezem ügyében, és őszintén szólva elképzelésem sincs a válaszról.

Ha rosszul tettem fel a kérdést, vagy a válasz bonyolult, akkor rákeresek a nyomtatott irodalomban ... de (könyvtártól eltekintve) egyelőre nem látok megfelelőt. Köszönöm. :)

Előzmény: [1345] Berko Erzsebet, 2019-04-04 07:30:13
[1346] Sinobi2019-04-04 15:24:48

Elhittem a kérdést. Most megnéztem a mozaikos tankönyveket, egy darab D vagy H betű nem volt bennük. Azt hittem onnan jött az ötlet hogy azt tanítsa hogy mind a négy mennyiség kell, mert szerepel a tankönyvben. El nem tudom képzelni, hogy honnan vette, hogy ez az állítás egyáltalán igaz.

[1345] Berko Erzsebet2019-04-04 07:30:13

Van hozzá anyag. Csak az „E” és csak a „B” az értelmes. (A „D” és a „H” nem túl szerencsés tudománytörténeti események következménye, melyet a mérnöki gyakorlat tart életben.) Ebben a szellemben íródott Dr. Jekelfalussy Gábor: Korszerű elektrotechnika című könyve is. Ebben a szellemben íródott Dr. Jánossy Lajos: FIZIKA a gimnázium szakosított tantervű (IV. osztálya számára (I-II. kötet)) könyve is. Ebben a szellemben tartotta elektrodinamika előadásait Jánossy Lajos az ELTE TTK fizikus szakán, és ebben a szellemben vezette az előadáshoz tartozó gyakorlatokat Gnädig Péter.

[1344] Sinobi2019-03-27 20:05:11

Nincsen szükség mind a négyre, kettővel is le lehet írni. Sokak szerint az E és a B fundamentális és fizikai, míg a D és a H emergens, és csak matematikai jelölés-egyszerűsítés.
Hogyhogy nincsen hozzá anyag?

Előzmény: [1343] marcius8, 2019-03-26 11:20:10
[1343] marcius82019-03-26 11:20:10

Középiskolában hogyan lehet elmondani, hogy a mágneses mező jellemzéséhez szükség van a \(\displaystyle B\) mágneses indukció-vektorra és szükség van a \(\displaystyle H\) mágneses térerősség-vektorra? Miért nem elég mondjuk csak a \(\displaystyle B\) mágneses indukció-vektor a mágneses mező jellemzéséhez?

Középiskolában hogyan lehet elmondani, hogy az elektromos mező jellemzéséhez szükség van a \(\displaystyle D\) elektromos indukció-vektorra és szükség van az \(\displaystyle E\) elektromos térerősség-vektorra? Miért nem elég mondjuk csak a \(\displaystyle D\) elektromos indukció-vektor az elektromos mező jellemzéséhez?

[1342] Sinobi2019-02-18 19:52:39

Gőz/gáz teszteknél:
Ha egy anyag gáz halmazállaptú légnemű, akkor kritikus hőmérséklet felett gáz, alatta meg gőz. (Víz esetén ez 374 °C
Különbség nincs.

Egyébként meg a gáz meg a gőz is állhat sokféleképpen mondatokban, jelölheti az anyagot magát, a halmazállapotát, lehet jelző stb., így az általános "mi a különbség" kérdésre nem igazán lehet lényegre törő választ adni.

Előzmény: [1340] marcius8, 2019-02-18 09:37:39
[1341] titok1112019-02-18 09:45:57

A gőz normál körülmények között a víz hevítése során keletkező gáz halmazállapotú víz. (Szobahőmérsékleten is tudsz gőzt csinálni: egy fecskendőbe rakjál kb 1/4 rész vízt, fogd be a végét, és húzd ki a fecskendőt, rögtön elkezd forrni és gőzölögni a víz.) Használatos még a gőz egyéb esetekre is, pl higanygőz. A gázok normál körülmények között gáz halmazállapotú elemek/vegyületek. (pl H2, He, Co2, O2, stb.)

A Wikipedia szerint korrektebbül: A gőz olyan légnemű közeg, amely még nem viselkedik ideális gázként, mert hőmérséklete a forráspontja felett, de a kritikus hőmérséklet alatt van. Emelkedő hőmérsékletnél ez a közeg egyre inkább az ideális gáz tulajdonságait veszi fel, és innentől kezdve már gáznak nevezik

Előzmény: [1340] marcius8, 2019-02-18 09:37:39
[1340] marcius82019-02-18 09:37:39

El tudja valaki mondani lényegre törően, hogy mi a különbség a gáz és a gőz között?

[1339] marcius82019-01-26 18:04:51

Mondjuk ha van ilyen festék, akkor van-e ilyen sárga, zöld, piros, fekete, kék, stb... színű festék?

Előzmény: [1338] marcius8, 2019-01-26 18:03:42
[1338] marcius82019-01-26 18:03:42

Van-e olyan festék, amelyet üvegre, műanyag lapra, vagy papírra kenve nem látszik, de ha az ezzel a festékkel összekent üveget, műanyag lapot vagy papírt a mobiltelefonnal lefényképezzük, akkor a fényképen már látszik a festék? Minden választ előre is köszönök, maradok tisztelettel: Bertalan Zoltán.

[1337] titok1112019-01-18 12:49:40

Van egy ilyen jelenség is: https://index.hu/tudomany/keccs080505/

De szerintem arról lehet szó, hogy van benne hűtött védőgáz, ami szobahőmérsékleten már jelentős nyomáskülönbséget produkál. Főleg az E-mentes verziókban. Ha megnyomogatsz egy vadi új flakont, sokkal keményebbnek érzed, mint felnyitás után (hiába zárod vissza)

Előzmény: [1333] Mihalecz Éva, 2019-01-15 09:39:23
[1336] Fálesz Mihály2019-01-16 22:41:34

Én azt találgatnám, hogy a ketchupban levő ecet és víz párolog, és ez okozhat a flakonban túlnyomást.

De ez csak légből kapott találgatás.

Lehetne kisérletezni tele és félig üres flakonnal, rövidebb és hosszabb állva hagyással, szagolgatni, melegíteni, hűteni ...

Előzmény: [1335] Berko Erzsebet, 2019-01-16 05:56:12
[1335] Berko Erzsebet2019-01-16 05:56:12

Talán azért spriccel kinyitáskor a ketchupos flakon, mert a kinyitás érdekében a flakont egyik kezünkkel le kell szorítanunk, vagy meg kell szorítanunk, ami miatt a műanyagból készült flakon összenyomódik, benne a ketchup nyomása megnövekszik, s ez a megnövekedett nyomású ketchup a flakon kinyitásakor kispriccel a flakonból. Ha a flakon merev anyagból, pl. igen vastag acélból volna, akkor mindez nem fordulna elő.

[1334] jonas2019-01-15 16:18:52

Érdekes, nekem nem szokott spriccelni.

Előzmény: [1333] Mihalecz Éva, 2019-01-15 09:39:23
[1333] Mihalecz Éva2019-01-15 09:39:23

Sziasztok!

Mihalecz Éva vagyok, tanár egy vidéki középiskolában. 6. osztályos nagyfiamhoz a természetismereti tanárnő olyan kérdést intézett, amit nem sikerült megoldani.

A kérdés a következő: Miért spriccel a ketchupos flakon ha kinyitjuk?

Támpontnak a nyomást jelölte meg, de így se tudom továbbgondolni. Gázok zárt térben való mozgásáról lehet esetleg szó?

Köszönöm a válaszokat előre is! Évi

[1332] marcius82018-11-21 22:09:29

A kapcsoló zárása után sok idővel a tekercs olyan mint egy 0 Ohm ellenállású áramköri elem. Így ekkor az áramkör tekinthető egy olyan egyenáramú áramkörnek, amelyben az \(\displaystyle R_2\) és \(\displaystyle R_3\) ellenállások párhuzamosan vannak kapcsolva, és az \(\displaystyle R_{23}\) ellenállásokkal sorosan van kapcsolva az \(\displaystyle R_1\) és \(\displaystyle R_4\) ellenállás. Az áramkör eredő ellenállása 740 Ohm, a főágban folyó áram 2/37 Amper, az \(\displaystyle R_2\) ellenálláson átfolyó áram 6/185 Amper, és ez az áram folyik a tekercsen keresztül is. A kapcsoló nyitása után közvetlenül ez az áram folyik az áramkörnek a tekercset és az \(\displaystyle R_2\), \(\displaystyle R_3\) ellenállásokat tartalmazó hurokjában. Ebben a hurokban az időállandó értéke: \(\displaystyle L\)/\(\displaystyle (R_2+R_3)\), ennek ismeretében a keresett áramerősséget ki tudom számolni.

Előzmény: [1331] jonas, 2018-11-15 14:55:43
[1331] jonas2018-11-15 14:55:43

Ez két részes feladat. A könnyebb rész az, amíg a kapcsoló hosszú ideig zárva van. Ezt meg tudod oldani? Mit csinál akkor a tekercs, és mennyi lesz a feszültség az \(\displaystyle R_3\) ellenálláson?

Előzmény: [1330] marcius8, 2018-11-13 23:02:38
[1330] marcius82018-11-13 23:02:38

Az ábrán látható áramforrás állandó feszültsége: \(\displaystyle U\)=40 Volt, az ellenállások: \(\displaystyle R_1\)=100 Ohm, \(\displaystyle R_2\)=200 Ohm, \(\displaystyle R_3\)=300 Ohm, \(\displaystyle R_4\)=400 Ohm, \(\displaystyle L\)=0,5 Henry. Miután a kapcsoló nagyon hosszú ideig zárva volt, a kapcsoló nyitott állapotba került. Mekkora a tekercsen átfolyó áram erőssége a kapcsoló nyitása után 4 sec múlva?

[1329] marcius82018-08-06 14:20:23

Ami tény: A Hold kering a Föld körül. A keringés során a Hold nagyon lassan, de egyre távolabb kerül a Földtől, ugyanakkor a Föld egyre lassabban forog a tengelye körül. Így elmondhatjuk, hogy a Holdnak a Föld körüli keringése során a Hold összenergiája növekszik, míg a Föld összenergiája csökken, tehát a Föld energiát ad át a Holdnak. De vajon hogyan történik ez az energiaátadás?

[1328] SmallPotato2018-05-31 07:22:20

Erről nem is tudtam.

Köszönöm!

Előzmény: [1327] Fálesz Mihály, 2018-05-31 06:51:58
[1327] Fálesz Mihály2018-05-31 06:51:58

A LED-ek nem egyszerre világítanak, hanem soronként kapcsolja őket be egy-egy rövid időre a rendszer.

https://www.hobbielektronika.hu/cikkek/msgeq7_equalizer_ic_hasznalata_arduino-val.html?pg=3

Előzmény: [1326] SmallPotato, 2018-05-31 00:55:09
[1326] SmallPotato2018-05-31 00:55:09

Lehet, hogy túlegyszerűsítem a dolgot, de szerintem a LED-ek vezérlésének véges időigénye miatt. A pontok kigyújtása nem egyetlen "pillanat" alatt megy végbe, és adott LED-oszlop pontjai adott esetben emberi szemmel is érzékelhetően nem egyszerre jelennek meg. A megjelenítendő ábra adott pont-oszlopának megjelenítése a kijelző adott LED-oszlopának alján (tetején?) kezdődik, de ha az ábra vízszintesen mozog, akkor már egy másik (jó esetben szomszédos) LED-oszlop tetején (alján?) fejeződhet be.

Itt egy digitális kamerával készült fotó egy kb. 80 km/h sebességgel haladó vonatból hátrafelé fényképezve. A talpfákat látva talán érthető, miért jutott eszembe. :)

Előzmény: [1325] marcius8, 2018-05-29 12:47:10

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]