Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[137] Willy K.2006-05-29 15:47:49

Bocsánat, lenne egy kis problémám... Úgy esett, hogy elméleti úton az alábbi érdekes feladat megoldására kényszerültem: Határozzuk meg, hogy mekkora az ellenállás egy végtelen kiterjedésű, "d" vastagságú, vezető lap két pontja között! Az én mellék kérdésem, hogy ezen feladat szerint, gyakorlati szempontból mekkora vezető lap tekinthető, végtelen nagy kiterjedésűnek? Előre is köszönök minden segítséget és véleményt!!!

[136] Lóczi Lajos2006-04-24 13:23:04

Hát akkor nincs más, be kell szerezni azok közül a könyvek közül párat, ahogy láttam, az egyik pl. 2500 folyóiratcikkből tartalmaz válogatást, az már csak elég kell legyen :))

Előzmény: [135] xviktor, 2006-04-24 04:39:08
[135] xviktor2006-04-24 04:39:08

Ez nekem is megvan, de aszert koszi szepen... Ennel sokkal tobb infora lenne szuksegem.

Vik

Előzmény: [134] Lóczi Lajos, 2006-04-24 02:47:52
[134] Lóczi Lajos2006-04-24 02:47:52

Szerintem itt egy egész jó összefoglaló található szakirodalommal.

Előzmény: [133] xviktor, 2006-04-23 00:59:36
[133] xviktor2006-04-23 00:59:36

Hello!

A van Allen ovekrol lenne szuksegem minel tobb informaciora. Sajnos neten 1-2 oldalnal sehol sem talalok tobbet, es azokban is ugyanaz van... Valaki tudna barmilyen szakirodalmat ajanlani ezzel kapcsolatban?

Konkret kerdeseim, amikre valasz kene:

1. A ket ov fizikajarol mit lehet tudni, miert ket ov, miert nem tobb? Hogyan szokhetnek ki belole a toltott reszecskek...stb 2. Voltak-e korabbi meresek, ott milyen dozisokat mertek, reszecskek energiaeloszlasa...stb

Tovabba masik ket kerdes:

3. A van Allen ovtol fuggetlenul a gamma-sugarzas dozisa mekkora lehet? A gamma-fotonok energiaeloszlasa, milyen nagysagrendbeli energiaju gamma-reszecskek varhatoak 4. A neutronok energiaeloszlasa. Nem csak a legkorbol szarmaznak neutronok (un. abedo neutronok), hanem az urallomasok szerkezeti elemeiben is keletkeznek. Arra lenne szuksegem, hogy milyen energiatartomanyban vannak ezek a neutrnok.

Valaszokat, segitsegeket elore is koszonom: Vik

[132] lorantfy2006-04-08 09:02:03

A táblázatban megadott gravitációs gyorsulások általában az égitestek felszinére vonatkoznak. Az ált. tömegvonzás törvényéből és a Newton II-ből:

mg=\gamma \frac{Mm}{r^2}

ahol M az égitest tömege, r az átlag sugár, \gamma=6,67\cdot 10^{-11}\frac{Nm^2}{kg^2}. Amiből:

 g=\gamma \frac{M}{r^2}

a gravitációs gyorsulás az égitest felszinén.

Ha beírod a képletbe a Föld tömegét (M=6.1024kg) és sugarát (r=6,38.106m) megkapod a gravitációs gyorsolás 9,8m/s2-körüli értékét.

Előzmény: [131] Mate23, 2006-04-06 20:57:27
[131] Mate232006-04-06 20:57:27

Sziasztok! Az lenne a kerdesem, hogy lehet-e a gravitacios gyorsulasbol valahogyan következtetni egy bizonyos test tömegere. Probalkoztam a Földel es a Nappal: A Föld grav. gyorsulasa durvan 9.81m/s*s a Nape pedig 274m/s*s. Ha elosztom a Nap grav. gyorsolasat a Földevel akkor azt kapom hogy a Napon 27.9-szer nagyobb a grav. gyorsulas mint a Földön. A gyakorlatban azt mondjak, hogy a Nap tömege 333000 szorosa a Földnek. Ha van befojasa a testek tömegenek a grav. gyorsulashoz, akkor miert kapok ilyen kis erteket?

[130] Tóvári Endre2006-04-06 14:16:16

Segítség! Sürgősen szükségünk lenne egy szárazjég-készülékre és egy ködkamrára. Hogyan juthatunk hozzá ezekhez az eszközökhöz? T.Endre

[129] Roósz Gergő2006-03-27 14:57:23

Wolf!

\omega0 -hoz viszonytasz, nem ad \omega0 -ról a feladat valami információt?

Előzmény: [110] Wolf, 2005-11-22 13:06:15
[128] Simon2006-03-07 14:16:32

Helló fizikások! Kellene nekem egy progi amivel Venturi-csövet lehetne szimulálni! hol akadhatok ilyenre? thx előre is!

[127] Mate2006-03-03 13:57:46

Fontos észrevétel, hogy az elégetett üzemanyag fűtőértékéből nyert energia nem csak az űrhajó mozgási energiáját változtatja meg, hanem a kilökött üzemanyagét is. Ha erre az egész rendszerre írod fel a munkatételt, ugyanarra az eredményre jutsz. Ha a számolás nem megy, segítek később.

Előzmény: [122] Valv, 2006-03-02 20:15:11
[126] lorantfy2006-03-03 09:41:49

A pálya ellenállása első közelítésben a csúszási súrlódási együtthatóval adható meg, így a fékezőerő a súlyerővel arányos, vagyis nem függ a gyorsulás a tömegtől.

A bob korcsolya-szerű éleken siklik. Nagyobb tömegű emberek esetén ez jobban belenyomódik a jégbe és növekszik a bob kereszt irányú stabilitása, tehát jobb a kormányozhatóság. Kanyarokban nem sodródik annyira ki és ez előnyös.

A betolási rész nagyon fontos. Nagy izomtömeggel rendelkező, robbanékony sportolók előnyben vannak. Ezért általában rividtávfutó atlétákból lesznek a jó bobosok.

Előzmény: [125] jonas, 2006-03-02 21:45:04
[125] jonas2006-03-02 21:45:04

Szerintem a bobnál igenis számít: a pályának van ellenállása, ezért azonos kezdősebességnél a nehezebb bobosok hamarabb leérnek. A gond az, hogy a betolást nem tudom, milyen súlyú emberek az optimálisak. A bicigli ugyanezért még nehezebb: nem lehet megmondani, hogyan függ a biciklisek izomereje a súlyuktól, vagyis melyik tud jobban tekerni lefele.

Előzmény: [124] Valv, 2006-03-02 20:33:36
[124] Valv2006-03-02 20:33:36

Szerintem ez utóbbi 2 kérdésre a válasz az , hogy a különböző tömegek itt nem számítanak, és ugyanolyan gyorsan érnek le.

De az űrhajós példára a válasz tényleg nagyon érdekelne!;-)

[123] Valv2006-03-02 20:21:56

2 másik probléma: Két ugyanolyan lejtőn ugyanolyan viszonyok mellett a nehezebb vagy a könnyebb biciklista ér le hamarabb ?( a két biciklis légellenállása , alakja is megegyezik)

hasonló kérdés:

Melyik az előnyösebb, ha egy bobba könnyű vagy nehezebb versenyzők kerülnek? ...Mármint melyik ér le hamarabb...(itt is a többi paraméterek a versenyzők tömegén kívül megegyeznek)

[122] Valv2006-03-02 20:15:11

Adott az űrben egy űrhajó, egy adott inerciarendszerhez (jelöljük A-val)viszonyítva 100m/s sebességgel , egyenes vonalban ,egyenletesen , hajtóművei bekapcsolása nélkül mozog. A B vonatkoztatási inerciarendszer A-hoz képest 100m/s-mal mozog, az űrhajóval párhuzamosan. Kezdetben tehát az űrhajó áll B-hez képest. Aztán bekapcsolja hajtóműveit, és gyorsít, A-hoz képest 100m/s-ról 200m/s-ra, B-hez képest 0m/s-ról 100m/s-ra.

Ekkor, ha kiszámoljuk a gyorsításhoz szükséges munkát, amit a hajtóművek végeznek a : W=1/2*m*(v1négyzet-v0négyzet) alapján, két különböző értéket kapunk.W=1/2*m*(200négyzet-100négyzet)illetve W=1/2*m*(100négyzet) Miért van ez ? Hogyan teljesül ekkor az inerciarendszerek egyenértékűsége? Elvileg bármilyen inerciarendszerből nézve ugyanannyi energia kell a gyorsításhoz, ami logikusnak tűnik, hiszen pl. az űrhajó ugyanannyi fűtőértékű üzemanyagot éget el a gyorsításkor,akkor is, ha A-ból, akkor is, ha B-ből nézzük.

[121] lorantfy2006-02-23 22:32:04

Az lehet esetleg a magyarázat, hogy a tea felszinén, főleg ha egy kicsit állni hagyod, és ezt meg kell tenned, mert forrón mégsem ihatod meg, vékony olajréteg gyűlik össze. A tealevélke ebbe van beágyazódva és ezért nem mozdul el.

Ha hagyot kihűlni a teát anélkül, hogy kavargatnád láthatóvá válik a felszinem lévő vékony réteg. Ha kiskanállal hozzáérsz, szinte megtörik.

Előzmény: [119] Gubbubu, 2006-02-23 19:27:00
[120] jonas2006-02-23 22:15:55

Szerintem nem a levél tehetetlen, hanem a tea folyadék, amiben úszik.

Nekem ilyen gondom a citromrostokkal szokott lenni, mert filteres teát iszom.

Előzmény: [119] Gubbubu, 2006-02-23 19:27:00
[119] Gubbubu2006-02-23 19:27:00

Sziasztok!

Mi anak a magyarázata, hogy ha a teádban úszik (de nem a falhoz ragadva) egy tealevél pont a szád felé eső oldalon, és nem akarod kiinni, akármilyen lassan vagy gyorsan is forgatod el a poharat, és látod, hogy a víz örvénylik, a tealevél mégis szépen helyben marad? Ennyire tehetetlen lenne? Gondolom, Murphy teaivási törvényei mögött is vannak fizikai törvények ...

[118] Jac2006-02-08 19:14:02

Sziasztok!

Nem tudom, volt-e már hasonló kérdés felvetve köztetek, de érdekelne, hogy található-e ma forgalomban olyan könyv, vagy elektronikus jegyzet, ami a mágnesesség komolyabb ismertetésével foglalkozik, gondolok itt arra, hogy hogy lehet leírni a bonyolultabb mágneses rendszereket, pl: ha nem merőlegesen közelítünk egymáshoz mágneseket akkor milyen erők lépnek fel közöttük ,vagy mondjuk a mágneses árnyékolást stb.

Előre is köszi!

[117] Dávid4b2006-01-27 14:45:22

A [114] hozzászólásban lévő feladatban senki nem tud segíteni?

[116] Wolf2006-01-27 03:04:19

Amúgy, ha

Q(t)=C.U(t)

és mindkét oldalt integráljuk, akkor az

\int q(t)dt=C\cdot\int u(t)dt

egyenletbe, nem lehet behelyettesíteni az \int u(t)dt helyére a \phi(t)-t, hogy az

\int q(t)dt=C\cdot \phi(t)

egyenletet kapjuk? /az más tészta, hogy most ennek mi az értelelme :)/ De talán párhuzamos, vagy soros LC tagnál létezhet.

Előzmény: [115] Wolf, 2006-01-27 02:43:25
[115] Wolf2006-01-27 02:43:25

Ez eddig rendben is van, tőlem is csak úgy kérdezték. Én azt mondtam, ennek így nincs értelme. Csak szerettem volna tudni, van-e valami jelentősége az

\int(Q(t))-nek.

Előzmény: [113] lorantfy, 2006-01-26 14:55:45
[114] Dávid4b2006-01-26 17:36:16

Sziasztok!!!

Legyenszíves aki megtudja oldani ezt a feladatot segítsen:

Két vasmagos tekercset úgy helyezünk el, hogy szimmetriatengelyük egybeesik. Az egyikre U nagyságú, f frekvenciájú váltakozó feszt kapcsolunk. A vasmagok távolsága d. Mekkora a másik tekercsben indukált feszültség?

Válaszotok előre is köszönöm

[113] lorantfy2006-01-26 14:55:45

Szia Wolf?

Mire gondolsz pontosan?

A Q(t) függvény deriváltja az I(t) és fordítva, az I(t) integrálja a Q(t).

Előzmény: [112] Wolf, 2006-01-26 13:05:05

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]