Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[502] gildike2012-03-12 15:18:22

nagyon szépen köszönöm a segítséget így legalább megértettem hogy hogyan kell megcsinálni.

[501] RokoskaLászlo2012-03-12 13:58:26

Szia!

1. A g=10 m/s/s ez azt jelenti, hogy egy másodperc alatt a sebesség megváltozása 10 m/s

a. tehát v0=15 m/s esetében t= 1,5 másodperc (képlettel t=v/a ) az átlag sebesség v"= (15+0)/2 = 7,5 m/s

b. távolság s=v"*t= 7,5*1,5 = 11,25 m magasság h=h0+s=3,5+11,25=14,75 m

c. visszaesés ideje t2 t2= gyök(2*h/g)= gyök(2*14,75/10)=2,95 mp

d. leérkezés végsebessége v=g*t2= 10*2,95= 29,5 m/s

2. v= 144 km/h = 144 000/3600= 40 m/s K=2*r*Pi=d*Pi=0,75*3,14= 2,3562 m fordulatok száma másodpercenként f=v*t/K=40*1/2,3562=16,9765 szög fi= 16,9765*2*Pi=106,6665 radián szögsebesség w=fi/t=106,6665 radián/mp

3. 78 f/p= 78/60 f/mp =1,3 f/mp w=1,3*2*pi= 8,168 rad/mp K=4,2*pi=13,1947 m vk=1,3*13,1947 = 17,15 m/s

helyettesítsd be 45 és 33 1/3 fordulatszámokkal (K értéke ugyanakkora mindegyiknél! )

Előzmény: [500] gildike, 2012-03-10 20:25:12
[500] gildike2012-03-10 20:25:12

sziasztok 4 példában kérném a segitséget.

1.egy testet 350 cm magasról feldobunk, 15 m/s kezdősebességgel, milyen magasra jut, mennyi idő alatt esik a földre, és mekkora lessz a becsapódás sebessége?

2.egy autó sebessége 144 km/óra, kerekének átmérője 750 mm.Mekkora a kerék szögsebessége?

3.egy régi lemezlejátszó fordulatszámai, 78 45, és 33 1/3 ford/perc. Mekkora a szögsebessége és a korong kerületi sebessége, ha átmérője 420 mm ?

4. egy harmonikus rezgőmozgás legnagyobb sebessége 2 m/s legnagyobb gyorsulása, 120 m/s2 Mekkora a mozgás frekvenciája és amplitúdója?

elég sürgös lenne mert szerdán írok belőle és ezeket egyszerűen nem tom megcsinálni.

[499] RokoskaLászlo2012-03-10 18:54:37

A wiki ezt írja:

függvény

"Mivel a forgatónyomaték a perdület idő szerinti deriváltja, a két ellentétes irányban ható, Fg és -Fg erők által okozott forgatónyomaték megváltoztatja az L perdület nagyságát ezen forgatónyomaték irányában. (A precesszió ennek a következménye.)"

ábra

Ha jól értem, akkor vízszintes síkban, a síkkal a gravitációs erő irányával meghatározott szög szerinti lendületből az egyik oldalon levonódik, a másik oldalon a lendülethez hozzáadódik a gravitációs erő okozta forgatónyomaték. Az "alsó" oldalon az atomoknak mindig kisebb a lendületük mint a "felül lévő" atomoknak. A lendület különbség centripetális erők különbözetét okozza. A centripetális erők okozta forgató nyomaték egyenlő nagyságú és ellentétes irányú mint a gravitáció által okozott nyomaték. Eredőjük pedig azért nulla nyomaték minden esetben, mert mindkettőt ugyanaz a gravitáció okozta.

Ezért nem dől el a búgócsiga. Hát végre megértettem.

Köszönöm szépen a segítséget!

Előzmény: [498] SmallPotato, 2012-03-10 16:56:44
[498] SmallPotato2012-03-10 16:56:44

A zsinór tengelyére merőleges "erőhatás" nem lép fel. A gravitációt érvényesülni nem engedő hatás sem lép fel. Fellép viszont (éppen a nehézségi erő és a zsinór által kifejtett erő következményeként) egy forgatónyomaték, amely a forgás tengelyét, vagyis a perdületvektort önmagára merőleges irányba (esetünkben: vízszintes síkban, a zsinór tengelye körül) elforgatja.

Ennek az oka pedig ... még mindig (lásd #493) >>az a nem igazán kézenfekvő tény (idézet az általam belinkelt anyagból, a precesszió témájában), hogy "A perdület és a forgatónyomaték közti kapcsolat alapján a perdületvektor változása mindig merőleges a perdületvektorra."<<

Előzmény: [497] RokoskaLászlo, 2012-03-10 08:35:10
[497] RokoskaLászlo2012-03-10 08:35:10

Az is érdekes hogy itt a precesszió biztosítja az elfordulást a zsinór tengelye körül, a zsinór tengelyére merőleges erőhatást mi okozza? (Azt az erőt amelyik nem engedi a gravitációt érvényesülni.)

Előzmény: [496] RokoskaLászlo, 2012-03-09 07:30:46
[496] RokoskaLászlo2012-03-09 07:30:46

Ezen a filmen egymással szembe forgó két korongnak a precessziója kiegyenlíti egymást. Erőhatás csak akkor ébred amikor vízszintes síkban erővel hat rá a nő. Az emelő erőt a Coriolis erő okozza?

Előzmény: [493] SmallPotato, 2012-03-08 15:52:36
[495] SmallPotato2012-03-08 17:46:32

:-)

Előzmény: [494] RokoskaLászlo, 2012-03-08 17:28:54
[494] RokoskaLászlo2012-03-08 17:28:54

Ezt a válaszát is nagyon szépen köszönöm!

Előzmény: [493] SmallPotato, 2012-03-08 15:52:36
[493] SmallPotato2012-03-08 15:52:36

A megoldás kulcsa az a nem igazán kézenfekvő tény (idézet az általam belinkelt anyagból, a precesszió témájában), hogy "A perdület és a forgatónyomaték közti kapcsolat alapján a perdületvektor változása mindig merőleges a perdületvektorra."

A ferde tengelyű búgócsigára annak súlypontjában a nehézségi erő hat, és mivel az alátámasztás nem e pontban van, a nehézségi erő és az alátámasztás által kifejtett erő erőpárt alkot és így forgatónyomatékuk lesz. E forgatónyomaték az előbbi bekezdés alapján a perdületvektort annak irányára merőlegesen téríti el, tehát (mivel az alátámasztás többé-kevésbé kötött pont) a perdületvektor az alátámasztási pont mint csúcs által definiált kúpfelület mentén fog vándorolni.

A Härtlein úr által bemutatott kerékpárkerekes kísérlet ugyanezt demonstrálja: a perdület iránya az eltérítő nyomaték hatására saját korábbi irányára merőlegesen fordul el.

Előzmény: [492] RokoskaLászlo, 2012-03-08 12:39:51
[492] RokoskaLászlo2012-03-08 12:39:51

A magyarázatot nem értem. Milyen erő és miért hat a ferde tengelyű búgócsigára? Honnan tudja az erő, hogy merre hasson és merre ne? Az erő érzi a gravitációt? Majdnem vízszintes tengelyét is megtartja. Miért tudja megtartani?

Előzmény: [491] SmallPotato, 2012-03-08 12:08:50
[491] SmallPotato2012-03-08 12:08:50

Ezt nem tudnám egyszerűen elmondani. Itt találsz egy korrektnek mondható, és talán nem túl bonyolult magyarázatot.

Előzmény: [490] RokoskaLászlo, 2012-03-08 11:01:50
[490] RokoskaLászlo2012-03-08 11:01:50

Köszön a választ! Azt is megtudná mondani, hogy a búgócsiga miért nem dől fel?

Előzmény: [489] SmallPotato, 2012-03-08 10:50:21
[489] SmallPotato2012-03-08 10:50:21

De, elvileg természetesen bele kellene számolni.

A helyzet az, hogy amíg a test alakja (gömb, henger, más forgástest), mérete (átmérője stb.), anyagának sűrűsége nem adott / nem ismert, addig a forgási energiáról nem sok fogalmunk lehet. Hozzájárul még mindehhez, hogy a forgás (szög)sebessége a mozgás sebességéből nem következik, mert a test (általában) csúszik is, nem csak forog; ekkor azonban már a súrlódási tényező is befolyásol, amit viszont ha figyelembe veszünk, akkor már a mechanikai energiák megmaradása sem teljesül.

Mindezek miatt a forgásból származó energiakülönbséget e feladatokban elhanyagoljuk, azon az alapon, hogy a testet tömegpontnak tekintjük, vagyis azt feltételezzük, hogy kiterjedése nem érdemlegesen befolyásolja az energiaviszonyokat.

Az teljesen igaz, hogy egy nagyméretű golyó, vagy henger másképpen viselkedne, mint egy forgás szempontjából nem vizsgált tömegpont. Ilyen értelmű feladatok is léteznek, de a szóban forgó példák nem ilyenek.

Előzmény: [488] RokoskaLászlo, 2012-03-08 10:35:38
[488] RokoskaLászlo2012-03-08 10:35:38

Ezt értem. Valaki azt írta, hogy a forgáshoz is kell energia, azt nem kell beleszámolni?

Előzmény: [487] SmallPotato, 2012-03-08 10:12:34
[487] SmallPotato2012-03-08 10:12:34

A végsebességet a mechanikai (helyzeti és mozgási) energiák megmaradása alapján állapíthatjuk meg: Eh+Em = állandó.

Ha a kezdősebesség 0, akkor kezdetben csak helyzeti energiával kell számolnunk; ez mgh, ahol m a test tömege, g a nehézségi gyorsulás, h pedig a helyzeti energia nulla szintjéhez (praktikusan az érkezés pontjának magasságához) képest mért magasság.

Az érkezéskor (mivel ott a helyzeti energia nulla-szintje) a helyzeti energia nulla, és csak mozgási energia van; ez \frac 1 2 mv^2, ahol m mint előbb, v pedig a sebesség.

A két energia egyenlőségéből

mgh = \frac 1 2 mv^2, ahonnan

v = \sqrt{2gh}.

Előzmény: [486] RokoskaLászlo, 2012-03-08 08:35:45
[486] RokoskaLászlo2012-03-08 08:35:45

Értem. Hogyan lehet kiszámolni a végsebességeket?

Előzmény: [484] SmallPotato, 2012-03-08 08:27:44
[485] SmallPotato2012-03-08 08:29:47

"Nagyobb átlagsebesség (fékezés nélkül) nagyobb energia befektetéssel lehetséges."

Nem. A nagyobb végsebesség az, amihez nagyobb energiabefektetés kell.

Előzmény: [482] RokoskaLászlo, 2012-03-08 07:58:54
[484] SmallPotato2012-03-08 08:27:44

"... a gödörben felgyorsul a golyó és a dombra felfutással nem lassul le. ... nagyobb az energiája mint a másik pályán haladó golyónak."

De igen; lelassul. És nem lesz nagyobb az energiája, mint a másiknak. Rövidebb idő alatt odaér, de nem nagyobb végsebességgel, azaz nem nagyobb energiával.

Próbáld elfogadni, hogy adott két pont között két test átlagsebessége eltérhet, akkor is, ha végsebességük nem tér el. Az itt tárgyalt feladatokban az érkezéskori energiák a veszteségektől eltekintve egyenlők, ami annyit jelent, hogy az érkezéskori pillanatnyi sebességek is egyenlők.

Előzmény: [481] RokoskaLászlo, 2012-03-08 07:56:13
[483] RokoskaLászlo2012-03-08 08:02:05

Kedves Alma! Hosszabb út, több gördülési ellenállás, több veszteség. Hogyan kell kiszámolni a két golyó energiáit?

Előzmény: [467] Alma, 2012-03-07 18:08:19
[482] RokoskaLászlo2012-03-08 07:58:54

Az átlagsebesség = teljes út / teljes idő (így tanultuk). Nagyobb átlagsebesség (fékezés nélkül) nagyobb energia befektetéssel lehetséges. Honnan volt nagyobb energiája a másik golyóval azonos magasságról induló és azonos magasságra érkező golyónak?

Előzmény: [479] SmallPotato, 2012-03-07 22:50:57
[481] RokoskaLászlo2012-03-08 07:56:13

Bingó! Úgy van, nem alá, nem fölé, hanem éppen rá, mert mindkettőre egyformán hat a gravitáció és ugyanazon idő alatt mindkettő ugyanakkora magasságot "veszít".

A vonatos-lejtős példára visszatérve Galilei azért használt különféle lejtőszögeket a méréseihez, mert a szög nagyságával szabályozta az időszükségletet a mérhetőség érdekében. Tehát a lejtőket lejtőkkel lehet összehasonlítani, de nem szabad belekeverni a szabadesést.

A filmeken jól látszik, hogy mindkét esetben a gödörben felgyorsul a golyó és a "dombra felfutással nem lassul le. Ezzel azt látjuk, hogy nagyobb az energiája mint a másik pályán haladó golyónak.

Ez hogyan lehetséges?

Előzmény: [480] SmallPotato, 2012-03-07 23:17:34
[480] SmallPotato2012-03-07 23:17:34

Ha a légellenállástól eltekintünk, akkor a nyilat vízszintesen kell kilőni, mert adott idő alatt a nyíl függőleges elmozdulása megegyezik a zsák függőleges elmozdulásával, azaz, ha egyidőben és egy magasságból indultak, akkor mindvégig azonos lesz a magasságuk.

A vonatos-lejtős példával ez nem analóg, mert ott a vonat mozgásának függőleges összetevője nem szabadeséssel zajlik; a zsákos-nyilas feladatban viszont a függőleges irányt tekintve a nyíl is - csakúgy, mint a zsák - szabadon esik.

Előzmény: [478] RokoskaLászlo, 2012-03-07 22:25:54
[479] SmallPotato2012-03-07 22:50:57

"A hosszabb utat hamarabb befutónak sokkal nagyobb a sebessége" - ez a kijelentés az átlagsebességekre vonatkozik, az egyenlőség pedig a végsebességekre.

Előzmény: [477] RokoskaLászlo, 2012-03-07 22:19:34
[478] RokoskaLászlo2012-03-07 22:25:54

A leejtésesről láttam egy filmet! A kérdés az volt, hogy ha az ablakon kiejtett zsákot akarjuk eltalálni oldalról nyíllal, akkor alá-fölé vagy pont rá kell célozni? Maga szerint hová? Csak azért kérdem, mert a vonat és a leejtés összehasonlítása nagyon úgy hangzott..

Előzmény: [476] SmallPotato, 2012-03-07 22:13:35

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]