[513] gildike | 2012-03-12 23:11:03 |
nagyon szépen köszönöm mindenkinek a segitséget :)
|
|
|
[511] gildike | 2012-03-12 21:47:09 |
köszönöm :) lenne itt 2 feladat amit ugyan megcsináltam csak nem tudom jól e megnézné valaki? egy vonat 20 percig 50 km/h fél óráig 20 km/h 15 percig 30 km/h sebességgel megy mennyi az átlagsebessége?
v1=50km/h=13,88 m/s
v2=20m/s
v3= 8,33 m/s
összes út v1+v2+v3 = 13,88+20+8,33= 42,21 m/s
összes idő= 45 perc
kérdés hogy átkell e váltani órába vagy marad simán 45 perc?
vátlag= összes út/összes idő 42,21/45 ?
illetve a másik :
egy autóbúsz 25 km es távőt hegymenetben 45 visszafelé 30 perc alatt tesz meg. mennyi az átlagsebessége?
ilyenkor változtat valamin hogy hegymenetbe megy? ha igen min és letudnátok irni? előre is köszi
|
|
[510] Bellabás V. Levente | 2012-03-12 20:05:31 |
A harmonikus rezgőmozgásra vonatkozó feladat megoldása a következő: A sebesség-idő függvény: v(t)= A*omega*cos(omega*t)
A gyorsulás-idő függvény: a(t)= -A*omega*omega*sin(omega*t)
Egy kis matek: ha figyelmesen megnézed a fenti függvényeket, akkor ezek egy adott harmonikus rezgőmozgás esetén a legnagyobb abszolút értéküket cos(omega*t)=1 és sin(omega*t)=1 esetén érik el.
Tehát: v(max)= A*omega és a(max)= A*omega*omega
Az utóbbi egyenletet elosztva az előbbivel megkapod az omega-t (körfrekvenciát!), amiből az omega=2*pí*frekvencia összefüggés felhasználásával adódik a frekvencia.
Az amplitúdót pedig úgy kapod meg, ha visszahelyettesíted az omega-t (célszerűen) a v(max)-os egyenletbe!
Jó tanulást! :-) Üdv!
|
Előzmény: [500] gildike, 2012-03-10 20:25:12 |
|
|
[508] gildike | 2012-03-12 18:57:24 |
köszönöm szépen mégegyszer sokat segitettél
|
|
|
[506] RokoskaLászlo | 2012-03-12 18:40:57 |
Nagyon jól csináltad!
A másik feladat is ilyen, csak a gyorsítást és a fékezést nem a gravitáció hanem a motor és a fék hozza létre. t1=25 mp
Végsebesség: v1=a*t=1*25=25 m/s
a gyorsulás alatt az átlagsebesség v1"=(0+25)/2=12,5 m/s
s1=t1*v1"=25*12,5= 312,5 m
t2=(1/4)*3600= 900 mp
s2=t2*v=900*25= 2250 m
a fékezés ideje:
t3=v/a=25/2=12,5 mp
átlagsebesség a fékezés alatt
v2"= (25+0)/2 = 12,5 m/s
s3=t3*v2"=12,5*12,5= 156,25 m
Az összes úthossz: -- * az összeadást rád bízom --
s= s1+s2+s3=312,5+2250+156,25 =
összes idő: -- * az összeadást rád bízom --
t=t1+t2+t3=25+900+12,5 =
Átlagsebesség: -- * az osztást rád bízom -- v"=s/t =
|
Előzmény: [503] gildike, 2012-03-12 15:59:11 |
|
[505] gildike | 2012-03-12 17:45:47 |
megcsináltam megnéznéd hogy jó e lécci
V0 =25 m/s
T=2,5 másodperc
Vátlag=(25+0)/2= 12,5 m/s
S=Vátlag * t= 12,5 * 2,5 = 31,25 m
Magasság: h=h0+s=10+31,25=41,25 m
Viszaesés ideje:t2= gyök(2*h/g)= gyök(2*41,25/10)=8,25 mp
leérkezés végsebessége v=g*t2= 10*8,25= 82,5 m/s
a második feladatban nem tudsz nekem segíteni?
|
|
[504] RokoskaLászlo | 2012-03-12 17:27:47 |
Az első ugyanolyan mint az előző feladatsor első tagja, csak az adatokat kell behelyettesíteni. Nem 3,5 m magasról indul, hanem 10 m magasról, nem 15 m/s hanem 25 m/s a hajítás induló sebessége. Próbáld csak behelyettesíteni, itt leszek és segítek ha nem lenne jó!
|
Előzmény: [503] gildike, 2012-03-12 15:59:11 |
|
[503] gildike | 2012-03-12 15:59:11 |
most nézegettem és van még 2 kérdés amit nem értek tudnátok ebben is segitni?
1, Egy testet 10 m magasról feldobunk, 25 m/s kezdősebességgel, milyen magasra jut mennyi iső alatt esik a földre, mekkora lesz a becsapódás sebessége? 2, egy autó álló helyzetből indul, 1 m/s2 gyorsulással, 25 s -ig gyorsít, , utánna egyenletesen halad negyed órát majd 2 m/s2 lassulással fékez és megáll. mennyi a megtett út és az átlagsebesség?
előre is köszönöm
|
|
[502] gildike | 2012-03-12 15:18:22 |
nagyon szépen köszönöm a segítséget így legalább megértettem hogy hogyan kell megcsinálni.
|
|
[501] RokoskaLászlo | 2012-03-12 13:58:26 |
Szia!
1. A g=10 m/s/s ez azt jelenti, hogy egy másodperc alatt a sebesség megváltozása 10 m/s
a. tehát v0=15 m/s esetében t= 1,5 másodperc (képlettel t=v/a ) az átlag sebesség v"= (15+0)/2 = 7,5 m/s
b. távolság s=v"*t= 7,5*1,5 = 11,25 m magasság h=h0+s=3,5+11,25=14,75 m
c. visszaesés ideje t2 t2= gyök(2*h/g)= gyök(2*14,75/10)=2,95 mp
d. leérkezés végsebessége v=g*t2= 10*2,95= 29,5 m/s
2. v= 144 km/h = 144 000/3600= 40 m/s K=2*r*Pi=d*Pi=0,75*3,14= 2,3562 m fordulatok száma másodpercenként f=v*t/K=40*1/2,3562=16,9765 szög fi= 16,9765*2*Pi=106,6665 radián szögsebesség w=fi/t=106,6665 radián/mp
3. 78 f/p= 78/60 f/mp =1,3 f/mp w=1,3*2*pi= 8,168 rad/mp K=4,2*pi=13,1947 m vk=1,3*13,1947 = 17,15 m/s
helyettesítsd be 45 és 33 1/3 fordulatszámokkal (K értéke ugyanakkora mindegyiknél! )
|
Előzmény: [500] gildike, 2012-03-10 20:25:12 |
|
[500] gildike | 2012-03-10 20:25:12 |
sziasztok 4 példában kérném a segitséget.
1.egy testet 350 cm magasról feldobunk, 15 m/s kezdősebességgel, milyen magasra jut, mennyi idő alatt esik a földre, és mekkora lessz a becsapódás sebessége?
2.egy autó sebessége 144 km/óra, kerekének átmérője 750 mm.Mekkora a kerék szögsebessége?
3.egy régi lemezlejátszó fordulatszámai, 78 45, és 33 1/3 ford/perc. Mekkora a szögsebessége és a korong kerületi sebessége, ha átmérője 420 mm ?
4. egy harmonikus rezgőmozgás legnagyobb sebessége 2 m/s legnagyobb gyorsulása, 120 m/s2 Mekkora a mozgás frekvenciája és amplitúdója?
elég sürgös lenne mert szerdán írok belőle és ezeket egyszerűen nem tom megcsinálni.
|
|
[499] RokoskaLászlo | 2012-03-10 18:54:37 |
A wiki ezt írja:
függvény
"Mivel a forgatónyomaték a perdület idő szerinti deriváltja, a két ellentétes irányban ható, Fg és -Fg erők által okozott forgatónyomaték megváltoztatja az L perdület nagyságát ezen forgatónyomaték irányában. (A precesszió ennek a következménye.)"
ábra
Ha jól értem, akkor vízszintes síkban, a síkkal a gravitációs erő irányával meghatározott szög szerinti lendületből az egyik oldalon levonódik, a másik oldalon a lendülethez hozzáadódik a gravitációs erő okozta forgatónyomaték. Az "alsó" oldalon az atomoknak mindig kisebb a lendületük mint a "felül lévő" atomoknak. A lendület különbség centripetális erők különbözetét okozza. A centripetális erők okozta forgató nyomaték egyenlő nagyságú és ellentétes irányú mint a gravitáció által okozott nyomaték. Eredőjük pedig azért nulla nyomaték minden esetben, mert mindkettőt ugyanaz a gravitáció okozta.
Ezért nem dől el a búgócsiga. Hát végre megértettem.
Köszönöm szépen a segítséget!
|
Előzmény: [498] SmallPotato, 2012-03-10 16:56:44 |
|
[498] SmallPotato | 2012-03-10 16:56:44 |
A zsinór tengelyére merőleges "erőhatás" nem lép fel. A gravitációt érvényesülni nem engedő hatás sem lép fel. Fellép viszont (éppen a nehézségi erő és a zsinór által kifejtett erő következményeként) egy forgatónyomaték, amely a forgás tengelyét, vagyis a perdületvektort önmagára merőleges irányba (esetünkben: vízszintes síkban, a zsinór tengelye körül) elforgatja.
Ennek az oka pedig ... még mindig (lásd #493) >>az a nem igazán kézenfekvő tény (idézet az általam belinkelt anyagból, a precesszió témájában), hogy "A perdület és a forgatónyomaték közti kapcsolat alapján a perdületvektor változása mindig merőleges a perdületvektorra."<<
|
Előzmény: [497] RokoskaLászlo, 2012-03-10 08:35:10 |
|
|
|
|
|
[493] SmallPotato | 2012-03-08 15:52:36 |
A megoldás kulcsa az a nem igazán kézenfekvő tény (idézet az általam belinkelt anyagból, a precesszió témájában), hogy "A perdület és a forgatónyomaték közti kapcsolat alapján a perdületvektor változása mindig merőleges a perdületvektorra."
A ferde tengelyű búgócsigára annak súlypontjában a nehézségi erő hat, és mivel az alátámasztás nem e pontban van, a nehézségi erő és az alátámasztás által kifejtett erő erőpárt alkot és így forgatónyomatékuk lesz. E forgatónyomaték az előbbi bekezdés alapján a perdületvektort annak irányára merőlegesen téríti el, tehát (mivel az alátámasztás többé-kevésbé kötött pont) a perdületvektor az alátámasztási pont mint csúcs által definiált kúpfelület mentén fog vándorolni.
A Härtlein úr által bemutatott kerékpárkerekes kísérlet ugyanezt demonstrálja: a perdület iránya az eltérítő nyomaték hatására saját korábbi irányára merőlegesen fordul el.
|
Előzmény: [492] RokoskaLászlo, 2012-03-08 12:39:51 |
|
|
|
|
[489] SmallPotato | 2012-03-08 10:50:21 |
De, elvileg természetesen bele kellene számolni.
A helyzet az, hogy amíg a test alakja (gömb, henger, más forgástest), mérete (átmérője stb.), anyagának sűrűsége nem adott / nem ismert, addig a forgási energiáról nem sok fogalmunk lehet. Hozzájárul még mindehhez, hogy a forgás (szög)sebessége a mozgás sebességéből nem következik, mert a test (általában) csúszik is, nem csak forog; ekkor azonban már a súrlódási tényező is befolyásol, amit viszont ha figyelembe veszünk, akkor már a mechanikai energiák megmaradása sem teljesül.
Mindezek miatt a forgásból származó energiakülönbséget e feladatokban elhanyagoljuk, azon az alapon, hogy a testet tömegpontnak tekintjük, vagyis azt feltételezzük, hogy kiterjedése nem érdemlegesen befolyásolja az energiaviszonyokat.
Az teljesen igaz, hogy egy nagyméretű golyó, vagy henger másképpen viselkedne, mint egy forgás szempontjából nem vizsgált tömegpont. Ilyen értelmű feladatok is léteznek, de a szóban forgó példák nem ilyenek.
|
Előzmény: [488] RokoskaLászlo, 2012-03-08 10:35:38 |
|