Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[1332] marcius82018-11-21 22:09:29

A kapcsoló zárása után sok idővel a tekercs olyan mint egy 0 Ohm ellenállású áramköri elem. Így ekkor az áramkör tekinthető egy olyan egyenáramú áramkörnek, amelyben az \(\displaystyle R_2\) és \(\displaystyle R_3\) ellenállások párhuzamosan vannak kapcsolva, és az \(\displaystyle R_{23}\) ellenállásokkal sorosan van kapcsolva az \(\displaystyle R_1\) és \(\displaystyle R_4\) ellenállás. Az áramkör eredő ellenállása 740 Ohm, a főágban folyó áram 2/37 Amper, az \(\displaystyle R_2\) ellenálláson átfolyó áram 6/185 Amper, és ez az áram folyik a tekercsen keresztül is. A kapcsoló nyitása után közvetlenül ez az áram folyik az áramkörnek a tekercset és az \(\displaystyle R_2\), \(\displaystyle R_3\) ellenállásokat tartalmazó hurokjában. Ebben a hurokban az időállandó értéke: \(\displaystyle L\)/\(\displaystyle (R_2+R_3)\), ennek ismeretében a keresett áramerősséget ki tudom számolni.

Előzmény: [1331] jonas, 2018-11-15 14:55:43
[1331] jonas2018-11-15 14:55:43

Ez két részes feladat. A könnyebb rész az, amíg a kapcsoló hosszú ideig zárva van. Ezt meg tudod oldani? Mit csinál akkor a tekercs, és mennyi lesz a feszültség az \(\displaystyle R_3\) ellenálláson?

Előzmény: [1330] marcius8, 2018-11-13 23:02:38
[1330] marcius82018-11-13 23:02:38

Az ábrán látható áramforrás állandó feszültsége: \(\displaystyle U\)=40 Volt, az ellenállások: \(\displaystyle R_1\)=100 Ohm, \(\displaystyle R_2\)=200 Ohm, \(\displaystyle R_3\)=300 Ohm, \(\displaystyle R_4\)=400 Ohm, \(\displaystyle L\)=0,5 Henry. Miután a kapcsoló nagyon hosszú ideig zárva volt, a kapcsoló nyitott állapotba került. Mekkora a tekercsen átfolyó áram erőssége a kapcsoló nyitása után 4 sec múlva?

[1329] marcius82018-08-06 14:20:23

Ami tény: A Hold kering a Föld körül. A keringés során a Hold nagyon lassan, de egyre távolabb kerül a Földtől, ugyanakkor a Föld egyre lassabban forog a tengelye körül. Így elmondhatjuk, hogy a Holdnak a Föld körüli keringése során a Hold összenergiája növekszik, míg a Föld összenergiája csökken, tehát a Föld energiát ad át a Holdnak. De vajon hogyan történik ez az energiaátadás?

[1328] SmallPotato2018-05-31 07:22:20

Erről nem is tudtam.

Köszönöm!

Előzmény: [1327] Fálesz Mihály, 2018-05-31 06:51:58
[1327] Fálesz Mihály2018-05-31 06:51:58

A LED-ek nem egyszerre világítanak, hanem soronként kapcsolja őket be egy-egy rövid időre a rendszer.

https://www.hobbielektronika.hu/cikkek/msgeq7_equalizer_ic_hasznalata_arduino-val.html?pg=3

Előzmény: [1326] SmallPotato, 2018-05-31 00:55:09
[1326] SmallPotato2018-05-31 00:55:09

Lehet, hogy túlegyszerűsítem a dolgot, de szerintem a LED-ek vezérlésének véges időigénye miatt. A pontok kigyújtása nem egyetlen "pillanat" alatt megy végbe, és adott LED-oszlop pontjai adott esetben emberi szemmel is érzékelhetően nem egyszerre jelennek meg. A megjelenítendő ábra adott pont-oszlopának megjelenítése a kijelző adott LED-oszlopának alján (tetején?) kezdődik, de ha az ábra vízszintesen mozog, akkor már egy másik (jó esetben szomszédos) LED-oszlop tetején (alján?) fejeződhet be.

Itt egy digitális kamerával készült fotó egy kb. 80 km/h sebességgel haladó vonatból hátrafelé fényképezve. A talpfákat látva talán érthető, miért jutott eszembe. :)

Előzmény: [1325] marcius8, 2018-05-29 12:47:10
[1325] marcius82018-05-29 12:47:10

Gyakran van úgynevezett led-kijelzős fényújság például üzletek vagy vendéglátók kirakataiban vagy bejáratánál, amelyen a led-kijelzők által szöveg van megjelenítve. A fényújságon a led-kijelzők vízszintes sorokban és függőleges oszlopokban vannak elrendezve. Ha egy ilyen fényújságon a megjelenített szöveg nyugalomban van, tehát nem mozog semerre, akkor a szöveg is rendesen látszik. De ha a fényújságon a szöveg például jobbról balra halad, akkor a szöveg megdőlve látszik. Vajon miért?

[1324] kompet52018-05-06 22:21:53

Sziasztok!

Ha valakinek meglenne a P. 3740. feladat megoldása, megköszönném :)

[1323] SmallPotato2018-04-23 02:09:17

"Ha az ajtó puhább és jobban deformálódik, akkor talán kevésbé számít."

Ez egészen pontosan így van. Ezért használnak pl. csavarkötéseknél rugós alátéteket is: a csavar terhelés okozta hosszváltozását egy sima alátét gyakorlatilag nem követi, emiatt a csavaranya szorítása megszűnik és az kilazul, de a rugós alátét – kisebb merevsége révén – sokkal nagyobb deformációk közepette is kontaktusban marad az anyával és nem engedi azt elforogni.

Előzmény: [1321] Sinobi, 2018-04-22 15:15:16
[1322] SmallPotato2018-04-23 01:58:03

A "századmilli"-t a deformálatlan méretekre értettem.

Ha az ajtó a felső tartóra nehezedik először (mert az ő pántjai közt kisebb a távolság, mint a félfa pántjai közt), akkor az egyensúly beállta után a felső tartón lesz nagyobb az erő, az alsón kisebb, és az ajtó csak "rálóg" az alsóra. Ha elképzeljük, hogy az ajtón lényegesen kisebb a pánttávolság, mint a félfán, akkor az alsó pánt teljesen tehermentes marad, mert az ajtó nem nyúlik annyit, hogy alul is feltámaszkodjon.

Ha az ajtó az alsó tartóra nehezedik először (mert az ő pántjai közt nagyobb a távolság, mint a félfa pántjai közt), akkor az egyensúly beállta után az alsó tartón lesz nagyobb az erő, a felsőn kisebb, és az ajtó csak "rákönyököl" a felsőre. Ha elképzeljük, hogy az ajtón lényegesen nagyobb a pánttávolság, mint a félfán, akkor a felső pánt teljesen tehermentes marad, mert az ajtó nem nyomódik össze annyit, hogy felül is feltámaszkodjon.

Összefoglalva: az erőeloszlás jelentősen függ az ajtón ill. a félfán mérhető (terheletlen) pánttávolságok különbségétől.

Előzmény: [1321] Sinobi, 2018-04-22 15:15:16
[1321] Sinobi2018-04-22 15:15:16

> Hozzátartozik (bár ez már nem a fizika, hanem a gyakorlati alkalmazhatóság problémája), hogy az erőeloszlás brutálisan változik akkor, ha a tartók közti távolság akár pár századmilliméteres változtatásával a (mondjuk) eredetleg alsó tartón álló és a felsőre csak ráereszkedő ajtó átmegy a felső tartón lógó és az alsóra ráereszkedő ajtóba, vagy fordítva.

Ez a „századmilli” a deformáció méretétől függ, nem? Ha az ajtó puhább és jobban deformálódik, akkor talán kevésbé számít. (?)

Persze végig kéne számolni, hogy ajtó helyett mondjuk rugót akasztunk fel két ponton.

Előzmény: [1320] SmallPotato, 2018-04-20 00:27:05
[1320] SmallPotato2018-04-20 00:27:05

Azért gondolom a közelítést nehezen kiszámíthatónak, mert egy (mondjuk) két ponton megtámasztott, akár egyenletes tömegeloszlású (mondjuk) téglatest deformált alakja nem egyszerű geometriájú. Ha csak a nagy (2x1 méteres) téglalap síkbeli deformációját feltételezem, akkor sem egyszerű.

Ha olyan közelítést alkalmazok, hogy az ajtó mondjuk "megereszkedik" és a téglalap alakja (változatlan oldalhosszakkal) paralelogrammává torzul, akkor a tartókon az erőeloszlás ugyanúgy határozatlan marad, tehát a modell csak bonyolultabb, de nem visz közelebb a megoldáshoz.

Ha feltételezem, hogy a két tartó pontjaiban ható pontszerű erők változó hosszúságúra és/vagy S-alakra fogják deformálni a tartókon átmenő eredetileg függőleges egyenes élt, akkor pedig jön az igen bonyolult számítás.

Hozzátartozik (bár ez már nem a fizika, hanem a gyakorlati alkalmazhatóság problémája), hogy az erőeloszlás brutálisan változik akkor, ha a tartók közti távolság akár pár századmilliméteres változtatásával a (mondjuk) eredetleg alsó tartón álló és a felsőre csak ráereszkedő ajtó átmegy a felső tartón lógó és az alsóra ráereszkedő ajtóba, vagy fordítva.

Előzmény: [1319] Sinobi, 2018-04-19 09:23:47
[1319] Sinobi2018-04-19 09:23:47

Az erők függőleges komponense nem adódik ebből a modellből (a feladatban megadhatják). A vízszintes komponensek viszont meghatározhatók, mint ahogy SmallPotato meg is tette [1312]-ben. Nem is nehéz.

Nem tudom, hogy miért lenne "öngyilkosság" kiszámolni az ajtó adataiból. Simán lehet, hogy tök egyszerűen adódik egy épeszű becslés. (Mondjuk az jön ki, hogy viszonylag tág határok között, vagy, valami adatnak a végtelenben vett határértékében 0.5-0.5 arányú a függőleges terhelés eloszlása.)

> Ezt a feladatot egy távoli fizika könyvben találtam.

Távoli?

Előzmény: [1316] marcius8, 2018-04-18 21:24:37
[1318] SmallPotato2018-04-18 23:52:03

Hogy a megoszlás fele-fele legyen, azt semmi nem indokolja. Merev testeket feltételezve ezt konkrétan lehetetlen megoldani (vagy a hasraütés bármely más arányt is megenged); rugalmas testeknél pedig igencsak el kellene mélyedni a számításokban - ez esetben egy kis méretpontatlanágot még elvisel a rendszer úgy, hogy a deformáció miatt utóbb a ráakasztás pillanatában nem használt tartóra is ráereszkedik az ajtó és végül mindkét tartóra nullától különbőző függőeges erő fog hatni. De hogy ezek mely esetben lesznek egyenlők ... az egyáltalán nem magától értetődő.

Előzmény: [1316] marcius8, 2018-04-18 21:24:37
[1317] marcius82018-04-18 21:28:28

Köszi, hogy foglalkozol a feladattal. Az 1. feladatban a korong forgástengelye függőleges. A korong a vízszintes és súrlódásmentes asztalon mozog, a korong egyenletes tömegeloszlású.

Előzmény: [1312] SmallPotato, 2018-04-15 20:02:08
[1316] marcius82018-04-18 21:24:37

Akkor mégsem vagyok annyira tájékozatlan, ami a 2. feladatot illeti. Ezt a feladatot egy távoli fizika könyvben találtam. Ott a megoldás során fel volt tételezve, hogy a tartó erők függőleges komponense egyformán oszlik meg a tartókon, de ezt különösebben nem indokolták. Szerintem igazából az van, hogy az ajtót vagy az egyik tartó tartja, vagy a másik tartó.

Előzmény: [1311] marcius8, 2018-04-14 21:52:52
[1315] SmallPotato2018-04-16 23:16:28

(Másik kérdés, hogy a szilárdságtani paraméterek birtokában is öngyilkosság lenne a dologgal manuálisan próbálkozni :))

Előzmény: [1314] SmallPotato, 2018-04-16 22:58:35
[1314] SmallPotato2018-04-16 22:58:35

Mármint ha a tartókra ható erőket akarjuk mérni? Attól függ.

A számításhoz szükség lenne a szóban forgó anyagok szilárdságtani jellemzőire (leginkább a rugalmassági modulusra), mert a két támaszerő függőleges komponensét (azok megoszlását az ajtó súlyán belül) az ajtó és a tartók rugalmas deformációja fogja meghatározni.

Pontosítva az eredeti mondatomat a feladat statikailag határozatlan (szilárdságtanilag pedig adathiányos).

Előzmény: [1313] Sinobi, 2018-04-16 11:45:56
[1313] Sinobi2018-04-16 11:45:56

> Ha mindkét tartó kifejt függőleges erőt is, akkor a feladat határozatlan,

Mit mutat a mérőműszer?

Előzmény: [1312] SmallPotato, 2018-04-15 20:02:08
[1312] SmallPotato2018-04-15 20:02:08

1. A korong geometriai tengelye vízszintes vagy függőleges?

2. Ha mindkét tartó kifejt függőleges erőt is, akkor a feladat határozatlan, mert az ajtó súlyát ellensúlyozó erőt a két tartó között nincs mi alapján felosztani.

Ha csak az egyik fejt ki függőleges erőt, akkor erre a tartópontra fel kell írni az ajtóra ható forgatónyomatékok egyensúlyát (a súlypontban ható nehézségi erő vs. a másik tartó által kifejtett vízszintes erő nyomatékainak egyensúlya), és ebből megkapjuk a tartók által kifejtett erők vízszintes komponensét (e komponensek nagysága egyenlő, csak irányuk ellentétes, hiszen több vízszintes erő nem hat), az egyszem függőleges összetevő pedig az ajtó súlya.

Előzmény: [1311] marcius8, 2018-04-14 21:52:52
[1311] marcius82018-04-14 21:52:52

Tisztelt Fórumozók! Két feladat megoldását keresem.

1. Egy vízszintes súrlódásmentes asztalon egy \(\displaystyle m\) tömegű és \(\displaystyle r\) sugarú egyenletes tömegeloszlású (sűrűségű) henger alakú korong nyugszik. A korong kerületére egy vékony, elhanyagolható tömegű fonal van felcsavarva, amelynek a korong kerületéről lelogó végét \(\displaystyle F\) erővel elkezdjük húzni. Mekkora lesz a korong gyorsulása és szöggyorsulása?

2. Egy egyenletes tömegeloszlású téglalap alakú vékony ajtó 1 méter széles, 2 méter magas, az ajtó súlya 500 Newton. Az ajtó függőleges tengely körül foroghat, az ajtó a 2 méter hosszú oldalával csatlakozik a forgástengelyhez. Az ajtó két tartóval van rögzítve a forgástengelyhez, az egyik tartó az ajtó aljától 0,7 méter távol van, a másik tartó az ajtó tetejétől 0,3 méter távol van. Mekkora a tartók által kifejtett, az ajtóra ható tartóerők nagysága?

Minden segítséget előre is köszönök. BZ.

[1310] Sinobi2018-04-03 12:13:35

> Nem tudom, de valahogy még mindig nem igazán értem, hogy mit nevezünk fekete lyuknak. A legtöbb helyen azt találtam, hogy olyan test, amelynek gravitációs terét nem hagyja el a fény. Na de ezt hogyan kell érteni? Attól, hogy még a fény nem hagyja el egy test gravitációs terét, attól még a fény ettől a testtől még bármilyen távol kerülhet. Vagy teszem azt, hogy a vörös fény nem hagyja el egy test gravitációs terét, attól még a kék fény elhagyhatja ennek a testnek a gravitációs terét, hiszen a kék fény fotonjai nagyobb energiájúak. És konkrétan mit jelent az hogy eseményhorizont? Ha a vörös vagy kék fény kiindul egy fekete lyukból, annak hol van az eseményhorizontja? Minden segítséget előre is köszönök. Maradok tisztelettel: Bertalan Zoltán.

Mivel a fekete lyukak definícióit, jellemzéseit megtalálod máshol ([wiki] vagy [sulinet fizika könyv]), én inkább a benned levő ellentmondásra koncentrálnék.

Kb sehol nem ezt adják meg definíciónak. Ez a definíció hibás/értelmetlen: egy objektum gravitációs tere az az univerzum.

Az ilyesmi definíciók gyakrabban úgy néznek ki, hogy „olyan térrész, amelyből nem lehet tetszőlegesen nagy, véges messzeségre elmenni”. (Azaz van egy korlát, amelynél messzebb már nem lehet menni, ez az eseményhorizont.) Se fény, se test, se más. (Pontosabb definíciót találsz máshol.)

> Vagy teszem azt, hogy a vörös fény nem hagyja el egy test gravitációs terét, attól még a kék fény elhagyhatja ennek a testnek a gravitációs terét, hiszen a kék fény fotonjai nagyobb energiájúak.

Általában úgy vesszük, hogy egy pontból ha a vörös fény nem tud kimenni tetszőlegesen messzire, akkor a kék fény sem. (Ha 0-nak vesszük a fény nyugalmi tömegét, és, elhanyagoljuk a gravitációs hatását, akkor ez igaz.)

> És konkrétan mit jelent az hogy eseményhorizont?

Fekete lyuk határa.

Előzmény: [1305] marcius8, 2018-03-29 14:59:03
[1309] kovats2018-04-01 08:09:27

A Napunkat is körül veszi egyfajta anyag - helyesebb elnevezéssel: plazma-tömörülések, azaz, granulák.

Miért haladna át a fény egy ilyen "keveréken" elhajlás nélkül???

"A granulákban 5-7 km/s sebességgel felfelé áramló forró gáz van, míg a granulák között már a kihűlt, lefelé sűllyedő gázt található. Egy átlagos granula átmérője 500 km. A granulák, miután létrejönnek, folyamatosan változtatják az alakjukat, keverednek az őket körülvevő anyaggal és lassan eltűnnek"— Forrás: csillagaszat.hu

[1308] kovats2018-04-01 05:13:56

...és miért lenne például "homogén" a tér - még ha az nagyon ritka is - a nagy tömegű égitestek környezetében. A sűrűség-különbség is okoz fényelhajlást. A magától nem világító Mars légköre is pl. nagyon ritka, és logikus, hogy emiatt hatással kell lesz a rajta áthaladó elektromágneses hullámokra.

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]