Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[1362] marcius82019-07-02 16:54:57

Egy \(\displaystyle 5*10^{60}\ \rm{kg}\) tömegű csillag körül \(\displaystyle 2,4*10^8\ \scriptsize{\rm{\frac{méter}{sec}}}\) állandó nagyságú sebességgel, körpályán kering egy \(\displaystyle 12*10^{40}\ \rm{kg}\) nyugalmi tömegű bolygó. Mekkora a körpálya sugara? Az egyszerűbb számolás miatt legyen a gravitációs állandó: \(\displaystyle \gamma=\scriptsize\frac{2}{3}*10^{-10}\ \scriptsize{\rm{\frac{méter^3}{kg*sec^2}}}\), a fény sebessége vákuumban: \(\displaystyle c=3,0*10^8\ \scriptsize{\rm{\frac{méter}{sec}}}\). Itt igazából az a kérdés, hogy a csillag által a keringő bolygóra kifejtett gravitációs erő a keringő bolygó nyugalmi tömegére hat, vagy a keringő bolygó éppen aktuális tömegére.

[1361] marcius82019-05-25 20:19:07

Mekkora erővel hat a bal oldali töltés a jobb oldali töltésre? Mekkora erővel hat a jobb oldali töltés a bal oldali töltésre? A Coulomb-állandó értéke: \(\displaystyle k=9*10^9 \rm\tiny\frac{Volt*méter}{Amper*sec}\).

[1360] Berko Erzsebet2019-05-12 06:07:04

Érettségivel kapcsolatban. Tanórai fegyelem. Házi feladatok elkészítése. Tanórai anyag otthoni átnézése. Tankönyv kinyitása. Ezeket is lehetne vizsgálni. Ha ezek rendben voltak, de a dolgozat rosszul sikerült; akkor jogos a háborgás.

[1359] Gubbubu2019-05-11 11:20:26

Igen, nagyjából. :D Kifejezetten könnyű volt a matek érettségi. Évek óta egyre könnyebb mellesleg.

Aki nem szedett össze az első részből legalább 15, de még inkább 25 pontot (kb. három feladatot lehet "nehéznek" minősíteni ugyanis), az ássa el magát.

Állítólag a II. rész volt nehezebb. De hát aki nem kettest akar, hanem négyes-ötöst, az rinyálás helyett készüljön. Egyébként lehet javítóérettségit tenni, ha jól tudom.

Mondom ezt olyan tanárként, akit eléggé (sőt túlzottan) jóindulatúnak szoktak tartani a tanítványai.

Hangsúlyozom, hogy szvsz, tehát ellenvéleményekre nyitott vagyok.

Mellesleg, ha jól tudom, Németországban párhuzamosan folyik egy ugyanilyen petíciógyűjtős cirkusz, mert ott is "túlnehéz" lett az érettségi, szóval itt valami komolyabb dolog lehet a háttérben.

Előzmény: [1357] titok111, 2019-05-09 11:24:58
[1358] arab piac2019-05-10 12:11:17

Senkinek nincs ötlete a G. 662 feladat kapcsán?

Előzmény: [1352] arab piac, 2019-05-03 14:08:42
[1357] titok1112019-05-09 11:24:58

Az ide matek érettségi 1,5-szer volt nehezebb mint tavaly. Ennek két oka volt: egyrészt 1 lappal hosszabb volt, másrészt a papírlapok vastagabbak voltak.

[1356] marcius82019-05-07 22:47:28

Mondjuk a feladatot értem, csak a matek részét nem tudtam összerakni. Ahogy értelmezem ezt a feladatot, most egy olyan Carnot-gépet kell működtetni, amelynek a magasabb hőmérsékletű hőtartálya véges, alacsonyabb hőmérsékletű hőtartálya végtelen. Így ennek a Carnot-gép működése során a magasabb hőmérséklető hőtartályának a hőmérséklete csökken, az alacsonyabb hőmérsékletű hőtartályának hőmérséklete állandó. Ez a folyamat addig tart, amíg a magasabb hőmérsékletű hőtartályának a hőmérséklete le nem csökken az alacsonyabb hőmérsékletű hőtartály hőmérsékletére.

Előzmény: [1355] marcius8, 2019-05-07 16:47:57
[1355] marcius82019-05-07 16:47:57

Tudna valaki segíteni? Ezt a feladatot egy magántanítványomtól kaptam, és hát nincs elég pihent agyam a kérdés megválaszolásához. Előre is köszönöm mindenkinek a segítséget.

[1354] Sinobi2019-05-04 13:14:38

Hopsz, itt a link a feladathoz: [G.662. feladat] Szeretek mindenhova linket rakni, nem tudom most miért hagytam le.

OFF: a megoldás alatt a A KöMaL 2019. februári fizika feladatai nálam a matematika feladatokra mutat.

[1353] Sinobi2019-05-03 22:29:54

Hát az én intuíciómnak teljesen ellentmond hogy a c esetben v-nél kisebb sebességgel mozogjon.
Szerintem ha a kötél felcsavarodik a hengerre, akkor ha én húzom magam után, akkor utol fog érni, gyorsabban halad nálam.

Szívesen látnék róla videót vagy szimulált gifet, ha valakinek van ilyen programja és tudja kezelni is.

Előzmény: [1352] arab piac, 2019-05-03 14:08:42
[1352] arab piac2019-05-03 14:08:42

G. 662.(c) esetben a kis hengerhez felülről egy vele azonos átmérőjű, szabadon forgó másik kis henger is csatlakozik. A felső henger nekiszorul az alsónak, és a lebillenését egy-egy görgőhöz csatlakozó rúdszerkezet akadályozza meg. A felső hengerre is fonalat csévéltünk, és a fonál végét v sebességgel húzzuk. A korongok a talajon, illetve a kis hengerek egymáson nem csúsznak meg.

Valaki egy rajzon elmagyarázná, hogy itt pontosan mi történik? A honlapon közölt megoldásból ez számomra nem derül ki.

[1351] Sinobi2019-04-11 19:36:11

> A fenti gyakorlati szempontok ellenére a fizikai valóság tökéletesen leírható B-vel és E-vel, és nincs szükség a D-re és a H-ra, már csak azért sem, mert a fizikában csak mérhető mennyiségek vannak, és amikor valamit mérünk, az minden látszat ellenére mindig az E és a B.

Heh. Ha valami mérhető, akkor egy tetszőleges függvénye (pl konstansszorosa) is mérhető :P

De ha már említetted a Mai fizikát, 5-ik kötet, 1969, 154-es oldal: „A fizika történetének korábbi szakaszában, amikor még nagyon fontosnak tartották azt, hogy minden fizikai mennyiséget közvetlenül kísérletekkel lehessen meghatározni, a fizikusok örömmel vették észre, hogy meg tudják határozni E és D jelentését a szigetelőkben anélkül, hogy az atomok között kellene bujócskázniuk. Az E átlagos térerősség számszerűen egyenlő azzal az \(\displaystyle E_0\) térerősséggel, amely a térrel párhuzamos résben észlelhető. A D térerősséget pedig úgy lehet megmérni, hogy meghatározzák az \(\displaystyle E_0\) térerősséget a térre merőlegesen vágott résben.”

Előzmény: [1349] Berko Erzsebet, 2019-04-07 08:21:17
[1350] SmallPotato2019-04-08 23:55:46

Köszönöm a részletes választ.

"... a H jellemzőt (talán) meg sem említi, de amikor olyan gyakorlati kérdést érint, mint pl. a hiszterézisgörbe, akkor kénytelen H helyett pl. azt írni, hogy ..."

Jól értem tehát, hogy a fizikában, a mező jellemzéséhez elég a B, de gyakorlati szempontból (név nélkül, vagy megnevezve) szükség van a H-ra is?

Előzmény: [1349] Berko Erzsebet, 2019-04-07 08:21:17
[1349] Berko Erzsebet2019-04-07 08:21:17

A H úgy kerülhető meg, vagyis úgy mellőzhető, ahogy minden olyan könyvben olvasható, melyben (lényegében) nem látunk mást, csak B mezőjellemzőt. Több ilyen könyv is van: 1.) Középfokú, mely nem nagyon mélyül el az anyagban, bizonyos időt szánva a könyv átnézésére, úgy tűnik, hogy erre példa: dr. Jurisits József – dr. Szűcs József: Fizika 10. Hőtan. Elektromosságtan. Mozaik Kiadó – Szeged, 2002. 2.) Középfokú, mely icipicit jobban elmélyül az anyagban, B mezőjellemzőt használ, de megemlíti a H-t is. Pl.: dr. Halász Tibor – dr. Jurisits József – dr. Szűcs József: Fizika 11-12. Közép- és emelt szintű érettségire készülőknek. Mozaik Kiadó – Szeged, 2004. A 165. oldalon írja: Megjegyzés: A mágneses mező jellemzésére a mágneses indukció mellett (vagy helyett) esetenként használják a mágneses térerősséget is, melynek jele H, mértékegysége A/m. A két mennyiség közötti kapcsolat: B = (műr)*(mű0)*H. Például a tekercs belsejében a mágneses térerősség: H = I*N/l. 3.) Középfokú, mely icipicit szintén jobban elmélyül az anyagban, B mezőjellemzőt használ, a H jellemzőt (talán) meg sem említi, de amikor olyan gyakorlati kérdést érint, mint pl. a hiszterézisgörbe, akkor kénytelen H helyett pl. azt írni, hogy B0, melyet vákuumbeli indukciónak nevez. Lásd: Holics László: Fizika, gimnázium III. osztály, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996, 304-305. oldal. Tehát helyesbítenem kell a korábban írtakat: Fentiekkel szemben minden olyan könyv használja a B-t is és a H-t is (meg a D-t is és az E-t is), mely könyv gyakorlati kérdésekkel is foglalkozik, és melynek írója nem akar elszakadni a több mint száz évre visszatekintő villamosmérnöki szakirodalomtól. Erre példa Dr. Jekelfalussy Gábor: Korszerű elektrotechnika, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970 könyve, mely most itt van előttem. Jekelfalussy ritka nyíltsággal mondja ki az igazságot a 63-64. oldalon: Képletátrendezéssel a villamos tér (6a) képletéhez hasonló alakú egyenletet kaptunk: M=(mű0)*(műr)*(I/l)*(Im)*A. (48a ) Az analógia alapján a (7) egyenletnek megfelelően a B=(mű0)*(műr)*I/l (49 ) képlettel definiált fogalmat a mágneses tér térerősségének kellene neveznünk (annál is inkább, mert ez a fogalom tényleg a tér erősségét fejezi ki). Sajnos a névadók, az erővonal hosszegységére eső áramot, vagyis a H=I/l (50) fajlagos gerjesztést nevezték el annak idején térerősségnek, és így B-t másként kellett elnevezni. Még szerencse, hogy az idegen indukció nevet kapta, így nem is kell rajta töprengeni, hogy a név fedi-e a fogalmat. Másolás/bemásolás vége.

A fenti gyakorlati szempontok ellenére a fizikai valóság tökéletesen leírható B-vel és E-vel, és nincs szükség a D-re és a H-ra, már csak azért sem, mert a fizikában csak mérhető mennyiségek vannak, és amikor valamit mérünk, az minden látszat ellenére mindig az E és a B.

Beírok még néhány sort Feynman Mai fizika 7. (Ferromágnesség, A H mágneses tér, 110. oldal környékén, 1986) … A H vektortér definícióját mi úgy választjuk, hogy H=B-M/((epszilon0)*c*c). (88.12) Így a (88.11) egyenlet alakja: … (88.13) Ez a képlet egyszerűnek látszik, de ha alaposabban megvizsgáljuk, akkor rájövünk, hogy a D és H betű mennyi bonyolultságot rejt magában. Most valamire figyelmeztetnem kell az Olvasókat. Akik számításaikban SI-egységekkel dolgoznak, más definíciót választottak H-ra. Nevezzük az ő terüket H(vessző)-nek (ők természetesen még nevezhetik H-nak), melyet úgy definiálnak, hogy H(vessző) = (epszilon0)*c*c*B-M. (88.14) (Továbbá az (epszilon0)*c*c helyett új számot, 1/(mű0)-t írnak; így még eggyel több állandót kell figyelemmel kísérniük!). Ezekkel a meghatározásokkal a (88.13) egyenlet még egyszerűbb lesz: … (88.15) De H(vessző)-nek ezzel a definíciójával problémák merülnek fel. Először azért, mert nem egyezik azon Olvasók meghatározásával, akik nem SI-egységeket használnak, másodszor, H(vessző)-re és B-re különböző egységeket ad. Úgy gondoljuk, hogy kényelmesebb, ha H egységei B egységeivel azonosak, mintha M egységeivel egyeznének meg, mint a H(vessző) egységei. Ha azonban valaki mérnök akar lenni és transzformátorokat, mágneseket és efféléket fog tervezni, nyitva kell tartania a szemét! Sok könyvet talál majd, amely H-t a (88.14) egyenlettel határozza meg a mi definíciónk, a (88.12) egyenlet helyett, és sok más könyvet - különösen a mágneses anyagokra vonatkozó kézikönyvet -, amelyek a B-t és H-t úgy kapcsolják egymáshoz, ahogy mi is tettük. Gondosan ki kell tehát találnia, hogy az adott esetben melyik jelölésmódot használták a könyvben...

[1348] Berko Erzsebet2019-04-07 06:27:07

A válasz készül.

[1347] SmallPotato2019-04-05 00:12:53

"Csak az „E” és csak a „B” az értelmes. A „D” és a „H” nem túl szerencsés tudománytörténeti események következménye, melyet a mérnöki gyakorlat tart életben."

El tudnád pár mondatban mondani, hogy pl. a "H" hogyan kerülhető meg, ha egy adott paraméterekkel (menetszám, hossz, áramerősség) rendelkező szolenoid mágneses terét szeretnénk leírni egyszer légmaggal, másszor mondjuk vasmaggal? A hivatkozott könyvek nincsenek kezem ügyében, és őszintén szólva elképzelésem sincs a válaszról.

Ha rosszul tettem fel a kérdést, vagy a válasz bonyolult, akkor rákeresek a nyomtatott irodalomban ... de (könyvtártól eltekintve) egyelőre nem látok megfelelőt. Köszönöm. :)

Előzmény: [1345] Berko Erzsebet, 2019-04-04 07:30:13
[1346] Sinobi2019-04-04 15:24:48

Elhittem a kérdést. Most megnéztem a mozaikos tankönyveket, egy darab D vagy H betű nem volt bennük. Azt hittem onnan jött az ötlet hogy azt tanítsa hogy mind a négy mennyiség kell, mert szerepel a tankönyvben. El nem tudom képzelni, hogy honnan vette, hogy ez az állítás egyáltalán igaz.

[1345] Berko Erzsebet2019-04-04 07:30:13

Van hozzá anyag. Csak az „E” és csak a „B” az értelmes. (A „D” és a „H” nem túl szerencsés tudománytörténeti események következménye, melyet a mérnöki gyakorlat tart életben.) Ebben a szellemben íródott Dr. Jekelfalussy Gábor: Korszerű elektrotechnika című könyve is. Ebben a szellemben íródott Dr. Jánossy Lajos: FIZIKA a gimnázium szakosított tantervű (IV. osztálya számára (I-II. kötet)) könyve is. Ebben a szellemben tartotta elektrodinamika előadásait Jánossy Lajos az ELTE TTK fizikus szakán, és ebben a szellemben vezette az előadáshoz tartozó gyakorlatokat Gnädig Péter.

[1344] Sinobi2019-03-27 20:05:11

Nincsen szükség mind a négyre, kettővel is le lehet írni. Sokak szerint az E és a B fundamentális és fizikai, míg a D és a H emergens, és csak matematikai jelölés-egyszerűsítés.
Hogyhogy nincsen hozzá anyag?

Előzmény: [1343] marcius8, 2019-03-26 11:20:10
[1343] marcius82019-03-26 11:20:10

Középiskolában hogyan lehet elmondani, hogy a mágneses mező jellemzéséhez szükség van a \(\displaystyle B\) mágneses indukció-vektorra és szükség van a \(\displaystyle H\) mágneses térerősség-vektorra? Miért nem elég mondjuk csak a \(\displaystyle B\) mágneses indukció-vektor a mágneses mező jellemzéséhez?

Középiskolában hogyan lehet elmondani, hogy az elektromos mező jellemzéséhez szükség van a \(\displaystyle D\) elektromos indukció-vektorra és szükség van az \(\displaystyle E\) elektromos térerősség-vektorra? Miért nem elég mondjuk csak a \(\displaystyle D\) elektromos indukció-vektor az elektromos mező jellemzéséhez?

[1342] Sinobi2019-02-18 19:52:39

Gőz/gáz teszteknél:
Ha egy anyag gáz halmazállaptú légnemű, akkor kritikus hőmérséklet felett gáz, alatta meg gőz. (Víz esetén ez 374 °C
Különbség nincs.

Egyébként meg a gáz meg a gőz is állhat sokféleképpen mondatokban, jelölheti az anyagot magát, a halmazállapotát, lehet jelző stb., így az általános "mi a különbség" kérdésre nem igazán lehet lényegre törő választ adni.

Előzmény: [1340] marcius8, 2019-02-18 09:37:39
[1341] titok1112019-02-18 09:45:57

A gőz normál körülmények között a víz hevítése során keletkező gáz halmazállapotú víz. (Szobahőmérsékleten is tudsz gőzt csinálni: egy fecskendőbe rakjál kb 1/4 rész vízt, fogd be a végét, és húzd ki a fecskendőt, rögtön elkezd forrni és gőzölögni a víz.) Használatos még a gőz egyéb esetekre is, pl higanygőz. A gázok normál körülmények között gáz halmazállapotú elemek/vegyületek. (pl H2, He, Co2, O2, stb.)

A Wikipedia szerint korrektebbül: A gőz olyan légnemű közeg, amely még nem viselkedik ideális gázként, mert hőmérséklete a forráspontja felett, de a kritikus hőmérséklet alatt van. Emelkedő hőmérsékletnél ez a közeg egyre inkább az ideális gáz tulajdonságait veszi fel, és innentől kezdve már gáznak nevezik

Előzmény: [1340] marcius8, 2019-02-18 09:37:39
[1340] marcius82019-02-18 09:37:39

El tudja valaki mondani lényegre törően, hogy mi a különbség a gáz és a gőz között?

[1339] marcius82019-01-26 18:04:51

Mondjuk ha van ilyen festék, akkor van-e ilyen sárga, zöld, piros, fekete, kék, stb... színű festék?

Előzmény: [1338] marcius8, 2019-01-26 18:03:42
[1338] marcius82019-01-26 18:03:42

Van-e olyan festék, amelyet üvegre, műanyag lapra, vagy papírra kenve nem látszik, de ha az ezzel a festékkel összekent üveget, műanyag lapot vagy papírt a mobiltelefonnal lefényképezzük, akkor a fényképen már látszik a festék? Minden választ előre is köszönök, maradok tisztelettel: Bertalan Zoltán.

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]