Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[1376] PAL2020-08-31 01:41:55

Üdv Mindenkinek!

Nem rég volt a TENET című film bemutatója, és engem az érdekelne, hogy egy fizikához értő egyén mennyit értett a film cselekményszálából, és az is érdekelne, hogy ennek a Nolan filmnek a látható történései mennyire hűek az ismert törvényekhez/elméletekhez, és mennyi benne a fikció? Esetleg laikusok számára megemlíthető a olyan könyv/példa amivel a film fizikája érthetőbb lesz. Az Interstellar esetében Kip Thorne Nobel-díjas fizikus "felügyelete" számomra egyfajta garancia volt a filmben előkerülő jelenségek valós bemutatására, hitelességére, ott 1-2 helyen már iskolás fejjel is megérthetők voltak a látottak/hallotak.

Köszönöm.

[1375] marcius82020-08-01 17:09:16

Nem régen olvastam, hogy a kínai Három Szurdok gát mögött annyi víz halmozódott fel, hogy az már mérhetően lassítja a Föld tengely körüli forgását. Ekkor ha csökken a Föld tengely körüli forgásának szögsebessége, csökken-e Föld forgásából származó forgási energia, és ha csökken ez az energia, mire fordítódik?

[1374] marcius82020-08-01 17:06:38

Azt tudjuk, hogy ahogy a Hold kering a Föld körül, a Hold Föld körüli keringése lassítja a Föld tengely körüli forgását, ennek oka a Holdnak a Földre kifejtett ár-apály erők. (A Hold gravitációs ereje a tengerek felszínét emeli illetve süllyeszti, és az így fellépő súrlódás például lassítja a Föld forgását.) Ugyanekkor a Hold egyre nagyobb sebességgel kering a Föld körül, és így a Hold a Földtől távolodik. De miért van az, hogy a Hold egyre nagyobb sebességgel kering a Föld körül?

[1373] Berko Erzsebet2020-03-24 07:00:24

Ott a hiba, hogy a gravitációs erő az csak a klasszikus fizikában használatos fogalom, és a klasszikus fizika csupáncsak bizonyos körülmények között használható közelítés. Pl. pici méreteknél a klasszikus fizika nem használható, hanem helyette a kvantummechanikát kell alkalmazni; nagy méretek és nagy gravitációs gyorsulások esetén pedig az általános relativitáselméletet kell alkalmazni, miként pl. a Te általad felvetett problémában is. Az általános relativitáselméletben nincs gravitációs erő, hanem görbült téridő van.

Előzmény: [1372] marcius8, 2020-03-23 22:09:57
[1372] marcius82020-03-23 22:09:57

Tegyük fel, hogy egy bolygón a gravitációs térerősség \(\displaystyle g=0,5∗10^{14}\) \(\displaystyle \frac{méter}{sec^2}\). És tegyük fel, hogy ezen a bolygón \(\displaystyle h=900\) \(\displaystyle méter\) magasról álló helyzetből leesik egy test. Hol a hiba a következő gondolatmenetben? Én nem találtam meg.

Newton második törvénye miatt \(\displaystyle F=m*a\), ahol \(\displaystyle F\) a testre ható erő, \(\displaystyle m\) a test tömege, \(\displaystyle a\) a test gyorsulása. Legyen \(\displaystyle m_0\) a test nyugalmi tömege, azaz a test tömege akkor, amikor álló helyzetből el kezd esni. Ahogy esik a test, úgy a sebességének függvényében növekszik a test \(\displaystyle m\) tömege, és úgy növekszik a testet gyorsító gravitációs \(\displaystyle F=m∗g\) gravitációs erő, amely a testet gyorsítja. (Ugye, a testre ható gravitációs erő egyenlő a test tömegének és a gravitációs térerősségnek a szorzatával.) Alkalmazva az \(\displaystyle F=m∗a\) Newton-törvényt, ahol tehát \(\displaystyle F=m∗g\), adódik, hogy \(\displaystyle a=g\), azaz a test gyorsulása az esés alatt végig \(\displaystyle g=0,5∗10^{14}\) \(\displaystyle \frac{méter}{sec^2}\). Mivel a test a gyorsulása végig ennyi, és a test \(\displaystyle h=900\) \(\displaystyle méter\) magasról esik álló helyzetből, így a test sebessége \(\displaystyle v=\sqrt{2gh}\) sebességgel ér földet, ami éppen a fénysebesség.

[1371] Lóczi Lajos2020-02-22 17:47:22

A hozzászólásod időzítése (év, hónap, nap, óra, perc, másodperc) extra precíz volt, gratulálok!

Előzmény: [1370] marcius8, 2020-02-20 20:02:02
[1370] marcius82020-02-20 20:02:02

És még annyi, hogy az összekötő ellenállás-huzalok csak a szabályos ötszög csúcsaiban érintkeznek mindkét kapcsolásban.

Előzmény: [1369] marcius8, 2020-02-20 19:48:38
[1369] marcius82020-02-20 19:48:38

Arra gondoltam, hogy a következő feladatot javaslom a fizika pontversenybe. De aztán mégsem javasoltam, mert egyrészt ebben a feladat inkább matekos jellegű, másrészt azért mert még én sem találtam meg a megoldást. Bármilyen segítséget előre is köszönök.

Egy szabályos ötszög csúcsait az oldalak mentén az ábrán látható módon összekötjük az \(\displaystyle R_{piros}\), \(\displaystyle R_{sárga}\), \(\displaystyle R_{zöld}\), \(\displaystyle R_{kék}\), \(\displaystyle R_{lila}\) ellenállás-huzalokkal. Ugyanennek a szabályos ötszögnek a csúcsait az átlók mentén összekötjük az \(\displaystyle r_{piros}\), \(\displaystyle r_{sárga}\), \(\displaystyle r_{zöld}\), \(\displaystyle r_{kék}\), \(\displaystyle r_{lila}\) ellenállás-huzalokkal.

Meghatározandóak az \(\displaystyle r_{piros}\), \(\displaystyle r_{sárga}\), \(\displaystyle r_{zöld}\), \(\displaystyle r_{kék}\), \(\displaystyle r_{lila}\) ellenállások, ha ismertek az \(\displaystyle R_{piros}\), \(\displaystyle R_{sárga}\), \(\displaystyle R_{zöld}\), \(\displaystyle R_{kék}\), \(\displaystyle R_{lila}\) ellenállások, és ha azt akarjuk, hogy az ötszög bármely két szomszédos csúcspontja között az eredő ellenállás változatlan maradjon.

Meghatározandóak az \(\displaystyle R_{piros}\), \(\displaystyle R_{sárga}\), \(\displaystyle R_{zöld}\), \(\displaystyle R_{kék}\), \(\displaystyle R_{lila}\) ellenállások, ha ismertek az \(\displaystyle r_{piros}\), \(\displaystyle r_{sárga}\), \(\displaystyle r_{zöld}\), \(\displaystyle r_{kék}\), \(\displaystyle r_{lila}\) ellenállások, és ha azt akarjuk, hogy az ötszög bármely két szomszédos csúcspontja között az eredő ellenállás változatlan maradjon.

[1368] Sinobi2019-12-27 10:42:51

> „Napkelte esetén napforduló előtt, napnyugta esetén a napforduló után. QED.”

Mármint pont fordítva.
Sematikus ábra: vízszintesen a napok, függőlegesen az időpontok. A sárga a delelés időpontjának változása, a szaggatott ívek a napforduló környékén a deleléshez viszonyított időpontok, a folytonos ívek az "igazi", óra szerinti időpontok. A szélsőértékek balra illetve jobbra tolódnak.

Előzmény: [1367] Sinobi, 2019-12-26 12:35:18
[1367] Sinobi2019-12-26 12:35:18

Téli napfordulókor a Föld közelebb van a Naphoz mint átlagban, a szögsebessége nagyobb, két delelés között eltelő idő nagyobb, mint az átlagos 24 óra. Az eltérés megközelíti alulról a +- fél percet https://en.wikipedia.org/wiki/Solar_time#Apparent_solar_time.

Ezért napkelte és a napnyugta időpontjának a szélsőértéke ott lesz, amikor már +- 1 perccel csökken/növekszik a nap hossza (lásd ábra). Napkelte esetén napforduló előtt, napnyugta esetén a napforduló után. QED.

Adatok még pl itt találhatók: https://www.timeanddate.com/sun/hungary/budapest

(Tehát az jött ki, hogy ha mondjuk a napéjegyenlőségek éppen az ellipszis csúcsaiba esnének, akkor is elcsúszna a napkelte és a napnyugta időpontjának a szélsőértéke egymástól – nem tudom, hogy ez jó-e?)

Feladat: írjuk le a déli féltekén a napnyugta és a napkelte időpontjának a viselkedését.
Nézzük meg a nyári napforduló körüli időpontokat is!
Adjunk minél több adatra nagyságrendi becslést, és használjunk minél kevesebb kikeresett adatot!

Előzmény: [1364] marcius8, 2019-12-12 09:07:13
[1366] marcius82019-12-21 00:08:58

Gyanús volt, de hát csak össze lehet szedni ennyi töltést, mert hogy elég nagy ez az univerzum....

Előzmény: [1365] Fálesz Mihály, 2019-12-18 09:21:04
[1365] Fálesz Mihály2019-12-18 09:21:04

A \(\displaystyle 10^9\) Coulomb töltés nem volt gyanús?

Előzmény: [1363] marcius8, 2019-12-12 09:03:42
[1364] marcius82019-12-12 09:07:13

Most tél van, és ilyenkor a Földön az északi féltekén rövidek a nappalok, és hosszúak az éjszakák. Valamikor karácsony környékén a legrövidebb a nappal, és a leghosszabb az éjszaka. Ebben még semmi különös sincsen. De! A Nap legkorábban valamikor december 14-e környékén nyugszik le a legkorábban, és valamikor január 4-e környékén kel fel a legkésőbb. Vajon a napkelte legkésőbbi időpontja és a napnyugta legkorábbi időpontja miért nincsen szinkronban egymással?

[1363] marcius82019-12-12 09:03:42

Középiskolás tankönyvben a következő feladatot olvastam: Egy \(\displaystyle Q=-2*10^{-6} Coulomb\) rögzített töltés körül egy \(\displaystyle m=0,1 milligram\) tömegű és \(\displaystyle q=+10^9 Coulomb\) töltésű részecske kering \(\displaystyle R=5 méter\) sugarú körpályán. Mekkora a töltés sebessége?

A klasszikus mechanika szerint valami irdatlan nagy sebesség adódott eredménynek, a fénysebesség többszöröse. (Azt hiszem, Han Solo és Chewbacca is örülne, ha az Ezeréves Sólyommal is ilyen sebességgel tudnának repkedni....) Na, mindegy, a feladatot ezek után úgy számoltam, hogy figyelembe vettem a részecske tömegének függését a sebességétől. De vajon a részecske töltése is függ a sebességétől, és ha függ, úgy függ, mint a tömeg?

[1362] marcius82019-07-02 16:54:57

Egy \(\displaystyle 5*10^{60}\ \rm{kg}\) tömegű csillag körül \(\displaystyle 2,4*10^8\ \scriptsize{\rm{\frac{méter}{sec}}}\) állandó nagyságú sebességgel, körpályán kering egy \(\displaystyle 12*10^{40}\ \rm{kg}\) nyugalmi tömegű bolygó. Mekkora a körpálya sugara? Az egyszerűbb számolás miatt legyen a gravitációs állandó: \(\displaystyle \gamma=\scriptsize\frac{2}{3}*10^{-10}\ \scriptsize{\rm{\frac{méter^3}{kg*sec^2}}}\), a fény sebessége vákuumban: \(\displaystyle c=3,0*10^8\ \scriptsize{\rm{\frac{méter}{sec}}}\). Itt igazából az a kérdés, hogy a csillag által a keringő bolygóra kifejtett gravitációs erő a keringő bolygó nyugalmi tömegére hat, vagy a keringő bolygó éppen aktuális tömegére.

[1361] marcius82019-05-25 20:19:07

Mekkora erővel hat a bal oldali töltés a jobb oldali töltésre? Mekkora erővel hat a jobb oldali töltés a bal oldali töltésre? A Coulomb-állandó értéke: \(\displaystyle k=9*10^9 \rm\tiny\frac{Volt*méter}{Amper*sec}\).

[1360] Berko Erzsebet2019-05-12 06:07:04

Érettségivel kapcsolatban. Tanórai fegyelem. Házi feladatok elkészítése. Tanórai anyag otthoni átnézése. Tankönyv kinyitása. Ezeket is lehetne vizsgálni. Ha ezek rendben voltak, de a dolgozat rosszul sikerült; akkor jogos a háborgás.

[1359] Gubbubu2019-05-11 11:20:26

Igen, nagyjából. :D Kifejezetten könnyű volt a matek érettségi. Évek óta egyre könnyebb mellesleg.

Aki nem szedett össze az első részből legalább 15, de még inkább 25 pontot (kb. három feladatot lehet "nehéznek" minősíteni ugyanis), az ássa el magát.

Állítólag a II. rész volt nehezebb. De hát aki nem kettest akar, hanem négyes-ötöst, az rinyálás helyett készüljön. Egyébként lehet javítóérettségit tenni, ha jól tudom.

Mondom ezt olyan tanárként, akit eléggé (sőt túlzottan) jóindulatúnak szoktak tartani a tanítványai.

Hangsúlyozom, hogy szvsz, tehát ellenvéleményekre nyitott vagyok.

Mellesleg, ha jól tudom, Németországban párhuzamosan folyik egy ugyanilyen petíciógyűjtős cirkusz, mert ott is "túlnehéz" lett az érettségi, szóval itt valami komolyabb dolog lehet a háttérben.

Előzmény: [1357] titok111, 2019-05-09 11:24:58
[1358] arab piac2019-05-10 12:11:17

Senkinek nincs ötlete a G. 662 feladat kapcsán?

Előzmény: [1352] arab piac, 2019-05-03 14:08:42
[1357] titok1112019-05-09 11:24:58

Az ide matek érettségi 1,5-szer volt nehezebb mint tavaly. Ennek két oka volt: egyrészt 1 lappal hosszabb volt, másrészt a papírlapok vastagabbak voltak.

[1356] marcius82019-05-07 22:47:28

Mondjuk a feladatot értem, csak a matek részét nem tudtam összerakni. Ahogy értelmezem ezt a feladatot, most egy olyan Carnot-gépet kell működtetni, amelynek a magasabb hőmérsékletű hőtartálya véges, alacsonyabb hőmérsékletű hőtartálya végtelen. Így ennek a Carnot-gép működése során a magasabb hőmérséklető hőtartályának a hőmérséklete csökken, az alacsonyabb hőmérsékletű hőtartályának hőmérséklete állandó. Ez a folyamat addig tart, amíg a magasabb hőmérsékletű hőtartályának a hőmérséklete le nem csökken az alacsonyabb hőmérsékletű hőtartály hőmérsékletére.

Előzmény: [1355] marcius8, 2019-05-07 16:47:57
[1355] marcius82019-05-07 16:47:57

Tudna valaki segíteni? Ezt a feladatot egy magántanítványomtól kaptam, és hát nincs elég pihent agyam a kérdés megválaszolásához. Előre is köszönöm mindenkinek a segítséget.

[1354] Sinobi2019-05-04 13:14:38

Hopsz, itt a link a feladathoz: [G.662. feladat] Szeretek mindenhova linket rakni, nem tudom most miért hagytam le.

OFF: a megoldás alatt a A KöMaL 2019. februári fizika feladatai nálam a matematika feladatokra mutat.

[1353] Sinobi2019-05-03 22:29:54

Hát az én intuíciómnak teljesen ellentmond hogy a c esetben v-nél kisebb sebességgel mozogjon.
Szerintem ha a kötél felcsavarodik a hengerre, akkor ha én húzom magam után, akkor utol fog érni, gyorsabban halad nálam.

Szívesen látnék róla videót vagy szimulált gifet, ha valakinek van ilyen programja és tudja kezelni is.

Előzmény: [1352] arab piac, 2019-05-03 14:08:42
[1352] arab piac2019-05-03 14:08:42

G. 662.(c) esetben a kis hengerhez felülről egy vele azonos átmérőjű, szabadon forgó másik kis henger is csatlakozik. A felső henger nekiszorul az alsónak, és a lebillenését egy-egy görgőhöz csatlakozó rúdszerkezet akadályozza meg. A felső hengerre is fonalat csévéltünk, és a fonál végét v sebességgel húzzuk. A korongok a talajon, illetve a kis hengerek egymáson nem csúsznak meg.

Valaki egy rajzon elmagyarázná, hogy itt pontosan mi történik? A honlapon közölt megoldásból ez számomra nem derül ki.

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]