|
| [1248] Lóczi Lajos | 2006-04-24 02:40:11 |
 231. feladat.
Határértékben milyen alakúak az egymás alá írt binomiális együtthatók 10-es számrendszerben?
Pontosabban fogalmazva: valamely n pozitív egész esetén írjuk egymás alá az (a+b)n kifejtésekor kapott együtthatókat, pl. n=16 esetén
1
16
120
560
1820
4368
8008
11440
12870
11440
8008
4368
1820
560
120
16
1
(Készítsük ezt el nagyobb és nagyobb n-ekre is.) Ha most fejünket 90 fokkal jobbra döntjük és hunyorítunk, egy lapos oszlopsor rajzolódik ki az ábrán. Adjuk meg ennek a pontos alakját, ha n tart a végtelenbe.
A konkrétság kedvéért még pontosabban fogalmazva ("normálva"): tegyük át az ábrát a szokásos koordinátarendszerbe, úgy, hogy a [0,1] szakaszt n egyenlő részre felosztjuk, majd a k-adik (k=0,1,2,...,n) osztópontnál felmérjük azt a törtet, melynek nevezője éppen n, számlálója pedig 10-es számrendszerbeli jegyeinek száma. Így egy véges ponthalmazt nyerünk [0,1] felett minden egyes n esetén. Kérdés tehát, hogy e ponthalmaznak mi lesz a határértéke. Válaszként egy [0,1] R valós függvényt várok.
|
|
| [1247] Csimby | 2006-04-22 00:07:26 |
 230. feladat Bizonyítsuk be, hogy:
a.) ha 2p előáll legfeljebb 4 db. négyzetszám összegeként, akkor p is.
b.) ha 3p előáll legfeljebb 4 db. négyzetszám összegeként, akkor p is.
(p prím)
|
|
| [1246] Lóczi Lajos | 2006-04-08 23:05:50 |
 229. feladat.
a.) Adjunk példát olyan f(x,y) kétváltozós valós függvényre, hogy valamely a,b,c,d véges határok mellett nem létezik az kettős Riemann-integrál a téglalapon, de létezik az iterált kétszeres integrál.
b.) Adjunk példát olyan f(x,y) kétváltozós valós függvényre, hogy valamely a,b,c,d véges határok mellett létezik az kettős Riemann-integrál a téglalapon, de nem létezik az iterált kétszeres integrál.
c.) Adjunk példát olyan f(x,y) kétváltozós valós függvényre, hogy valamely a,b,c,d véges határok mellett léteznek ugyan az és iterált kétszeres integrálok, de nem egyenlőek.
|
|
| [1245] Lóczi Lajos | 2006-04-08 22:04:46 |
 Sajnos nem világos még mindig. Veszem az f(x)=1, g(x)=x.arctg(cos x) párt. Felírom: . Itt a jobboldali integrál 0 lesz az azonosság miatt.
Hogyan marad tehát bent a jobb oldalon a bal oldali integrál, honnan jön a többi tag és a 2-es szorzók?
|
| Előzmény: [1244] hobbymatekos, 2006-04-08 18:11:15 |
|
|
| [1243] Lóczi Lajos | 2006-04-08 15:04:38 |
 Nem egészen értem, hogyan jöttek ki ezek a formuláid. Gondolom, a parciális integrálás képletét használod benne:
![\int_a^b f dg=[f g]_a^b-\int_a^b g df.](keplet.cgi?k=3B666FCBFBC7CB0B)
Hogyan lesz ebből az, amit írtál?
Amúgy ezzel a gondolatmenettel a Riemann-Stieltjes integrál teljesen kiküszöbölhető, a közönséges Riemann-integrál parciális integrálási képletét alkalmazzuk az f(x)=x és g(x)=arctg(cos x) párra, és használjuk fel, hogy a tükörszimmetria miatt .
|
| Előzmény: [1242] hobbymatekos, 2006-04-08 10:13:01 |
|
|
|
| [1240] Lóczi Lajos | 2006-04-07 17:52:00 |
 Egy válasz: mivel nincs megmondva, mi a másik g függvény, ami generálja a Riemann-Stieltjes integrált, ezért vehetjük azt, hogy g(x)=x. Ekkor az Riemann-Stieltjes integrál a közönséges Riemann-integrál lesz, és az [1205]-ben leírt megoldásom megoldja a 228-as feladatot.
|
| Előzmény: [1233] hobbymatekos, 2006-04-06 22:25:57 |
|