[1145] Yegreg | 2005-12-06 17:35:29 |
A feladat átfogalmazható úgy is, hogy a csoporton belülire vezető élek száma bármely csúcsnál legfeljebb egy.
Oszzuk két csoportba a csúcsokat tetszőlegesen! Ha a kívánt elrendezés lép fel, akkor készen vagyunk, ha nem, akkor van olyan csúcs, amelyből a saját csoportjába vezető élek száma legalább kettő, ez azt jelenti, hogy a másik csoportba vezető él(ek :)) száma legfeljebb egy, hiszem minden pont foka legfeljebb három. Ekkor a következőt tesszük: ezt a csúcsot áthelyezzük a másik halmazba. Ezzel ezen csúcs korábbi csoportjában legalább 2-vel csökkent, új csoportjában pedig legfeljebb 1-gyel nőtt a csoporton belüli összes él száma, ez azt jelenti, hogy ez a lépés csökkenti a két csoport összes csoporton belüli éleinek számát.
Ha ezzel a lépéssel a kívánt helyzethez jutunk, akkor kész, ha nem, akkor folytatjuk az eljárást.
Mivel az eljárások során a két csoport összes csoporton belüli éleinek száma szigorúan monoton csökken, és ha nem a kívánt helyzet áll fennt, akkor biztosan folytathatjuk az eljárást, ezért következik, hogy egyszer biztosan véget ér, hiszen az két csoport összes csoporton belüli éleinek száma természetes szám mindig, és pl. 0-nál triviálisan a kívánt helyzet alakul ki.
Ennek a feladatnak viccesebb változata, amikor a politikusok vágják pofon egymást...:)
Üdv:
Szűcs Gergely
|
|
[1144] Csimby | 2005-12-05 16:16:32 |
210. feladat Bizonyítsuk be, hogy ha egy gráfban minden pont foka legfeljebb 3, akkor a gráf csúcsai két részre oszthatóak úgy, hogy ha a két rész között menő éleket töröljük, minden pont foka legfeljebb 1 lesz.
|
|
|
|
|
[1140] jonas | 2005-11-28 19:42:12 |
Van pár diszkrét matek feladatom. Feladom őket itt, hátha valakit érdekel.
209. Legyen s0=0; s1,P,Q tetszőleges egészek. Definiáljuk az sn sorozatot az sn+1=Psn-1+Qsn rekurzióval.
Lássuk be, hogy ekkor minden n,k egészre
(sn,sk)=s(n,k)
ahol (n,k) jelöli a két szám legnagyobb közös osztóját. Speciális esetként sk osztója sn-nek akkor és csak akkor, ha k osztja n-et.
Érdemes megnézni, milyen sorozatokat kapunk s1=P=Q=1 illetve az s1=1,P=-2,Q=3 esetén.
A másik két feladatot majd később feladom, ha van érdeklődés (a nevek a másodikban Catalan és Hankel, a harmadikban Catalan és Csebisev).
|
|
[1139] Lóczi Lajos | 2005-11-17 19:30:54 |
208. feladat. Adjunk példát olyan (pontosan) elsőfokú egyenletre, aminek nincs megoldása a kvaterniók között.
|
|
[1138] Lóczi Lajos | 2005-11-17 19:16:27 |
Igen, itt is az 1/2 bukkant fel. (De a legjobban arra lennék kíváncsi, hogy ennek vajon van-e bármiféle köze ahhoz az eredményhez, ami az "ujjgyakorlatok" 88-as feladatában fog kijönni: "szimmetria és extrémum" egybeesése, amire más helyeken is sok példát láttam már...)
|
Előzmény: [1137] nadorp, 2005-11-17 11:43:02 |
|
[1137] nadorp | 2005-11-17 11:43:02 |
Biztos van elemibb megoldás is,ez a következőt használja:
Ha 0<x<1, akkor nyilván
,azaz mindkét oldalt 0-tól x-ig integrálva
. Mivel az ex függvény szigorúan monoton nő,a 0-ba történő konvergencia sebességét nyilván az dönti el, hogy an milyen gyorsan tart nullába.
.
.
Látszik, hogy ha ,akkor ,azaz an konvergenciájának nagyságrendje ,
esetén pedig ,azaz an konvergenciájának nagyságrendje és ez gyorsabb.
|
Előzmény: [1133] Lóczi Lajos, 2005-11-16 12:19:00 |
|
|
|
[1134] Sirpi | 2005-11-16 12:57:54 |
Ezt a problémát már régebben én is kitaláltam. Én úgy oldottam meg, hogy definiáltam a következő xn sorozatot:
Ekkor az xn sorozat konvergens, és a határértékét nem mondom meg egyelőre :-)
Bár úgy érzem, a kétféle megközelítés ugyanarra az eredményre vezet, de be kéne látni, hogy ez tényleg így is van.
|
Előzmény: [1133] Lóczi Lajos, 2005-11-16 12:19:00 |
|
|
|
|
|
|
|
[1127] Lóczi Lajos | 2005-11-14 19:31:31 |
Ami alatt azt érted nyilván, hogy az ember ilyenekkel nem sokra megy, hiszen az egyik végtelen szorzatot átkonvertálja egy ki nem számítható integrálba, illetve végtelen összegbe. :)
Inkább érdekesebbek pl. a becslések. Hagyjuk el a gyököt az egyszerűség kedvéért. Egy lehetséges approximáció, pl. 5-nél kettébontva:
felhasználva, hogy 1+xex minden valós x-re, továbbá a mértani sor összegképletét.
Egy alsó becslés pl.
használva a monoton növekedést.
|
Előzmény: [1125] Róbert Gida, 2005-11-14 16:50:59 |
|
[1125] Róbert Gida | 2005-11-14 16:50:59 |
Zsabóka végtelen szorzatos feladatához: Nyilván elég i=1-től menni és a négyzetét vizsgálni, mert ha ez megvan, akkor könnyen megkapható az eredeti szorzat is. De ez éppen http://mathworld.wolfram.com/InfiniteProduct.html oldalon található 43. formula spec. esete n=4-re. Nem tudom erre gondoltál-e. Nem a legszebb formula.
|
|
[1124] nadorp | 2005-11-14 14:33:37 |
Ezt sajnos elszámoltam, pontosabban az elv volt rossz.Ez a feladat összefügg a számok partícióinak a számával, én meg sajnos csak a kéttagú partíciókat vettem.A végeredmény az enyémnél több lesz.
|
Előzmény: [1123] Zsabóka, 2005-11-14 13:34:46 |
|
[1123] Zsabóka | 2005-11-14 13:34:46 |
Itt aztán gyorsan lebukik az ember -), hiba került a feladatba. Igazából:
lett volna a feladat. Ettöl perzse semmi nem lett könnyebb. De hogy jutottál az
alakra ? Ez alapján az eredmény
lenne.
|
Előzmény: [1122] nadorp, 2005-11-14 13:17:59 |
|
|
|
[1120] Zsabóka | 2005-11-14 12:20:17 |
Keresett a következö szorzat értéke:
Van esetleg valami köze PI-hez, e-hez ( a négyzete majdnem e )?
|
|