[4070] Fálesz Mihály | 2025-05-25 10:14:28 |
 A Miquel-tételhez elég a kerületi szögek/húrnégyszögtétel. Megrajzolod az \(\displaystyle AB'C'\) és a \(\displaystyle BC'A'\) körök második metszéspontját (\(\displaystyle M\)), az \(\displaystyle AC'BB'\), \(\displaystyle BA'MC'\) húrnégyszögekből leolvasod, hogy \(\displaystyle AB'M\sphericalangle=BC'M\sphericalangle=CA'M\sphericalangle\), tehát \(\displaystyle CB'MA'\) is húrnégyszög.
Az ábrából ez egészen egyszerűnek tűnhet, de az \(\displaystyle M\) pont nem biztos, hogy a háromszög belsejében van, a négyszögek önmetszők vagy elfajultak is lehetnek. Ezen kívül az \(\displaystyle A',B',C'\) pontok lehetnek az oldalak meghosszabbításán is, vagy határesetben egybeeshetnek csúcsokkal. A teljes bizonyításhoz érdemes irányított szögekkel dolgozni, de akkor is több eset van.
Érdemes megszerkeszteni Geogebrában, és mozgatni az \(\displaystyle A',B',C'\) pontokat.
|
 |
Előzmény: [4068] HTMJ, 2025-05-24 19:12:15 |
|
[4069] Lpont | 2025-05-24 21:21:56 |
 Bizonyítás található pl.Reiman István: Fejezetek az elemi geometriából c. könyvének 2.8. fejezetében. A "négy háromszög tétele" elnevezést használja a szerző.
|
Előzmény: [4068] HTMJ, 2025-05-24 19:12:15 |
|
[4068] HTMJ | 2025-05-24 19:12:15 |
 Vagy esetleg tudsz javasolni forrás anyagot, ahol ez érthetően le van írva? Hanyadikos témakör ez? Valamelyik tankönyvben van erről szó?
|
|
[4067] HTMJ | 2025-05-24 18:55:30 |
 Köszönöm! De az a problémám, hogy a Miquel tétel bizonyítását nem értem. Esetleg ebben tudnál segíteni még?
|
|
|
[4065] HTMJ | 2025-05-24 12:30:37 |
 Rajzoljuk meg az ABC háromszög AB oldalát B-ben érintő és C-n átmenő, a BC oldalt C-ben érintő és A-n átmenő, valamint a CA oldalt A-ban érintő és B-n átmenő kört. Bizonyítsuk be, hogy a három kör egy közös ponton megy át. Tud valaki segíteni? (hatványpont, Miquel pont irányába kezdtem gondolkodni, de nem sikerül a végére jutni...)
|
|
[4064] beredis | 2024-10-15 13:44:29 |
 A feladat megoldásának lépései lehetnek:
A sorozat rekurzív tulajdonságainak vizsgálata. A stabilitási feltételek elemzése ð ð σ k -ra nézve. Annak elemzése, hogy az ð ( ð − 1 ) ð (k−1) s
a csökkenő tag miként befolyásolja a sorozat növekedését. Lehetséges numerikusan szimulálni a sorozatot, hogy meggyőződjünk arról, az egyenlőtlenség teljesül-e a növekvő ð k-k esetén.
|
|
[4063] beredis | 2024-10-15 13:44:08 |
 A feladat megoldásának lépései lehetnek:
A sorozat rekurzív tulajdonságainak vizsgálata. A stabilitási feltételek elemzése ð ð σ k -ra nézve. Annak elemzése, hogy az ð ( ð − 1 ) ð (k−1) s
a csökkenő tag miként befolyásolja a sorozat növekedését. Lehetséges numerikusan szimulálni a sorozatot, hogy meggyőződjünk arról, az egyenlőtlenség teljesül-e a növekvő ð k-k esetén.
|
|
|
[4061] Cckek | 2022-11-13 14:43:02 |
 Átfogalmazom. Van-e olyan \(\displaystyle \sigma_k\) valós számsorozat amely egy bizonyos \(\displaystyle k_0\) index után pozitív és minden \(\displaystyle k\ge k_0\) esetén eleget tesz a
\(\displaystyle \sigma_k+\frac{1}{\sigma_{k-1}}\le 2-\frac{a}{(k-1)^s},\,a>0,0<s\le 1\)
összefüggésnek?
|
Előzmény: [4059] Cckek, 2022-11-13 12:46:04 |
|
|
[4059] Cckek | 2022-11-13 12:46:04 |
 Lehet, hogy ismert, egyszerűnek tünik de nem az. Van-e olyan \(\displaystyle (\sigma_k)\) pozitiv tagú számsorozat, melyre minden \(\displaystyle k\ge 1\) esetén
\(\displaystyle \sigma_k+\frac{1}{\sigma_{k-1}}<2?\)
Nyilván, ha van ilyen sorozat, akkor az monoton es a határértéke 1.
|
|
[4058] Johnny 10 | 2022-01-17 18:25:18 |
 Létezik-e olyan részhalmaza a sík pontjainak, amelynek megszámlálhatóan végtelen sok szimmetriaközéppontja és megszámlálhatatlanul végtelen (kontinuum) sok szimmetriatengelye van? Létezik-e olyan, amelynek megszámlálhatatlanul végtelen (kontinuum) sok szimmetriaközéppontja és megszámlálhatóan végtelen sok szimmetriatengelye van?
|
|
[4057] Gömb | 2021-03-26 21:31:07 |
 Sziasztok!
A saját feladatom, remélem nem akkora hülyeség: Az alábbi képen a discord nevű alkalmazás (egyik) szervercsatornájának lassított mód beállítása látható [a bejegyzésem végén található az ábra]. Az időintervallumok számát túl kevésnek találtuk, szeretnénk kevesebb vagy több időintervallumon korlátozni a tagok üzenetküldéseit, mindezt úgy, hogy az időintervallumok rendezettsége is megmaradjon. A szabály felismerése után írjuk fel az n-edik időintervallumot tetszés szerinti mértékegységben, és bizonyítsuk a helyességét.
Az egyik lehetséges megoldási tervem: A képen látható időintervallumokat percre átváltva egy egész pontosan 2,16... darab sorozatot kapunk. Ezek a következők:
\(\displaystyle 0,083...+0,16...+0,25+0,5+1+2+=4\)
\(\displaystyle 5+10+15+30+60+120=240\)
És a 360 az meg a 3. sorunk kezdőszáma lenne. Megfigyelendő, hogy az első sor összegének utolsó tagjának felét kell a sorozat jobb oldalához hozzáadni, hogy megkapjuk a következő sorozat első tagját. A következő sorozat utolsó összegéhez már a sorozat utolsó tagját kell hozzáadni, és így tovább... Ez azt jelenti, hogy a sorozatok sorozatára is fel kell írni egy összefüggést. Kezdjünk hát ezzel: Legyen x a sorozatok sorozatának száma, ekkor:
\(\displaystyle elso-formula: 2^{x}*6*n\)
képlet megadja a sorozatok közti kezdőérték különbséget az x.-edik sorozat első n eleme függvényében. Most akkor végre áttérhetünk a rendes sorozatok szabályának felírására. Ez így nézne ki:
\(\displaystyle 2^{k-3}*3*n+...+2^{k-3}*3*n=2*(2^{k-3}*3*n) ,ha: k>=3\)
Az általános érvényű összefüggés, hogy az első két tag kivételével, minden tag kétszerese az előtte álló tagnak és kettő hatványszorosa az első tagnak. A szabály pedig úgy adódott, hogy a megfigyelésünk a fősorozat első három tagjára nem érvényes, mivel a harmadik tag nem 2 hatványaszorosa az első tagnak. Így már ki is derűlt, hogy a 2 a k-3 -on mit jelent, a 3n-es szorzó pedig a 2. és 3. tag szabálytalanságát kompenzálja. Bizonyítása teljes indukcióval:
\(\displaystyle 2^{(k+1)-3}*3*(n+1)=2*(2^{(k+1)-3}*3*(n+1)) ,ha: k>= 3\)
...egyértelmű, hisz a 7. tag tényleg 2-szerese az előzőnek. Összefoglalva tehát, az első tag ismeretében az "elso-formula"-ba behelyettesítve megkapjuk a következő sorozat kezdőértékét. A másik összefüggésbe behelyettesítve pedig a konkrét időintervallumot kapjuk meg percben.
Jó a megoldásom? Ha egyáltalán igen, van rá másik megoldás? Ha nem, hol a hiba?
2.ötlet: Gondolom van rá valami "rendes" diszkrét matematikai megoldás, ahol pontokra függvényt illesztünk... ha igen, hogy nézne ki az a módszer jelen feladatra?
Megjegyzés: Ezt az oeis.org oldalt próbáltam használni, úgy hogy a legkissebb mértékegységre (sec) váltottam minden pontot, és így egész számok sorozataként begépeltem, ám nem talált rá az adatbázis... (link)
Köszönöm szépen a figyelmet, amit a bejegyzésem elolvasására fordítottatok!
|
 |
|
|
[4055] sereva | 2019-10-09 17:32:59 |
 Szeretnék segítséget kérni. Mi lesz a következő szám? 1, 0, 1, 1, 2, 1, 1, 4, 1, 1, 6, 1, 1, ?…
|
|
|
|
[4052] sereva | 2019-09-08 14:53:45 |
 Hogyha A+B=2*D+1, és D-B=2, és A=D+B-1, akkor igaz az az állítás, hogy A*B=D*D? Segítsetek megfejteni!
|
|
|
|
|
[4048] sereva | 2019-07-06 18:38:16 |
 2, 20, 120, 750, ?, 42392 Milyen szám lesz ? helyén?
|
|
|
[4046] sakkmath | 2019-07-06 18:37:02 |
 A 2, 3, 11, 13, 101, 103, ?, ?, sorozathoz ez is megoldás:
1031, 1033, a rákövetkező számpár pedig: (10223, 10243).
|
Előzmény: [4043] sereva, 2019-07-06 06:56:03 |
|