Fórum: Matematikai Diákolimpia

Hova?

Jó lenne tudni a magyar csapat országok közötti helyezését, illetve a pontszámokat; úgy sejtem, hogy ez a teljesítmény bizonyára elégséges volt az első 10 helyre (legalábbis pontszám szerint); mindenesetre gratulálok a csapatnak a kiváló teljesítményhez!

Egy apró megjegyzés: a mai nap legkülönlegesebb tanulsága: a Nikita női és férfi név egyaránt (a legjobb női eredményt elérő hölgy ezüstérmes, míg Nikita Sopenko aranyérmes).

Kikerült.

Akkor az olimpiának még mindig nem tudjuk a teljes eredménylistáját? Reménykedjünk, hogy legalább a helyszínen ki volt plakátolva a teljes eredménytáblázat, valamelyik résztvevő lefotózta a listát, és ezt majd fölrakja internetre.

Az ötödiket nem erre értettem, egyébként is mind az öten érmet kaptak.

Majdnem, ez egy másik verseny volt. De ezt is megnyerte Attila.

Itt a link a végső sorrendről.

Igen, de az ötödik diák is simán díjazott lehetett volna, ahogy tavaly Attila mögött második volt a tizedikesek között. Jó lenne tudni, hogy ez a csapat - ami lényegében ismétlődni fog jövőre - hányadik lett az összetettben.

Az MTI honlapján lévő hír (ingyenes regisztráció szükséges) annyit ír, hogy Szabó Attila megnyerte az összetett versenyt. A többi csapattag eredményét nem említi.

A Magyar Rádió honlapján nem találom a hírt, pedig mintha említették volna ugyanezt rádióban. Csak a tavalyi diákolimpiáról szóló hírt látom.

Ketten voltak tizedikesek. Négyen mértek a Kömalban (az ötödik is indult, elméletet csinált).

Én csak másoltam, nem tudok ennél többet, az indulókat sem ismerem.

Jól értem, hogy ez azt jelenti, hogy 3 tizedikes volt kint?

Egy ismerősöm ezt írta fb-on:

"1 arany (Szabó Attila), 3 ezüst (Laczkó Zoltán, Roland Papp, Juhász Péter) , 1 bronz (Kovács Áron). Szabó Attila (ha jól értettem az eredményhirdetés logikáját) abszolút ELSŐ lett."

Csak érdeklődésképpen: nem tudjátok véletlenül, hogy a fizikai diákolimpiának hol érhető el az eredménye? Az észt honlapon nem sikerült lokalizálni. :(

Viszont sajnos arra is volt példa idén, hogy valaki az A-ban is jól szerepel és mégsem sikerült nagyon jól az IMO. Emögött már tényleg csak lelki okokat tudok elképzelni.

A shortlistek megtalálhatók például itt.

Az egyéni felkészülésről és gyakorlásról néhány apróság.

KöMaL "B" verseny. Segít az alapvető feladatmegoldó rutin megszerzésében, és alkalmas arra, hogy a megoldások leírását gyakoroljuk.

Az elmúlt években rengeteg zűrzavaros, érthetetlen, olvashatatlan dolgozatot láttunk a Kürschákon és az olimpián is. A KöMaL B-t nem azért ajánljuk, mert válogatási szempont, hanem azért, mert mindenkinek meg kell tanulni írni. Mindenki elképzelheti, ahogy a csapatvezető egy ilyen dolgozatról megpróbálja meggyőzni a koordinátorokat, hogy a megoldás lényegében helyes, csak megfelelő sorrendben kell olvasni, egyes részeit figyelmen kívül kell hagyni, továbbá itt és itt ezt és ezt kell érteni ahelyett, ami oda van írva...

KöMaL "A" verseny. A hazai versenyek nehézsége, beleértve a Kürschákot, az OKTV-t és az olimpiai válogatóversenyeket is, nem éri el az olimpia nehézségét. Lényegében ez az egyetlen hazai verseny, ahol az olimpiai 3. és 6. feladatokhoz hasonló nehézségű (vagy éppen azoknál is nehezebb) feladatokkal találkozhatunk. Ezért is elgondolkodtató, hogy a keret egy része nem is figyeli a versenyt.

A korábbi évek olimpiai shortlistjei. Ezeket meg lehet találni az interneten, és apránként fel lehet dolgozni. Általában sokkal több nehéz, sőt túl nehéz feladatot is tartalmaznak; ettől nem kell megijedni. Kezdetben elég, ha fejezetenként csak az első 3-5 feladattal foglalkozunk.

Már szó volt róla, hogy több év munka kell a jó eredményekhez. Erőfeszítés nélkül nincs siker. Ha valaki szeretne három év múlva tisztességesen szerepelni az olimpián, kezdje el most mind a hármat, és csinálja kitartóan. Akkor is, ha az elején még borzasztó nehéznek tűnik, és nem látszanak az erőfeszítés eredményei.

Mint mondtam, ez nagyon szenzitív kérdés, és nem szeretnék személyre szóló ítéleteket hirdetni. A csapatból Tamás eredménye is nagyjából elérte azt a szintet, amiről beszéltem.

"Tehát, számomra az "olimpiai szint" alsó határa a következőt jelenti:"

Akkor idén 1 olimpiai szintű versenyzőnk volt az olimpián.

,,Szerintem ez egy kicsit furcsa érvelés (mármint a második idézett tagmondat, mint az első alátámasztása). Vagy mondjuk inkább úgy: az alapján, hogy 'év közben nem lehet tudni, mi mennyit ér', a kiszámíthatatlan egy elfogadható szóhasználat, de a korrektséget ebbe nem korrekt belekeverni.''

Ezért elnézést kérek: nem állt szándékomban senkit azzal vádolni, hogy nem korrekt. Sajnos egy ilyen fórumon az ember olykor szabadosabban fogalmaz, mint azt különben tenné. Még egyszer elnézést, a [155] többi része tekintendő a [154]-re adott válaszként.

[Kiegészítés a moderátoroknak: kérem, ne módosítsák a [155]-öt ennek megfelelően, és tartsák meg ezt a bejegyzést is, hogy aki korábban a sértő mondatokat olvashatta, az olvashassa ezeket a sorokat is.]

Tisztelt Tanár úr!

Köszönöm az "olimpiai szintű [versenyző]" fogalom szakmailag korrekt tisztázását.

Ráadásul a könnyebb feladatok biztos megoldását a felkészítő szakkörön lehet jól lemérni, ez pedig aligha kerülhetne be a pontozásba.

"A mostani 11-12-es évfolyamon olimpiai szintű [versenyző] kb. 10 van."

Elnézést, hogy erre a mondatra külön reagálok, de ezen felkaptam a fejemet. Nem könnyű erről írni, mert túl érzékeny téma. Az, hogy valaki tehetséges, önmagában nem sokra elég egy versenyen. Több év folyamatos, kitartó munkája szükséges ahhoz, hogy valakiből a versenyen is kijöjjön az, amire a tehetsége alapján képes lehetne. (Persze, a kapanyél is elsülhet -- de csak egyszer.)

Tehát, számomra az "olimpiai szint" alsó határa a következőt jelenti:

- Az illető a könnyű és könnyű-közepes feladatokat versenyhelyzetben is nagy bizonyossággal meg tudja oldani. Az olimpián ilyen volt 1., a 2., és a 4. feladat, vagy a válogató versenyeken az első kettő.

- A nehezebb közepes feladatokban is van esélye. A különböző tanult stratégiákat (fel)ismeri, használja. Például az 5. feladatban a K és L pontokat egy-egy kör metszi ki egy-egy szakaszból. Az első rutin lépés, hogy ha egy körnek és egy egyenesnek venni kell az egyik metszéspontját, akkor a második metszéspont nagyon fontos lehet. A második rutin lépés az, hogy az összesen 4 metszéspont egy körön van. Ezután egy jó ábrán már látszik a megoldás vége. Ez így persze csalóka, a rövid megoldás ellenére a feladatot kevesen oldották meg, de jó lett volna, ha a magyarok közül is sikerül valakinek.

- A nehezebb feladatokban megtalálja a könnyű pontokat. Ilyen volt a 3. feladat a) részében a lehetséges halmaz méretének 2^k+1 alá szorítása (erre 1 pont járt), a 6. feladatban pedig annak felismerése, hogy az 1+2+...+n összegnek páratlannak kell lennie (szintén 1 pont).

Nem kétséges, hogy van 10 olyan gyerek az olimpiai keretben, aki elérhette volna ezt a szintet. De "olimpiai szintű versenyző" nincs annyi.

Több dologhoz is szeretnék hosszászólni, de nem akarok órákat tölteni egy kilométeres szöveg megfogalmazásával. Inkább apránként, csepegtetve.

Maga Petihez csatlakozva, a szigorú pontrendszerekkel nem értek egyet. Valószínűleg egy ilyen rendszerben II. (a mai számozás szerint 10.) osztályosként nem kerülhettem volna be a csapatba, de az is kérdéses, hogy például Pelikán József, Lovász László vagy éppen Tardos Gábor mehetett volna-e olimpiára IX. osztályosként.

A különböző versenyzők összehasonlítására több lehetőség van a tanév során. Ilyen a Kürschák-verseny, a téli táborban írt tesztek, a válogatóversenyek. Azok a versenyek, amiken nem indul el mindenki, mutathatják, hogy valakire oda kell figyelni, de nem alkalmasak összehasonlításra.

A konkrét válogatásról nem szeretnék írni. Dobos Sanyitól hallottam ezt-azt, de valószínűleg csak eltorzíva adnám tovább. Talán holnap estére a csapat és a vezetők is kipihenik az utazást, és néhányan első kézből adnak információt -- például arról, hogy mi történt az utolsó válogatóversenyen.

2011-ben a Leőwey-s Szabó Attila 10-es ként lett a csapat legjobbja. A válogatásokon az OKTV nélkül is megszerezte a megfelelő mennyiségű pontot. Ebben az évben pl. a 2010-es aranyérmes Jéhn Zolinak nem vol bérelt helye, épp hogy bekerült a csapatba negyedik helyen, ez így korrekt, így folyamatosan dolgozni kell. Úgy kell megalkotni egy pontrendszert, hogy néhány elsőség, vagy folyamatos jó teljesítmény (2-4) elég legyen a csapatbakerüléshez. Ez persze nem egyszerű, de valószínűleg megvalósítható lenne.