Fórum: Vélemények egyetemekről, főiskolákról

Ezt a cikket mindenkinek figyelmébe ajánlom. A szerző Laczkovich Miklós...

A versenyzes nem annyi, hogy szazszor nehezebb peldakat oldasz meg az atlaganyagnal. A versenyzes soran ered el azt, hogy ki tud fejlodni a problemamegoldas keszsege, ez pedig a sikeres termeszettudomanyos palyahoz elengedhetetlen kellek. Vagyis nem hogy nincs ertelme, hanem alapveto fontossagunak tartom. Azert hozzatennem azt is, hogy ez kutatoi palyara vonatkozik. Pl. pedagoguskent az ember nyilvan mas problemakba fog utkozni, amik megoldasahoz egeszen mas keszsegek szuksegesek, melyek valoban nem versenyzessel sajatithatoak el.

A TDK-rol pedig csak annyit, hogy ugyan furanak tartom, ha senki sem mondta 6 ev alatt, hogy erdemes ilyennel foglalkozni, de talan a hallgatonak maganak kell vegiggondolnia, hogy ez fontos-e neki vagy sem. Az mas kerdes, hogy mennyire vannak reklamozva a lehetosegek. En az ELTE-n csak a Fizikai intezet oldalarol tudok barmilyen kepet kialakitani, aszerint viszont ilyen problema nem volt, eleg szamu diakkori lehetoseg volt annak idejen a fizika kulonbozo agai irant erdeklodok szamara (persze akikben elegendo elkotelezettseg es szorgalom volt).

Mindezekkel nem azt mondom, hogy az ELTE-n minden tokeletes, mert vannak hianyossagok az oktatas es a szervezettseg szintjen is, de nem igazan ertem, hogy mi az, ami "rem keves".

Versenyeken vehet részt és írhat TDK dolgozatot - ez minden?

A versenyzés annyi, hogy olyan feladatokat oldasz meg, amik kb. százszor nehezebbek, mint az átlaganyag, és körülbelül századannyi az értelmük. Ráadásul én utálok időre dolgozni. a matematikában a gondolatok szépsége ragadott meg, és nem az, hogy milyen gyorsan lehet őket elérni. Ratrace-ben volt úgyis elég részem a hétköznapokban meg a standard kurzusokon.

A TDK az tényleg jó ötlet, de nekem az alatt a kb. hat év alatt, amit ott töltöttem az ELTÉN- senki nem mondta, hogy írjak ilyesmit, és egy fia hirdetést nem láttam, miszerint hol kell a diákkörbe jelentkezni. Igaz, a TDK témáját elsősorban az oktató adja meg, nekem meg megvoltak a speciális érdeklődési területem (halmazelmélet-logika, automataelmélet, matematikafilozófia és -történet, meg ilyenek), amelyekkel a negyedik félévig egyáltalán nem is találkoztam - egyikkel sem!!!, hiszen a tantervben csak ilyen későn kerül sor rájuk. (... csúnyákat gondolós, füstölgős szmájli a hármaspont helyére illesztendő)

Szóval ez így rém kevés.

Szia!

Itt találsz infókat:

http://ttkto.elte.hu/

A BSc képzést nézzd.

38 éves vagyok, milyen lehetőségeim vannak, ha matematikus szeretnék lenni? Érettségim, van. Milyen a felvételi vizsga, mi a követelmény? Hány évig kellene tanulnom? Mennyibe kerülne ez nekem? Van-e levelező szak, vagy be kell járni, és milyen időközönként? Milyen más tantárgyak kötelezőek?... Semmit nem tudok ezekről a dolgokról. Örömmel venném, ha valaki felvilágosítana.

A BME villamosmérnöki szakjáról beszéltem. Az ELTE alapvetően tök jó. :)

Tulajdonképpen melyik szakról beszélsz? (Az ELTÉn van vagy öt, és nem igazán ismerem őket.)

Fizika 1-ből és fizika 2-ből összesen 1 előadáson voltam, mindkettő ötös lett. Alig kérdeztek többet a középiskolás fizikánál. Most pedig az ELTE-n ülök egy kötelező gyakorlaton. Annyira unom magam, hogy inkább fórumokat nézegetek; a mai előadásaim helyett pedig szépen bemegyek a munkahelyemre.

A fizika épp nem jó példa azokra a tárgyakra, amiket nem szabad érteni. Jó példa viszont a jelek és rendszerek meg a szabályozástechnika. Nagyon vicces dolog ám a Fourier- és Laplace-transzformációt, Dirac-deltát, meg ilyesmiket alkalmazni anélkül, hogy szó esett volna a lineáris algebráról, a mértékelméletről, esetleg a funkcionálanalízisről. A hallgatók 90%-a még most sem tudja, mi az, hogy sajátérték, sajátvektor, de már a második félévben diffegyenleteket oldottak meg mechanikusan betanult módszerrel. Vajon hogyan történhet meg, hogy nem egy olyan ember kap ötöst szabályozástechnikából, aki szerint egy mátrix rangja egyenlő az oszlopainak a számával? Egyszerű: be tudja írni a matlabba a megfelelő parancsot, és ezzel teljesíti is a követelményt.

Mégegy konkrét példa a sok közül: egyik laboron egy AD-átalakító bemenetére szinuszjelet kapcsoltunk, majd a (zajos, késleltetett, esetleg elcsúsztatott) kimenetre kerestük a legmegfelelőbben illeszkedő szinuszjelet (azt, ahol a hibák négyzetösszege minimális). Természetesen oda******* elénk egy matlabos képletet. A tanárnak fogalma sem volt róla, mi a képlet lényege. Kb. egy órát gondolkoztam, mire rájöttem, hogy az m mintát egy m-dimenziós euklideszi tér vektorának kell tekinteni, és levetíteni a megfelelő altérre. Ha az ELTE-n nem tanultam volna lineáris algebrát, nyilván nem jöttem volna rá. A többi hallgató azt sem tudja, mi az a vektortér. MSc-n méréselméletből próbálják megtanítani nekik, de még mindig ott tartanak, hogy Rⁿ-től különbözőt nem bírnak elképzelni. Vesd ezt össze azzal, hogy már a második félévben Fourier-transzformáltak.

Azt hiszem, eleget írtam. Valószínűleg sok benne a szóismétlés, mert éjszaka nem aludtam, és kicsit összefolynak a betűk a szemem előtt.

Bocs, hogy ezt mondom, de kevés ilyen hülyeséget láttam leírva. Igenis BE KELL járni és ÉRTENI KELL még VIK-en is. Különben, Orosz pont az ilyen hozzáállásért buktatja meg a fél VIK-et (fizikából)... véleményem szerint nagyon is helyesen! Valóban, a mérnököknek általában nem kell feltétlenül mindent megérteniük, elég, ha tudják, de ez a VIK-re (ahogy a fizika szakra) nem érvényes!

Hali!

Bár én csak reálos szakokkal találkoztam még közelről, de szerintem körülbelül mind olyan, mint amilyet keresel. Annyi a lényeg, hogy ne járj be az előadásokra, és a gyakok közül is csak arra, amelyik kötelező. Vizsgaidőszakban minden tárgy megtanulható max{1,k-2} nap alatt ötösre, ahol k a kreditek száma. Az egyetemek nem várják el tőled, hogy saját gondolataid legyenek, sőt a BME-VIK-en tilos érteni a dolgokat.

Sziasztok! Én nem matekos egyetemre akarok menni, de szeretném megtudni melyek azok a szakok és egyetemek vagy főiskolák, amik elég színvonalasak (pl ELTE, SE,BME...stb) de ugyanakkor amiken évközbe kevesebbet kell tanulni, lehet mellette simán dolgozni, és főként vizsgaidőszakba húzós(nem kell minden nap órákat tanulni,nem temérdek sok óra van...stb) Főleg nem reálos szakokra gondolok! Köszi!!!

Segítséget szeretnék kérni!!2009ben érettségizem, és elsőként az ELTE TTK-át szeretném bejelölni. Csak azt nem tudom eldönteni, hogy melyik szakot jelöljem be legelsőnek:biológia vagy földrajz vagy környezettan. Mindegyik szak érdekel,de szeretnék minnél több információt megtudni mind a 3 szakról mielött választok. Információ alatt tanulmányi, tanárok és az egyetemi életet értem! Remélem valaki tud segíteni, hogy könnyebben döntsek mielött be kell adnom a jelentkezési lapokat!!

Szia Ági!

Szerintem valamivel okosabb leszel, ha elolvasod a HVG 2006. novemberi különszámát. Remélem még nem túl késő! :P A száraz adatoknak megvan az az előnyük, hogy kevésbé szubjektívek. :) A sulit ismerve nem hiszem, hogy hatalmas hibát követsz el, ha ide adod be a jelentkezésedet.

Leo

Sziasztok!

Segítségre lenne szükségem a továbbtanulással kapcsolatban. A BME matematika szakára szeretnék jelentkezni, de mielőtt véglegesíteném a döntésemet, jó volna a hivatalos tájékoztatók szűkszavú és sablonos tájékoztatásán kívül más információhoz is jutni például az oktatás színvonalát, a bukási arányokat, a felvettek átlagos felkészültségét vagy éppen a későbbi elhelyezkedési esélyeket illetően. Ha lenne, aki már a szakon van, és szánna rám egy pici időt, nagyon megköszönném, ha akár itt, a fórumon, akár levélben megkeresne. Esetleg ha van, aki hasonló terveket sző, mint én, felvehetjük egymással is a kapcsolatot.

Előre is köszönök mindenféle segítséget:

Ági

Nekem a duplázás nem segített volna. Nem voltak jók a jegyeim, úgyhogy a felvételit akartam max pontosra megírni, amit meg is tudtam volna tenni, de az is túl kevés lett volna. Egyébként szerencse, hogy nem tudtam előre, hogy ilyen sok pont, mert akkor lehet, hogy az infó szakra jelentkeztem volna. Így mindenképpen jobban jártam. Szóval irtó nagy szerencsém volt.

akkor mág lehetett duplázni a bme-re :) és az nagyban megkönnyített mindent :) engem is felvettek, ráadásul évfolyamtársak is lettünk volna, hehe, de hát csak 2. helyre írtam be én balga... :(

Pontosan. Mindig alacsony határok voltak. Kivéve persze pont 2002-ben, amikor én felvételiztem, akkor a BME mat szaknak 118 volt a ponthatára a korábbi 108-ak helyett. Iszonyú szerencsém van, hogy mégis bekerültem.

És persze hozzáfűzendő, hogy a vizsgák / ZH-k követelménye a "leggyengébb" csoportban leadott anyagmennyiséghez fog igazodni, ugyanis a követelmények egységesek lesznek.

U.i.: üdv Suhanc, rég nem hallottam felőled, gondolom biztosan felvettek téged is! :p

Szia ScarMan!

ELTE-n a matematika szak nem 110, hanem 114, de gondolom ettől még nem nyugodtál meg :P (sőt, BME mat 127).

A képzés tekintetében semmilyen értékes infóm nincs, az élboly témáját illetően:

Ha igaz, az alapszakon a fő tárgyakat 3 különböző csoportban fogják oktatni, a csoportok szintje eltérő. Ezek alakulásáról (kb 20 napja) így hallottam:

a) mindenki eldöntheti, melyik szintre megy, és oda írja be magát; később még lesz mód átjárásra.

b) szintfelmérő év elején; eredménytől függően osztanak be.

Beszélgetőtársam már akkor is jelezte, hogy kellően nagy valószínűséggel a b) vari lesz, de akkor(elvileg) erről döntés még nem született (???).

A b) értelmében én a három csoport közül a legerősebbet gondolom élbolynak...

kedves ScarMan!

a matematikus szakokra sosem voltak magasak a határok, lévén az igazán érdeklődő hallgatók száma nem túl magas, és elég sokan csak többedik helyre írják be, akiknek vélhetően kevesebb pontjuk van. a képzés viszont szerintem magas színvonalon folyik továbbra is, és nem túl meglepő módon esnek ki emberek rendesen...

Elég kétségbeejtők ezek az alacsony ponthatárok matematika szakokra (ELTÉ-n 110, SZTE-n 109). Vajon fogják tudni így tartani az egyetemek mondjuk a volt matematikus szak színvonalát? Vagy első 3 évben igazodnak az alacsonyabb színvonalhoz, aztán majd utolsó 2 éven kell mindent bepótolni? Egyáltalán lesz élboly ilyen évfolyamon?

Ha ösztöndíjat kapsz, abból meg is tudsz élni. Lényegében a jelentkezésre, a kiutazásra és az első néhány hétre kell pénz.

Ugye, ugye Andrish! ;)

Egyébként én is csak azért tudom ezt ennyire, mert jövő évi terveimben elég nagy valószínűséggel ez fog bekövetkezni. :)

Kedves Edgar!

Az a "nem túl sok pénz" mit takar? :) Csak az egyetemi tanulás költségeit, vagy belevették a kinti, hétköznapi (értsd: koszt, kvártély, zsebpénz... stb.) kiadásokat is?

Üdv! Bocs, hogy csak így beköszönök...

Most találkoztam két román ismerősömmel, akik az egyesült államokbeli Princetoni Egyetemre járnak. Megkérdeztem, hogy kerültek oda... Kell versenyeredmény (komoly, pl. olimpiai), kemény angoltudás, meg ajánló ember, de annyira horribilisen nagy pénz nem. Aki jövőre akar menni, annak már most érdemes elkezdeni utánajárni.

Egy szó mint száz, talán érdemes megpróbálni az USA-beli egyetemeket annak, aki keni a témát. Az ELTE matematikus szaknál nem jobb szakmailag az első 5 évben (doktorinál már igen), de attól még jó lehetőség.

Igen igen, 2 tantárgynál más. De egy tantárgy esetén akkor gyakorlatilag 4 el való szorzás van + plusz pontok. Így már simán teljesíthető maxhoz közeli pont.