|
|
|
[83] csedit | 2006-06-06 22:38:15 |
Van egy idióta kérdésem:
Ha elmondok egy definíciót, de nem mondom ki, hogy az definíció volt, akkor arra kaphatok pontot?
|
|
[82] Doom | 2006-06-06 21:41:25 |
Szia!
Egy kis hozzáfűznivaló:
1) Hiába mondasz el n darab definíciót, ha nincs köztük hibátlan akkor nem kapod meg rá a maxiumum (azaz 2) pontot, ugyanis a idevágó kompetencia így hangzik:
Legalább egy hibátlanul elmondott definíció: 2 pont. Minden más esetben maximum 1 pont adható.
2) A definíciónak, a tételnek, ill. a feladatnak nem kell olyan szorosan kapcsolódnia, mint ahogy Te csináltad (persze marha jól hanzik, elámulnak a vizsgáztatók... stb., ja és nekem is jobban tetszik... :p ). Ha egy olyan tételt húzol ki, amelyik "nem az erősséged", elég ha elmondasz egy "bugyuta" definíciót, ill. és/vagy egy olyan tételt, aminek könnyű a bizonyítása - bár nem túl elegáns megoldás, de így nincsenek estleges "életbevágó" pontok kockáztatva. (De szép magyaros lett.)
3) A vizsgáztató elvileg nem szakíthatja meg a feleletet, csak ha a vizsgázó nyilvánvalón helytelen dolgokat mond, vagy elakadt (pl. nem bírja megoldani a példát). Persze itt erősen kifogásolható és változó a nyilvánvalóan szó szerepe...
U.i.: a matektanárom elemeltszintű vizsgáztató, két éve rajtunk gyakarol ( :s ) és mindent általa ismert szabályt elmondott N alkalommal (N >> 5), így ezekbe' elég biztos vagyok. :)
Üdv: Cserép Gergő
|
Előzmény: [79] xviktor, 2006-06-06 12:23:45 |
|
[81] xviktor | 2006-06-06 13:04:55 |
Szia!
Ok adnak egy feladatot, hogy old meg, persze ahhoz kapcsolodoan, amit huztal. A feladatot ugye ugy oldod meg, hogy teteleket definiciokat hasznalsz fel. En eloszor a felhasznalt definiciokat kimondtam, a teteleket bizonyitottam, majd azok segitsegevel a feladatot megoldottam.
Egy egyszeru pelda: Legyen egy erinto negyszogunk, es azzal kelljen vmit csinalni. Old meg a feladatot, es nezd meg, hogy milyen teteleket, definiciokat hasznalsz fel. Ezutan a feleletet igy epitenem fel:
1.)definiciok: pl. Azon negyszogeket, amelyekbe kort lehet irni erinto negyszogeknek nevezzuk. 2.)tetelek: pl. Az erintonegyszogek szemkozti oldalai hosszanak osszege paronkent megegyezik. Termeszetesen ezutan oda-vissza is bizonyitanam: Azon negyszogeket, amelyek szemkozti oldalai hosszanak osszege paronkent megegyezik, erintonegyszogeknek nevezzuk. 3.)A feladat megoldasat levezetnem a fentiek segitsegevel. 4.)Vegul 2-3 gyakorlati alkalmazas, pl.: Van egy erintonegyszog alaku kertem, amibe kor alaku medencet szeretnek, es pl a medence kerulete mekkora lessz, vagy vmi hasonlo.
Ha van meg vmilyen kerdesed, kerdezz csak nyugodtan.
Vik
|
Előzmény: [80] Edina, 2006-06-06 12:42:54 |
|
[80] Edina | 2006-06-06 12:42:54 |
kösszke, viszont az a gáz ha elöttem lenne egy ilyen akkor tuti a többit is +tudnám csinálni, magamtol kell kitalálni feladatot ami által bebizonyitom a definiciot vagy mi??
|
Előzmény: [79] xviktor, 2006-06-06 12:23:45 |
|
[79] xviktor | 2006-06-06 12:23:45 |
Szia!
Tavaly en igy csinaltam:
Eloszor elmondtam a legfontosabb definiciokat, majd bizonyitottam 2-3 tetelt, amiknel a definiciokat is felhasznaltam. Megoldottam a feladatot, aminel a korabban bizonyitott teteleket, es a kimondott definiciokat hasznaltam fel, vegul megemlitettem 2-3 alkalmazast, hogy a korabbiakat hol lehet felhasznalni. A hivatalos dolgok szerint tudtommal eleg 1 definicio, 1 tetel bizonyitva, a feladat es 2-3 alkalmazas, viszont nem art ha tobbet mondasz. Ha nem pontosan mondod ki a definiciot, akkor pontot vonhatnak le, viszont ha elmondasz 2-3-t hibaan akkor is megadhatjak a max. pontot. Egybkent ne aggodj, a vizsgaztatok nem fognak felfalni. Ha valamit nem jol mondasz, akkor megprobalnak segiteni szerintem.
Sok sikert!
Vik
|
Előzmény: [78] Edina, 2006-06-06 12:08:32 |
|
[78] Edina | 2006-06-06 12:08:32 |
Komolyan összezavarodtam elmondaná nekem valaki, hogy miböl áll tulajdonképpen a szobeli??? mert egy tételhez, pl az elsö tételhez vannak definiciok, azokat mind meg kell tanulni, vagy most eze az egész mi, mik azok az alkalmazások?? hogy építsem fel a szobeli feleletemet???
|
|
[77] Doom | 2006-06-05 20:44:42 |
Első megközelítésként a valószínűségi változón () egy valós szám számot értsünk, meg egy kísérlet véletlen elemi eseményeihez rendel számokat. Pl. ha kockadobás esetén 4-est dobunk, akkor =4. Ezalapján a valószínűségi változón az eseménytéren értelmezett, valós értékeket felfevő függvényt értünk. (Pl. a kockadobásnál á valószínűségi változó a 1, 2, 3, 4, 5, 6 értékeket veheti fel).
Továbbá ha a kísérlet eredményeképpen nem adódnak közvetlenül számérékek - pl pénzfeldobás -, akkor az eseményekhez sokszor hozzárendelünk valamilyen száméréket (valószínűségi változót), így lett a fej esemény értéke 1, az írásé pedig 0.
|
Előzmény: [76] phantom_of_the_opera, 2006-06-05 17:30:56 |
|
[76] phantom_of_the_opera | 2006-06-05 17:30:56 |
Sziasztok!
Meg tudja valaki mondani, pontosan mit takar a valószínűségi változó fogalma? Nem értjük a definíciót, nem tudjuk hova kötni.
Előre is köszönöm a segítséget.
|
|
[75] Edina | 2006-06-04 18:43:17 |
Sziasztok...
Nem tudná valaki nekem +mondani, hogy van -e olyan honlap, ahol a Kétszintű szóbeli matematika érettségi kézikönyv benne van??? De maga a könyv atrtalmára lennék kiváncsi
|
|
[74] sunandshine | 2006-06-04 18:40:49 |
doom minél többet írsz annál jobban örülök,köszi a segítséget
|
|
[73] Doom | 2006-06-04 18:18:09 |
Igen, az is odatartozik, sőt beszélhetsz az elemi függvények transzformációjáról is, vagyis hogy "rajzoljuk" f(x) alapján f(x)+c; c*f(x); f(c*x)... stb. függvényeket. Meg persze az általad is említett analízis (naggyából deriválás), szerintem a tétel-t is innen lehet könnyen kiválasztani, pl. f(x)=xn függvény deriváltja f'(x)=n*xn-1.
Ja és persze alkalmazások, pl. szélsőértékfeladatok megoldása; függvény menetének vizsgálata; fizikában grafikonok vizsgálata.
u.i.: tudom, hogy a nagy része nem volt kérdés, de hátha segít valaki másnak... ;)
|
Előzmény: [72] sunandshine, 2006-06-04 15:01:40 |
|
[72] sunandshine | 2006-06-04 15:01:40 |
KÖszönöm,megtaláltam a képlettárat. Esetleg valaki megmondaná,hogy 11-es tétel (függvények vizsgálata) mit tartalmaz? a függvény jellemzése is idetartozik?(z.h,szélsőérték,korlátosság,periodikusság stb.? vagy csak a valós függvények analízisének elemait foglalja magába?köszike
|
|
|
[70] ScarMan | 2006-06-04 13:39:52 |
Nem lehet függvénytáblát használni, csak egy képletgyűjteményt, amit ott kapsz, de letölthető amúgy az om.hu-ról (ugyanott van ahol a szóbeli tételek).
Tudtok bizonyítást arra, hogy a (vagy bármilyen nem négyzetszám) irracionális, a szokásos bizonyításon kívül?
|
|
[69] sunandshine | 2006-06-04 11:57:53 |
Sziasztok! Tudja valaki,hogy lehet-e a függvénytáblázatot használni a szóbelin? Phantom of the opera! ezt az oldalt ajánlom a val.számokhoz,+kombinatorika alapdolgai(permutáció,variáció,kombináció-ismétléses és ismétlés nélküli),nem nagy cucc,szerintem.http://users.atw.hu/vip/erett/matek?tetel24.pdf (a kérdőjel helyére alsó vonalkát írj,csak ezt nekem nem engedte a gép)
|
|
[68] Doom | 2006-06-03 23:34:58 |
Szia!
Matematikán belül: pl. exponenciális és logaritmikus egyenletek megoldása; diffrenciál- és integrálszámítás.
Máshol: kémiában a PH mérése (kiszámítása koncentrációból); fizikában az izotermikus folyamatoknál (pl. a gáz munkája ideális gáz esetén).
|
Előzmény: [67] csedit, 2006-06-03 23:28:12 |
|
|
[66] Lóczi Lajos | 2006-06-03 15:58:59 |
"Szóval pl azt mondjátok, hogy véges az a halmaz, amely számossága természetes szám" -- inkább erre voksolnék.
De ettől függetlenül itt egy végességi fogalom, ami elkerüli a természetes számok fogalmát:
"egy halmaz pontosan akkor végtelen, ha létezik bijekció közte és egy valódi részhalmaza között"
|
Előzmény: [61] ScarMan, 2006-06-02 19:44:49 |
|
[65] manoka | 2006-06-03 13:36:40 |
Sziasztok! Tudna nekem segíteni valaki abban, hogy a területszámításoshoz (23.) milyen tételt írjak? Köszike!
|
|
[64] phantom_of_the_opera | 2006-06-03 11:11:13 |
A 2. tétel alkalmazásaihoz ajánlom nektek a Fazekas matek portált (a google megtalálja). Itt néhány másik tételhez is jó alkalmazások vannak. A 8. tételhez bizonyításnak szerintem jó lehet a Bayes-tétel, vagy valamelyik De Morgan-azonosság is. A 3. tételnél viszont véleményem szerint nem érdemes belevágni a kúpszeletek bizonyításába, mert nagyon könnyen el lehet veszni benne. Sokkal kényelmesebb mondjuk bebizonyítani, hogy a szakaszfelező vagy a szögfelező azon pontok halmaza a síkban, amely stb. Könnyű, de nem rövid.
|
|
[63] csedit | 2006-06-02 21:39:16 |
Még egy kérdés: a 8. tételnél mit lehet bizonyítani? Találtam egy bizonyítást, de az kb. két sor. Gondolom, azt nem fogadnák el.
|
|
[62] csedit | 2006-06-02 21:13:08 |
Sziasztok! Megkérdezhetem, hogy ti a 2. tételhez milyen alkalmazásokat gondoltok? Én a logikai szitát a számossághoz, az értelmezési tartományt a számhalmazokhoz, de ez még csak kettő. Kéne még vagy 2-3, nem?
|
|