|
[1009] Ergon | 2009-11-04 21:59:30 |
Ha feldobjuk a testet, akkor -mivel sebességre tesz szert-, már nem a nyugalmi tömeg lesz a tömege, hanem egy másik, annál nagyobb tömeg. Nem?
|
|
[1008] Higgs | 2009-11-04 12:53:18 |
Egyik hozzászólásomba oda írtam a feladat címét, és ott sincs megadva, hogy honnan jön a tömeg.
|
|
[1007] bily71 | 2009-11-04 09:27:54 |
Valóban, ha nem zárt a rendszer az energiamegmaradás szempontjából, akkor nem módosul a pálya.
De ezt hogy képzeljül el? Fellövünk egy rakétát, és út közben, egy másik rakétáról, mondjuk zsákokat pakolunk rá? Ha a találkozás pillanatában egyforma sebességű a zsák, és a rakéta, akkor nem változik a pálya.
Én azon az eseten gondolkoztam el, amikor a tömeg csak az összenergia rovására nőhet, és ebben az esetben a pálya módosul, hasonlóan, mint az elektron pályája is módosul a részecske gyorsítóban a relatív tömegnövekedés miatt, és nem gyorsulhat fel a "klasszikus" sebességre.
|
Előzmény: [1005] SmallPotato, 2009-11-03 21:30:08 |
|
[1006] Sirpi | 2009-11-04 08:52:37 |
Szerintem is azon múlik, hogy honnan jön a plusz tömeg. Ha feltételezzük, hogy a testre rárakódó tömeg rögtön "fel van gyorsítva", azaz a megnövekedett rész is felveszi a test pillanatnyi sebességét, akkor ez a plusz tömeg nyilván nem fogja befolyásolni a test pályáját. Ha viszont a plusz tömeg nyugalmi állapotban kerül rá a testre, akkor az a sebességet csökkenteni fogja.
Az igazi gond az a feladattal, hogy ilyen váratlan tömegnövekedés nem nagyon szokott előfordulni a valóságban, ezért nehéz megfogni a dolgot.
|
Előzmény: [1005] SmallPotato, 2009-11-03 21:30:08 |
|
[1005] SmallPotato | 2009-11-03 21:30:08 |
Számomra is ez tűnik teljesen kézenfekvőnek. Mégis aggályaim vannak. Ha a test tömege nő (és ez nincs befolyással a sebességviszonyokra és a pályára), akkor mozgási és helyzeti energiája egyaránt nő az eredeti tömegű állapothoz képest. Honnan származik ez az energiatöbblet?
(Bár, gyanítom, ez épp azzal a kérdéssel azonos, hogy "honnan származik a tömegnövekedés?" Végülis, ha a tömeg növekedését fedezi valami, akkor energiamegmaradás szempontjából sem zárt a rendszer.)
|
Előzmény: [1004] Higgs, 2009-11-03 21:05:50 |
|
[1004] Higgs | 2009-11-03 21:05:50 |
Függőlegesen feldobott tömegpont pályája, csak a kezdősebességtől, és a rá ható gravitációs gyorsulástól függ. Ha a tömege folyamatosan nő, azzal egyenes arányban nő a rá ható gravitációs erő, vagyis a rá ható gravitációs gyorsulás állandó. Tehát a 2 eset leírása azonos. Ez jutott eszembe, bár lehet rossz.
|
|
|
[1002] bily71 | 2009-11-03 17:59:11 |
Ez igaz, nem vettem figyelembe, hogy nem zárt rendszerről van szó.
A függőlegesen felfelé dobott test mozgási energiája folyamatosan átalakul helyzeti energiává, tehát lassul a test.
Amikor elengedjük a testet, már nem végzünk munkát rajta, tehát van egy kezdeti mozgási energiája: , ami állandó, ha nem hat rá erő, és függ a tömegtől, ha nő a tömeg, akkor lassul a test.
Tehát a testet egyszer lassítja g, a gravitációs gyorsulás, (lassulás), mely független a test tömegétől, másodszor lassulnia kell a tömegnövekedés miatt, tehát a lassulás nagyobb mértékű, mint, ha csak a gravitációból adódna.
De ha nem jól tudom, nyugodtan javítsatok ki, nem akarok senkit félrevezetni.
De mitől nő a tömeg?
|
Előzmény: [999] SmallPotato, 2009-11-03 14:48:05 |
|
|