Fórum: Valaki mondja meg!

Probálgattam számolni de nekem ez nem megy:)) Nem tudom kihozni a -1,4559 et. Valakinek átküldhetem emailben a példát? Levezeti nekem hogy rájöjjek?

Én két könyvet használtam főleg: Prékopa Anrás: Valószínűségelmélet műszaki alkalmazásokkal Vincze Istvan: Matematikai statisztika ipari alkalmazásokkal

Ezeket nagyon jóknak tartom, ezekből készültem önállóan a vizsgára. Azt nem ígérhetem, hogy könnyű olvasmányok, de vannak bennük kidolgozott feladatok. Biztos van sok más is.

Igen, mondhatni a becsült átlagból és szórásból jöttek így az intervallumok (meg abból, hogy így kényelmes). Szerintem segít, ha lerajzolod a normális eloszlás sűrűségfüggvényét, és uazon az ábrán a sűrűséghisztogramot.

Ez a példa megoldokulccsal lett kijavitva s jó lett. Ezekböl probálok gyakorolni a vizsgára:) Sajnos én levelezöre járok egy fősulira, de ez a statisztika kifog rajtam:) Valami jo könyv kellene ami szinte dedós modszerrel elmagyarázza a statisztikát. A Bolyai-könyvekböl szoktam tanulni de néha az is tömören magyaráz.

Akkor ezeket az intervallumokat a normális eloszlás sűrűség fgv. alapján számolták ki? Igy adódott a -1,4559?

Itt az előjelekkel már megint van egy kis bibi. Amúgy képzeld el a normális eloszlás sűrűségfüggvényét, itt az osztályokat az empirikus várható értékre szimmetrikusan választottuk. Tehát a középső intervallum közepe éppen az emp. várható érték.

egyes osztály:-végtelen, -1,4559 kettes osztály: -1,4559, -0.5673 hármas osztály: -0,5673, -0.3213 négyes osztály: -0,3213, -1.2099 ötös osztály: -1.2099, végtelen

Azt értem hogy az osztály közök 0.8886. De az elsö osztályközt nem értem, hogy miért 1,4559 el kezdődik? Honnan jött ez az érték? Miböl kapta?

Philip J. Davis, Reuben Hersch: "A matematika élménye" című könyvében hosszan ír erről.

Felmerül Alfred Tarski neve és az axiómatikus tárgyalás - az axiómákból való formális nyelven történő levezetést már nevezhetjük bizonyításnak. Ugyanakkor ezt az eljárást -praktikus okokból- nem szokták követni még az egyetemi előadások sem. Tehát egyáltalán nem egyértelmű, hogy mit is jelent a bizonyítás. Egy matematikával foglalkozó ember nap mint nap igazol, megmutat, bizonyít állításokat, mégsem egyszerű válaszolni arra, hogy mit nevezhetünk bizonyításnak.

Igen, ebben tökéletesen igazad van Róbert Gida! Én azért írtam így, mert 90 től kezdve nyilván minden használatos szinten elfogadjuk (ill. nincs okunk elvetni, ha finoman fogalmazunk).

Hello mindenki!

Hálás lennék, ha valaki meg tudná nekem mondani a matematikai bizonyítás teljesen percíz definícióját.

Válaszotokat előre is köszönöm!

Megjegyzés: az osztályok számát úgy célszerű megválasztani, hogy a mintaelemszám és az osztályba esés valszínje szorzata -"elméleti gyakoriság"- legalább 10 legyen, különben osztályokat vonunk össze, de ezt a feladat nem kéri.

Nem adta meg a szintet. Ekkor mindig 95 százalékos szintet szokás nézni.