Fórum: Valaki mondja meg!

Empirikus várható érték=átlag. :) Korrigált empirikus szórás: ennek az a lényege, hogy az empirikus szóráshoz képest "jobb becslést" ad a szórásra.

Egyik sem tudtommal. A Peano-axiómákat érdemes lehet ismerni, meg ha "ínyenc" vagy, akkor Szendrei János : Algebra és számelmélet c. könyvében lehet olvasni az egészek származtatásáról, meg sok érdekességről!! A racionálisok képzése hasonlóan történik középiskolában is. A valósak definíciója középiskolában a "generálással", --értsd összes tizedes törtek-- történik, ott a középsulis könyvekre hagyatkoznék teljesen. Komplex számok is kellenek?

(Ez nem kell, messzemenő kitekintés, de "hivatalosan": a természetes számok halmazához ott vannak a Peano-axiómák (félgyűrű algebrailag). Az egész számok gyűrűje, ennek a differenciagyűrűje. Utóbbi integritástartomány (sőt Euklideszi gyűrű) is, aminek hányadosteste a rac. számtest. A valós számok az pedig a spec. "Cauchy sorozatok" gyűrűjének faktorteste, ahol a spec. értelemben vett "nullkonvergens" sorozatok alkotják azt az ideált amivel faktorizálunk. A komplex számok innentől könnyen kapható testbővítéssel, vagy algebra megkettőzésével. Hát kb. ez volt "a számfogalom felépítése" speckoll.)

Melyik számhalmaz alapfogalom? én a természetes számokra emlékszem, mint alapfogalom. csak mert most egy kidolgozott tételsort olvasok ahol ez szerepel:

A természetes számok halmaza (N) a pozitív egész számokból és a 0-ból áll.

Az egész számok halmaza (Z) a természetes számokból és azok ellentettjeikből áll.

és ez nagyon nem tetszik nekem, viszont nem akarok hülyeséget mondani emelt érettségi szóbelin

köszi

http://hu.wikipedia.org/wiki/Norm

ez a sürüség fgv-e. Nekem a -0,123 az átlagra jött ki. Ezt nevezik empirikus várható értéknek? Korrigált emp szórást akkor használjuk ha 10nél több a minták száma. Ugye?

Akkor nem vagyok benne biztos, hogy el tudod képzelni az ide illő sűrűségfüggvényt! Az világos, hogy miért is kényelmes a korrigált empirikus szórást választani az int. hosszának?

A várható érték: -0,123 ez a középső intervallum közepe. Az intervallumok hossza (leszámítva a két szélsőt) 0,8886. Tehát: -0,123-0,8886/2=-0,5673 ez a középső int bal végpontja, az ez előtti int. bal végpontja: -0,123-0,8886/2-0,8886=-1,4559

Probálgattam számolni de nekem ez nem megy:)) Nem tudom kihozni a -1,4559 et. Valakinek átküldhetem emailben a példát? Levezeti nekem hogy rájöjjek?

Én két könyvet használtam főleg: Prékopa Anrás: Valószínűségelmélet műszaki alkalmazásokkal Vincze Istvan: Matematikai statisztika ipari alkalmazásokkal

Ezeket nagyon jóknak tartom, ezekből készültem önállóan a vizsgára. Azt nem ígérhetem, hogy könnyű olvasmányok, de vannak bennük kidolgozott feladatok. Biztos van sok más is.

Igen, mondhatni a becsült átlagból és szórásból jöttek így az intervallumok (meg abból, hogy így kényelmes). Szerintem segít, ha lerajzolod a normális eloszlás sűrűségfüggvényét, és uazon az ábrán a sűrűséghisztogramot.

Ez a példa megoldokulccsal lett kijavitva s jó lett. Ezekböl probálok gyakorolni a vizsgára:) Sajnos én levelezöre járok egy fősulira, de ez a statisztika kifog rajtam:) Valami jo könyv kellene ami szinte dedós modszerrel elmagyarázza a statisztikát. A Bolyai-könyvekböl szoktam tanulni de néha az is tömören magyaráz.

Akkor ezeket az intervallumokat a normális eloszlás sűrűség fgv. alapján számolták ki? Igy adódott a -1,4559?

Itt az előjelekkel már megint van egy kis bibi. Amúgy képzeld el a normális eloszlás sűrűségfüggvényét, itt az osztályokat az empirikus várható értékre szimmetrikusan választottuk. Tehát a középső intervallum közepe éppen az emp. várható érték.

egyes osztály:-végtelen, -1,4559 kettes osztály: -1,4559, -0.5673 hármas osztály: -0,5673, -0.3213 négyes osztály: -0,3213, -1.2099 ötös osztály: -1.2099, végtelen

Azt értem hogy az osztály közök 0.8886. De az elsö osztályközt nem értem, hogy miért 1,4559 el kezdődik? Honnan jött ez az érték? Miböl kapta?