Fórum: Valaki mondja meg!

f (x) = e -1/x(ediken)

Ennyit tudok :S

Még egyszer megkérdezem: mi a feladat függvénnyel?

Tudod, feladat nélkül nehéz ám megoldást írni.

Igen.Arra gondoltam.Segítségét előre is köszönöm.

Segítenénk sürgősen, de mi a feladat? (egyébként erre a fv.-re gondoltál? f(x)=e^-1/x )

f (x) = e -1/x(ediken)

Én igen. Pont van itthon egy olyanom, méghozzá a perpetuator nevű csoda is megvan hozzá, bár azt épp szervizelni kéne...

Film róla itt: http://www.youtube.com/watch?v=YOQyn6c1Kc4

(alatta érdemes elolvasni a hozzászólásokat, az enyim pl. a /a Lenz-törvényes megközelítés, nna7yk-tól / sajnos hamar rámutatott fizikai ismereteim hiányosságára...

Egyébként, ha érdekel téged (vagy bárki mást!), és megoldható, én szívesen megmutatom az eszközt. Itt akár meg is szervezhetünk egy találkozót, ahol láthatod működés közben, merthát szerintem roppant érdekes élőben látni a szerkentyűt /én Budapest XVI. kerületéhez közel lakom / Nem véletlenül láttam például valami ehhez hasonlót kiállítva anno a Csodák Palotájában is, bár annak már vagy jó 10 éve...

Régebben többet foglalkoztam ezzel, bár addig nem jutottam el, hogy fizikus szemmel nézve megértsem a működését, mivel csupán a főiskolai matematika eszköztára és a középiskola fizika ismeretanyaga állt rendelkezésemre és azzal sajnos nem jutottam sokra a Levitron fizikájával szemben.

Pedig például nagyon érdekelt volna (sőt egy kicsit ma is érdekel), hogy 1) mit 2) és miért, azt mutatja a precíziós mérleg, amit akkor láttam, amikor rátettem és megmértem a lebegő pörgettyűvel együtt a mágnes tömegét…? (a poént nem lövöm le, de sejthető persze, hogy a Newton-törvények ilyenkor is nyilván érvényesek, vagyis a pörgettyű közvetve nyomja az alátámasztást, csakhát ez a "közvetve" ebben az esetben némi fizikai magyarázatra szorul... ) 3)... nem világos számomra ugyanis, hogy ilyenkor hogyan kell értelmezni a test súlyát és tömegét? (úgy értem hogyan kell például egy tankönyvekben is látható sematikus ábrába berajzolni a lebegő test által a mérlegre közvetve ható G súlyerőt (vagyis az azt szimbolizáló erővektor támadáspontját), úgy hogy, ha teszem azt, még egy vizes edényt is a két mágnes, tehát a mágnesgyűrű és a lebegő levitron közé helyezek (ezt ugyanis a gyakorlatban megtettem méréskor)

Esetleg egy ilyen számítást, mint feladat megnéznék, akár itt a fórumon is... A cél tehát legyen az előbbi feladat megoldása, középiskolai fizika ismereteket felhasználva teljesértékű (=ábra+számítás+magyarázat) választ adni arra, hogy:

Mit mutat a mérleg, ha ráhelyezzük a mágnes-talpat, majd fölötte egy poharat tartunk mondjuk a kezünkben, amelyben víz van, és a lebegő pörgettyű ezen víz felett lebeg, benne a pohárban (természetesen nincs érintkezés a pörgettyű és a víz között ) ? A szükséges kiinduló számadatok ismeretlenek, (feltételezhető hogy adott m(lev),H(neodínium-mágnes), stb.) mindezek megtalálhatók az angol nyelvű dokumentumokban (kicsit lentebb) vagy igény esetén én is megmérhetem a meglévő eszközeim paramétereit.

(sajnos tudom, ez így kicsit pongyola megfogalmazása volt egy fizika-feladatnak, de ez az álatalam végzett kísérlet vázlatos leírása, fizikában járatosak nézzék el ezt nekem)

Tehát, akit érdekel az eszköz elméleti fizikába illesztett részletes vizsgálata tanulmány formájában, akkor katt ide:

1. változat http://www.physics.ucla.edu/marty/levitron/spinstab.pdf

2. változat http://physik.uibk.ac.at/hephy/maturanten/levitron/Jones/jones.pdf

(magyar szakfordítást nem találtam, így fizikához minimum fősikolai, de inkább egyetemi szinten értő lelkes amatőrök esetleg elkészíthetik valamelyiknek a tükörfordítását is, csak hogy olyanunk is legyen!)

Valaki meg tudná nekem élőben mutatni a mágneses pörgettyűt amint a másik mágnes fölött lebeg?(Levitron.) Előre is köszönöm: futlac

Jó, akkor részletezem: Az f(x)-et válasszuk szét így: f(x)=p+x.g(x), tehát f(p)=p(1+g(p))=p.r Az r=1 azt jelentené, hogy g(p)=0, de akkor sorra számolnánk f(p.p), f(p.p.p)...értékeket, ezek is ugyanoda vezetnek, és valamelyik esetben az r csak nem lesz 1 mert ellenkező esetben a g polinomnak végtelen sok gyöke lesz, a p, p.p, p.p.p,....alakú számok közül. Gondolom, így már jó.

Egyszerűbben, de rosszul. Az r szám miért ne lehetne 1? Nem véletlenül írtam másfél sort, és nem csak felet :-)

Vagy még így egyszerűen: ha f(x) prím minden x-re, legyen x=0 és f(0)=p prím, most pedig f(p)=q is prím kell legyen, de f(p)-ben kiemelhető közös tényezőnek a p szám, vagyis q=pr alakú, vagyis összetett.