[2129] marcius8 | 2017-08-30 00:02:02 |
Ok, teljesen igaz a megjegyzés. Akkor úgy pontosítok, hogy a mérkőzésenkénti gólok száma 3 várható értékű Poisson-eloszlást követ úgy, hogy a mérkőzés bármely viszgált időszaka alatt esett gólok száma is Poisson eloszlású. Ekkor feltehető, hogy a vizsgált időszak alatti gólok számának várható értéke úgy aránylik a teljes mérkőzés alatti gólok számának várható értékéhez, mint a vizsgált időszak hossza a teljes mérkőzés idejéhez.
|
Előzmény: [2128] jonas, 2017-08-29 22:33:46 |
|
[2128] jonas | 2017-08-29 22:33:46 |
Szerintem ahhoz, hogy ezt meg lehessen mondani, nem elég annyi megkötés a modellre, hogy “A mérkőzésenkénti gólok száma Poisson-eloszlást követ”. Ha például minden jelenlegi mérkőzésnek a vége felé könnyebb gólt rúgni, mint az elején, akkor az új szabály sokszor fog hosszabbítást és több gólt eredményezni, de ettől még igaz lehet a feltételed.
|
Előzmény: [2127] marcius8, 2017-08-29 18:16:54 |
|
[2127] marcius8 | 2017-08-29 18:16:54 |
Tegyük fel, hogy minden futballmérkőzés pontosan 90 percig tart, és minden mérkőzésen átlagosan 3 gól esik. A mérkőzésenkénti gólok száma Poisson-eloszlást követ. Most nagy hirtelen a nagyokos szabályalkotók összegyűlnek, és kitalálják azt az új szabályt, hogy ha akármelyik mérkőzésen egy gól esik, akkor a mérkőzés nem ér véget automatikusan 90 perc után, hanem a gól után pontosan 10 percig még tart a mérkőzés, azaz 10 perc hosszabbítás következik. Nyilván, ha az utolsó gól a mérkőzés 80.-ik perce előtt esik, akkor a mérkőzés automatikusan véget ér 90 perc után. Milyen eloszlást követ ekkor a mérkőzések időtartalma? Vigyázat, ha a mérkőzés hosszabbításában is gól születik, akkor a gól után a 10 perc hosszabbítás mérése automatikusan újra kezdődik.
|
|
|
[2125] marcius8 | 2017-06-10 22:00:49 |
Keresek olyan mindenhol differenciálható komplex függvényt, amelynek az összes gauss-egész a zérushelye, de csak a gauss-egészek a zérushelyei. Ha lehet, a függvényt az ismert elemi függvények segítségével és a négy alapművelet véges sokszori alkalmazásával írjuk fel. Előre is köszönöm mindenkinek a segítségét!
|
|
[2124] yield | 2017-03-04 07:56:41 |
Mind a két megjegyzésed jogos, köszönöm!
1. Az óramutató képletem nem volt jó: 30*(t/30) helyett 30*(t/60) a jó. Így megoldva az egyenleteket kijön a 12/11 óra.
2. A külőnbség abszolut értéke egy órán belül (ha t: 0 és 60 között) kétszer lesz 110. Pontosítani kell a feladatkiírást
|
Előzmény: [2123] csábos, 2017-03-03 20:23:06 |
|
[2123] csábos | 2017-03-03 20:23:06 |
A két eredmény nem ugyanannyi. Az 1 óra 6 perc nem 12/11 óra. Ráadásul ma 6-tól 7-ig az órámat néztem, és a két mutató kétszer is 110 fokot zárt be egymással. Ez 110 fok helyett szinte minden szögre igaz. 7-kor 150 fokos szöget zárnak be, így nem sokkal előtte is meg kell hogy valósuljon a 110 fok. Az eredmény irányított szögek esetén tényleg ugyanannyi minden szögre.
|
Előzmény: [2122] epsilon, 2017-03-03 16:19:34 |
|
|
[2121] yield | 2017-03-03 12:06:15 |
Fapados megoldás:
I. 18 óra után
- kismutató helyzete: 180*(\(\displaystyle t_1\)/30)
- nagymutató helyzete: 30*(\(\displaystyle t_1\)/30) + 180
- egyenlet: kettő külőnbsége = 110
II. 19 óra után
- kismutató helyzete: 180*(\(\displaystyle t_2\)/30)
- nagymutató helyzete: 30*(\(\displaystyle t_2\)/30) + 210
- egyenlet: kettő külőnbsége = 110
Ebből:
- \(\displaystyle t_1\) = 14 (18:14-kor volt 110 fokos a külőnbség)
- \(\displaystyle t_2\) = 20 (19:20-kor volt 110 fokos a külőnbség)
Akkor feladat megoldása: (19:20 - 18:14) = 1óra 6perc.
|
Előzmény: [2120] epsilon, 2017-03-03 07:58:10 |
|
|