Fórum: Valaki mondja meg!

Hello! Hallottam (a matektanáromtól) a "dupla derivált" és "dupla integrál" kifejezéseket - de sajnos választ nem azt illetőleg, hogy ezeket az elnevezéseket mikre használják. Az én tippem, hogy két változót tartalmazó függvényeknél. Helyes a tippem?

Sziasztok! Tudja valaki, hogy csütörtökön hol és mikor lesz az Arany Dani döntő? KÖszi

Sziasztok: a végeredmény http://wergida.blogspot.com/2009/04/babeli-konyvtar.html olvasható. Még egyszer: viszlát, és kösz a halakat, Andor

Mondok jobbat: 0 és 1 között ott van valahol kanonikusan* kódolva minden lehetséges történet. Aztán harmadikban meg csak húzunk egy vonalat és rábökünk, hogy ez a számegyenes, számok vannak rajta, semmi bonyolult. Micsoda gőg.

* ( mondjuk kettes számrendszer --> bájtok --> UTF-8 )

Egyébként ilyen téren az aduász: Busy beaver function

Ha hiszünk a Wikipediának, akkor minden algoritmikusan definiálható függvénynél gyorsabban nő. Ráadásul magyar találmány.

Kedves Sirpi, nagyon köszönöm!

A bábeli könyvtárban - ahol Borges szerint minden könyv megtalálható - így az én és a Te már megírt, általunk még nem ismert sorsunk is, nos itt egy könyv egy oldalán negyven sor van. A könyvek mindegyike négyszáztíz oldal. Soronként pedig negyven karakter olvasható. A könyvek 25 ortográfiai jelből épülnek fel. Ezeknek a lehetséges kombinációját kerestem. És erre jött ki ez az irdatlan nagy szám. Ami összehasonlíthatatlanul nagyobb mint az univerzumunk.

Mindannyiótoknak még egyszer köszönet, Andor

Gondolom a Ramsey-tételkört sokan ismeritek (miszerint elég nagy pontszámú gráfban, vagy a komplementerében van elég nagy részgráf). Felmerült bennem, hogy nem csak létezést, hanem darabszámot is megkövetelhetnénk, nevezetesen:

Adható-e jó alsó és felső becslés arra, hogy egy n pontú gráfban, vagy a komplementerében legalább hány háromszög van?

Nem tudom, van-e hivatalos megoldás erre a feladatra, én egy kis progival megnéztem addig, amíg a gép bírta, és azt kaptam, hogy:

Gráf pontjainak száma (n) 0 - 5 6 7 8 9 Háromszögek minimális száma 0 2 4 8 12

9-re jelenleg is fut, de ez már órákig eltart. Viszont ezek alapján a számok alapján rákerestem a sorozatra, és ismert az értéke minden n-re (link), szóval megint felfedeztem egy ismert problémát.

A (kerekítve) 23000-szer nagyobb mint az univerzumunkra írta (jogosan), hogy nem maga a szám nagyobb 23000-szer, hanem a kitevő. Ezt nem is tudom, hogyan lehetne valahogy normálisan érzékeltetni. Talán úgy, hogy képzelj el 23000 db. univerzumot, és mindegyikből kiválasztasz egy atomot. És ahányféleképpen ezt megteheteted, annyi a szám, amit beírtál (ez sokkal-sokkal nagyobb, mint 23000 db univerzum atomjainak száma).

Egyébként gondolom a számod valahogy úgy állt elő, hogy egy könyv max 1,3 millió karakter és egy karakter lehet mondjuk 25 féle.

Ha már nagy számoknál tartunk, leírok két módszert nagyon nagy számok (precízebben: hihetetlen gyorsan növő sorozatok) előállítására. Az elsőnek a nevét is tudom, ezek a jól ismert Ackermann-számok:

Vegyünk egy kétváltozós "sorozatot", tehát A(m,n)-et (m,n1), és legyen A(m,1)=2m (tehát rácsba rendezve az első sor a 2,4,6... sorozat), valamint legyen A(1,n)=2 (tehát az első oszlop csupa 2-es). Ezek után egy még nem ismert A(m,n) elemet úgy számolunk ki, hogy megnézzük, hogy tőle balra mi áll (vagyis A(m-1,n)-et), és a fölötte lévő sor annyiadik elemét írjuk be az (m,n) helyre. Formálisan:

A(m,n)=A(A(m-1,n),n-1)

Ezek alapján a második sor: 2, 4, 8, 16, 32 (tehát a 2-hatványok)

A 3. sor: 2 4 16 65536 2⁶⁵⁵³⁶ 2²⁶⁵⁵³⁶..., a többi sor meg még gyorsabban nő. Nézzétek meg, elég hamar belebotlotok abba, hogy az elemeket már fel se tudjátok írni, mert nincs rá jelölésünk.

Azt mondjuk továbbá, hogy ha van egy sorozatunk, amit ennek a táblázatnak valamelyik (mondjuk k.) sora majorál, akkor a sorozatunk legfeljebb k Ackermann-osztályú.

Ackermann-sorozatnak a főátlót nevezik, ennek nyilván végtelen az Ackermann-osztálya.

* * *

Másik, hasonló konstrukció, ez nem tudom, kinek a nevéhez fűződik:

A számokat úgy jelöljük, hogy veszünk egy számot, és aköré szabályos sokszögeket rajzolunk (koncentrikusan, tehát a sokszögek nem metszik egymást, és van egy egyértelmű sorrendjük kifelé).

Van két kiértékelési szabályunk:

- ha az n szám egy háromszögben van, akkor a háromszöget eltüntetve nⁿ-t írunk be helyette

- ha az n szám egy k-szögben van (k4), akkor a k-szöget kicseréljük n db. k-1-szögre.

Ezek után számoljátok ki, hogy mennyi a 2 egy ötszögben. Elkezdem, hátha valakinek nem világosak a szabályok, és ezáltal azok lesznek (jelölés: 234: a 2-es benne van egy 3-szögben és az egy négyzetben):

25=244=2334=434=2564=...

* * *

Ezt a két konstrukciót csak azért hoztam fel, mert ebben a modellben az olyan számok, mint amiknek a nagyságrendjét az előző hsz-ekben próbáltátok elképzelni, azok is nagyon picik. Szóval ezeket már tényleg meg se próbáljátok :-)

Sziasztok! Ez rengeteg segítség. Egyetlen kérdésem van már csak. Akkor ez a szám, ami a könyv univerzumának a mérete... hányszor nagyobb a mi univerzumunknál? (Lajos okfejtésében nem értettem valamit...:))

De ne úgy írd, hogy "22991-szer nagyobb, mint", mert azt úgy is lehetne érteni, mintha ez a 25-hatvány 22991 db univerzumnyi atommal lenne egyenlő. Szóval, egy ekkora számot nem lehet elképzelni szerintem sehogy :)