| [1052] mzperx | 2010-02-04 22:16:14 |
 Sziasztok, van két feladatom, az egyikben nem vagyok biztos, hogy jól oldottam meg, a másik meg szerintem igy nem elég.Légyszi segitsetek. 1. Magyarországon az autókat olyan rendszámtáblával látják el, melyen 3 betű és 3 számjegy szerepel( a betűkhöz az ABC 25 betűjét használják). Véletlenszerűen kiválasztva egy rendszámtáblát, mekkora annak a valószinűsége, hogy a betűk is és a számjegyek között is vannak egyformák? Szerintem 0, 032704. 2. Egy téglatest középpontja a testátló egyik harmadoló pontjától 3 cm távolságra van. mekkora a téglatest felszine? Szerintem túl kevés igy az adat.
|
|
| [1051] Fernando | 2010-02-03 22:46:48 |
 A kérdés elején nem úgy érted, hogy legyen F elemi felület R3- ban? Nem ígérem, hogy tudok érdemben válaszolni, egyelőre csak egy masszív fejfájásig jutottam el.. :) Node azért elővettem a saját ábrákkal bővített diffgeo könyvet...
|
| Előzmény: [1049] TiCoN314, 2010-01-09 13:23:19 |
|
| [1050] Fernando | 2010-02-03 13:04:09 |
|
Kedves Cokee!
A tétel bizonyítása megtalálható: Dr. Leindler László Analízis című könyvében. Fellapozva a 76-77-dik oldalakat visszautal a Professzor a 49-dik oldalon olvasható 5.2.3 tételre, aminek aránylag hosszú a bizonyítása, az 51-dik oldal közepéig tart.
|
|
| [1049] TiCoN314 | 2010-01-09 13:23:19 |
|
Üdv!
Differenciálgeometriával kapcsolatban lenne 1 kérdésem :)
Szóval adott egy 3 dimenziós felület r paraméterezéssel, G pedig 1 felületi görbe. (G(t) = r(g(t)), ahol g(t)=(g1(t),g2(t)) síkgörbe). Ekkor G deriváltja, G'(t) érintővektormező lesz a felületen. Ha G'(t)-t, mint a felületen értelmezett éritővektormezőt lederiváljuk a G görbe t pontban vett eritővektor irányában, akkor ez miért lesz egyenlőt G''(t)-vel, vagyis a G görbe t pontban vett 2. deriváltjával? Remélem érthető volt. :)
Válaszokat előre is köszönöm!
TiCoN
|
|
| [1048] Cokee | 2009-12-29 21:41:59 |
|
Sziasztok!
Azt szeretném megkérdezni,hogy hol tudom megtalálni a bizonyítását a következőnek:
Függvények határértéke(véges hé. véges helyen),a két definíció ekvivalenciája(Cauchy-Heine)
Köszönöm előre is. Üdv.: Cokee
|
|
|
| [1045] jenei.attila | 2009-12-26 10:53:25 |
|
Sőt, a sin 0-beli deriváltjára sem szerencsés hivatkozni, mert az éppen a nevezetes határérték, tehát logikai körforgás alakul ki. Na de nem is ez a lényeg, ezt tekintsétek inkább szőrszálhasogatásnak. Boldog Karácsonyt mindenkinek!
|
| Előzmény: [1044] jenei.attila, 2009-12-26 10:47:54 |
|
| [1044] jenei.attila | 2009-12-26 10:47:54 |
|
Egy kis elírás: x nem 0-hoz, hanem végtelenbe tart. Alma! Szerintem nem szerencsés a L'Hospital szabályra hivatkozni, mivel ahhoz a sin fv.-t tudni kell deriválni. Azonban a szóban forgó határérték (sin(x)/x x->0) nevezetes, amelynek ismerete kell a sin deriválásához.
|
| Előzmény: [1046] Sirpi, 2009-12-25 23:37:01 |
|
|
| [1046] Sirpi | 2009-12-25 23:37:01 |
 Így van, ahogy mondod.
![\lim_{x \to \infty} \left[ x\cdot \sin(n/x)\right] = \lim_{x \to \infty} \frac {\sin(n/x)}{1/x} = n \cdot \lim_{x \to \infty} \frac {\sin(n/x)}{n/x} = n\cdot 1 = n](keplet.cgi?k=D30D402D7A257FEF)
Utóbbinál felhasználtuk, hogy a szinusz fv. meredeksége a 0-ban 1, azaz sin '0=1 (a  hányados a (0;0) és az (n/x;sin(n/x) pontokat összekötő szakasz meredeksége, ez 1-hez tart, ha n/x tart a 0-hoz. Ugyanez van a tangens függvény esetén is.
|
| Előzmény: [1042] Hosszejni Darjus, 2009-12-25 22:33:40 |
|
| [1042] Hosszejni Darjus | 2009-12-25 22:33:40 |
|
sziasztok! számológéppel szoktam próbálkozni magyarórán, hogy érdekes dolgokat találjak, és azt vettem észre (pontosabban arra következtetek az eredmények alapján), hogy ha x tart a végtelenbe és n egy valós szám, akkor
lim(x*tan(n/x))=lim(x*sin(n/x))=n.
Tudnátok erről mondani vmit (hogy hogyan lehetne bizonyítani, vagy hogy ez hülyeség, stb.)?
előre is köszi
|
|
|
| [1040] Yvi | 2009-12-15 22:41:36 |
|
Köszönöm! Lenne még egy feladat, amivel nem boldogulok, íme: határozza meg az alábbi függvény lokális szélsőérték helyeit és esetleges nyeregpontjait: F(x,y,)=ex3+y2+12xy ahol x3+y2+12xy az e kitevői és x a köbön, y a négyzeten van. (még nem nagyon megy a képletszerkesztő használata)
|
| Előzmény: [1039] kallosbela, 2009-12-15 21:36:13 |
|
|
| [1038] Yvi | 2009-12-15 21:04:41 |
|
Sziasztok, van egy kérdésem hogyan deriváljuk 4/xy-t parciálisan xre ha az egy rendes tört? kell a 4-et is deriválni? köszi előre is!
|
|
|
|
| [1035] Higgs | 2009-12-10 23:30:15 |
|
Üdv!
Létezik olyan képlet amivel a 2 négyzetszám összegeként felírható számok számát 0, és n között meg lehet határozni?
|
|
|
| [1033] jenei.attila | 2009-11-11 13:34:10 |
|
Ha képezed a a3+(a+1)3+...+(a+7)3 összeget, akkor elvégezve a köbre emeléseket és az összevonásokat, majd teljes köbre kiegészítve (számításokat nem részletezve) kapod, hogy a fenti összeg (2a+7)3+126a+441. Tehát nagyjából 2a+7 köbe. Ha a>-3,5 akkor kicsit nagyobb nála, ha a<-3.5, akkor kisebb nála. Az első esetben a kifejezésünk kisebb lesz mint (2a+8)3, ha teljesül a (2a+7)3+126a+441<(2a+8)3, vagyis két szomszédos köbszám közé fog esni, ezért nem lehet köbszám. Megoldva a fenti másodfokú egyenlőtlenséget azt kapjuk, hogy ha a<-3.49 vagy a>6.49 akkor az érték kisebb lesz mint (2a+8)3, ha viszont a>-3.5, nagyobb lesz mint (2a+7)3. Hasonlóan a másik esetben (ha a<-3.5) felírva a (2a+6)3<(2a+7)3+126a+441 egyenlőtlenséget, azt kapjuk, hogy az összeg értéke két szomszédos köbszám értéke közé esik, ha a<-13.49 vagy a>-3.51. Ezeket összevetve, és figyelembe véve hogy a egész, kapjuk, hogy -13 a kell hogy teljesüljön, ha az összeg köbszám.
|
| Előzmény: [1032] jonas, 2009-11-11 13:06:20 |
|
|
|
|
| [1029] m2mm | 2009-11-08 19:24:08 |
|
Ja, tényleg elnéztem. De x=5, y=4 megoldás... 2b2+1=3k2-re visszatérve: b0=1, b1=11, bn=10bn-1-bn-2 sorozat a megoldása az egyenletnek. b0 az er. feladatnak nem megoldása, mert x0=0, de a többi jó.
|
| Előzmény: [1027] HoA, 2009-11-08 18:13:59 |
|
|
