Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Valaki mondja meg!

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]    [57]    [58]    [59]    [60]    [61]    [62]    [63]    [64]    [65]    [66]    [67]    [68]    [69]    [70]    [71]    [72]    [73]    [74]    [75]    [76]    [77]    [78]    [79]    [80]    [81]    [82]    [83]    [84]    [85]    [86]    [87]    [88]    [89]    [90]    [91]    [92]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[1064] Fernando2010-02-13 13:16:19

Összes eset ok, ismétléses variációk számának szorzata. Az én gonolatmenetem: kedvezők: tekintsük a betűket: a pár helyét 3-féleképpen tudjuk kiválasztani, a párok száma 25*24 és ehhez hozzáadjuk azokat az eseteket, amikor mindhárom betű azonos -tehát25-öt- hiszen nekünk az is jó. A számoknál ugyanígy járunk el. És kapcsolat van, szorzunk. Kapjuk:

\frac{(3*25*24+25)*(3*10*9+10)}{25^3*10^3}

Ez amúgy egyenlő azzal amit te írtál és mzperx-nek is ez jött ki számszerint, a keresett valszín:

0,032704

Előzmény: [1063] jenei.attila, 2010-02-13 11:48:03
[1063] jenei.attila2010-02-13 11:48:03

Az összes lehetséges rendszám 253*103. A páronként különböző betűket tartalmazó betűhármasok száma: 25*24*23, amiből a legalább két egyforma betűt tartalmazó betűhármasok száma : 253-25*24*23. Hasonlóan a legalább két egyforma számjegyet tartalmazó számhármasok száma: 103-10*9*8. A két kifejezés szorzata megadja a betűkben, és a számokban is legalább két egyforma jegyet tartalmazó rendszámok számát. Vagyis a keresett val.-ég:

\frac{(25^3-25*24*23)*(10^3-10*9*8)}{25^3*10^3}

Előzmény: [1054] Fernando, 2010-02-09 10:58:46
[1062] Fernando2010-02-12 19:00:33

A kép alapján akármi is lehet.

Előzmény: [1061] psbalint, 2010-02-12 16:06:53
[1061] psbalint2010-02-12 16:06:53

Szerintem félreérted; ezt nem Leia használta, hanem Luke Skywalker! :)

[1059] Fernando2010-02-12 11:24:09

Emlékeim szerint különösen jól sikerül a kísérlet, ha az oldathoz glicerint is adsz. A második képen látható eszköz "azonosíthatatlannak" tűnik. :(

Előzmény: [1055] torcsi2010, 2010-02-11 19:24:24
[1058] Lóczi Lajos2010-02-11 22:55:27

A minimálfelületek kérdését is szépen szemlélteti, l. pl. http://www.soapbubble.dk/en/bubbles/geometry.php

Előzmény: [1055] torcsi2010, 2010-02-11 19:24:24
[1057] Radián2010-02-11 19:38:43

Úgy emlékszem, azért csináljátok, hogy lássátok a folyadékoknak van felületi feszültsége. Az általad feltöltött második kép nem tudom mit ábrázol.

Előzmény: [1055] torcsi2010, 2010-02-11 19:24:24
[1056] torcsi20102010-02-11 19:25:21

és hogy mi látható ezen a képen és hogy mire használjuk ? előre is köszönöm

[1055] torcsi20102010-02-11 19:24:24

halli valaki megtudja nekem mondani hogy miért csináljuk ezt a fizikai kísérletet ? /szappanoldatba mártott drótváz/

[1054] Fernando2010-02-09 10:58:46

Szia Attila!

Először nekem is ennél lényegesebb nagyobb valszín jött ki (kb. tízszerese), de rájöttem, hogy ott rosszul alkalmaztam a De-Morgan azonosságot. Másodjára kétféleképpen kijött ugyanaz, mint mzperx-nek! Ha itt ezt szabad megbeszélni, akkor megbeszélhetnénk a megoldásokat, kinek hogyan jött ki.

Előzmény: [1053] jenei.attila, 2010-02-05 11:27:02
[1053] jenei.attila2010-02-05 11:27:02

A val.-et jól számoltad. A téglatest felszíne pedig kisebb egyenlő mint a testátló négyzetének kétszerese, itt 648 (kockára teljesül). A teljesen elfajuló "téglatest felszíne pedig 0.Vagyis valóban nem elég az adat.

Előzmény: [1052] mzperx, 2010-02-04 22:16:14
[1052] mzperx2010-02-04 22:16:14

Sziasztok, van két feladatom, az egyikben nem vagyok biztos, hogy jól oldottam meg, a másik meg szerintem igy nem elég.Légyszi segitsetek. 1. Magyarországon az autókat olyan rendszámtáblával látják el, melyen 3 betű és 3 számjegy szerepel( a betűkhöz az ABC 25 betűjét használják). Véletlenszerűen kiválasztva egy rendszámtáblát, mekkora annak a valószinűsége, hogy a betűk is és a számjegyek között is vannak egyformák? Szerintem 0, 032704. 2. Egy téglatest középpontja a testátló egyik harmadoló pontjától 3 cm távolságra van. mekkora a téglatest felszine? Szerintem túl kevés igy az adat.

[1051] Fernando2010-02-03 22:46:48

A kérdés elején nem úgy érted, hogy legyen F elemi felület R3- ban? Nem ígérem, hogy tudok érdemben válaszolni, egyelőre csak egy masszív fejfájásig jutottam el.. :) Node azért elővettem a saját ábrákkal bővített diffgeo könyvet...

Előzmény: [1049] TiCoN314, 2010-01-09 13:23:19
[1050] Fernando2010-02-03 13:04:09

Kedves Cokee!

A tétel bizonyítása megtalálható: Dr. Leindler László Analízis című könyvében. Fellapozva a 76-77-dik oldalakat visszautal a Professzor a 49-dik oldalon olvasható 5.2.3 tételre, aminek aránylag hosszú a bizonyítása, az 51-dik oldal közepéig tart.

[1049] TiCoN3142010-01-09 13:23:19

Üdv!

Differenciálgeometriával kapcsolatban lenne 1 kérdésem :)

Szóval adott egy 3 dimenziós felület r paraméterezéssel, G pedig 1 felületi görbe. (G(t) = r(g(t)), ahol g(t)=(g1(t),g2(t)) síkgörbe). Ekkor G deriváltja, G'(t) érintővektormező lesz a felületen. Ha G'(t)-t, mint a felületen értelmezett éritővektormezőt lederiváljuk a G görbe t pontban vett eritővektor irányában, akkor ez miért lesz egyenlőt G''(t)-vel, vagyis a G görbe t pontban vett 2. deriváltjával? Remélem érthető volt. :)

Válaszokat előre is köszönöm!

TiCoN

[1048] Cokee2009-12-29 21:41:59

Sziasztok!

Azt szeretném megkérdezni,hogy hol tudom megtalálni a bizonyítását a következőnek:

Függvények határértéke(véges hé. véges helyen),a két definíció ekvivalenciája(Cauchy-Heine)

Köszönöm előre is. Üdv.: Cokee

[1047] Hosszejni Darjus2009-12-26 21:22:05

köszönöm és boldog karácsonyt!! :)

[1045] jenei.attila2009-12-26 10:53:25

Sőt, a sin 0-beli deriváltjára sem szerencsés hivatkozni, mert az éppen a nevezetes határérték, tehát logikai körforgás alakul ki. Na de nem is ez a lényeg, ezt tekintsétek inkább szőrszálhasogatásnak. Boldog Karácsonyt mindenkinek!

Előzmény: [1044] jenei.attila, 2009-12-26 10:47:54
[1044] jenei.attila2009-12-26 10:47:54

Egy kis elírás: x nem 0-hoz, hanem végtelenbe tart. Alma! Szerintem nem szerencsés a L'Hospital szabályra hivatkozni, mivel ahhoz a sin fv.-t tudni kell deriválni. Azonban a szóban forgó határérték (sin(x)/x x->0) nevezetes, amelynek ismerete kell a sin deriválásához.

Előzmény: [1046] Sirpi, 2009-12-25 23:37:01
[1043] Alma2009-12-26 01:14:50

Talán szerencsésebb hivatkozni a L'Hopital szabály ra, egyszer úgyis mindenki tanulja (vagy nem tananyag középiskolában? már nem is emlékszem)

Előzmény: [1046] Sirpi, 2009-12-25 23:37:01
[1046] Sirpi2009-12-25 23:37:01

Így van, ahogy mondod.

\lim_{x \to \infty} \left[ x\cdot \sin(n/x)\right] = \lim_{x \to \infty} \frac {\sin(n/x)}{1/x} = n \cdot \lim_{x \to \infty} \frac {\sin(n/x)}{n/x} = n\cdot 1 = n

Utóbbinál felhasználtuk, hogy a szinusz fv. meredeksége a 0-ban 1, azaz sin '0=1 (a \frac {\sin(n/x)}{n/x} hányados a (0;0) és az (n/x;sin(n/x) pontokat összekötő szakasz meredeksége, ez 1-hez tart, ha n/x tart a 0-hoz. Ugyanez van a tangens függvény esetén is.

Előzmény: [1042] Hosszejni Darjus, 2009-12-25 22:33:40
[1042] Hosszejni Darjus2009-12-25 22:33:40

sziasztok! számológéppel szoktam próbálkozni magyarórán, hogy érdekes dolgokat találjak, és azt vettem észre (pontosabban arra következtetek az eredmények alapján), hogy ha x tart a végtelenbe és n egy valós szám, akkor

lim(x*tan(n/x))=lim(x*sin(n/x))=n.

Tudnátok erről mondani vmit (hogy hogyan lehetne bizonyítani, vagy hogy ez hülyeség, stb.)?

előre is köszi

[1041] lorantfy2009-12-24 23:54:52

Szóval kellenek még a másodrendű parc. deriváltak és helyettesítési értékük a lenti két pontban.

Előzmény: [1040] Yvi, 2009-12-15 22:41:36
[1040] Yvi2009-12-15 22:41:36

Köszönöm! Lenne még egy feladat, amivel nem boldogulok, íme: határozza meg az alábbi függvény lokális szélsőérték helyeit és esetleges nyeregpontjait: F(x,y,)=ex3+y2+12xy ahol x3+y2+12xy az e kitevői és x a köbön, y a négyzeten van. (még nem nagyon megy a képletszerkesztő használata)

Előzmény: [1039] kallosbela, 2009-12-15 21:36:13
[1039] kallosbela2009-12-15 21:36:13

Kedves Yvi! Ilyenkor az 4/y konstansnak tekinthető, azaz: \frac{d \frac{4}{xy}}{d x}=\frac{d \frac{4}{y}x^{-1}}{d x}=\frac{4}{y}\cdot (-1) \cdot x^{-2}=-\frac{4}{yx^2}

Előzmény: [1038] Yvi, 2009-12-15 21:04:41

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]    [57]    [58]    [59]    [60]    [61]    [62]    [63]    [64]    [65]    [66]    [67]    [68]    [69]    [70]    [71]    [72]    [73]    [74]    [75]    [76]    [77]    [78]    [79]    [80]    [81]    [82]    [83]    [84]    [85]    [86]    [87]    [88]    [89]    [90]    [91]    [92]