[1072] D. Tamás | 2010-03-06 20:29:04 |
A B.4251-es feladat megoldása közben felmerült bennem egy kérdés: mit értünk egy adott p alapú számrendszer utolsó két számjegyén? Namost, ha p kisebb, mint 11, akkor egyértelmű, de a p nagyobb mint 10 akkor például a 100 a 17-es számrendszerben 515, hiszen 5*17+15*1=100. Éppen emiatt merültek fel nekem gondok, hogy most a 15 az utolsó két számjegy, vagy az 515?
|
|
|
[1069] m.atekoos | 2010-02-27 11:24:09 |
Tudnátok segíteni?
Itt a feladat: egy egységnyi sugarú kör kerületére felvesszük ilyen sorrendben: A C D E B úgy hogy AB átmérő, tehát C,D,E egy félköríven helyezkedik el. Tudjuk hogy AC=DE. Biz be hogy CB+DB+EB>=2.
|
|
[1068] torcsi2010 | 2010-02-15 19:53:05 |
köszi a segítséget és sajnálom hogy a második kép nem jött össze :(
|
|
|
|
|
[1064] Fernando | 2010-02-13 13:16:19 |
Összes eset ok, ismétléses variációk számának szorzata. Az én gonolatmenetem: kedvezők: tekintsük a betűket: a pár helyét 3-féleképpen tudjuk kiválasztani, a párok száma 25*24 és ehhez hozzáadjuk azokat az eseteket, amikor mindhárom betű azonos -tehát25-öt- hiszen nekünk az is jó. A számoknál ugyanígy járunk el. És kapcsolat van, szorzunk. Kapjuk:
Ez amúgy egyenlő azzal amit te írtál és mzperx-nek is ez jött ki számszerint, a keresett valszín:
0,032704
|
Előzmény: [1063] jenei.attila, 2010-02-13 11:48:03 |
|
[1063] jenei.attila | 2010-02-13 11:48:03 |
Az összes lehetséges rendszám 253*103. A páronként különböző betűket tartalmazó betűhármasok száma: 25*24*23, amiből a legalább két egyforma betűt tartalmazó betűhármasok száma : 253-25*24*23. Hasonlóan a legalább két egyforma számjegyet tartalmazó számhármasok száma: 103-10*9*8. A két kifejezés szorzata megadja a betűkben, és a számokban is legalább két egyforma jegyet tartalmazó rendszámok számát. Vagyis a keresett val.-ég:
|
Előzmény: [1054] Fernando, 2010-02-09 10:58:46 |
|
|
[1061] psbalint | 2010-02-12 16:06:53 |
Szerintem félreérted; ezt nem Leia használta, hanem Luke Skywalker! :)
|
|
|
|
|
[1056] torcsi2010 | 2010-02-11 19:25:21 |
és hogy mi látható ezen a képen és hogy mire használjuk ? előre is köszönöm
|
|
|
[1055] torcsi2010 | 2010-02-11 19:24:24 |
halli valaki megtudja nekem mondani hogy miért csináljuk ezt a fizikai kísérletet ? /szappanoldatba mártott drótváz/
|
|
|
[1054] Fernando | 2010-02-09 10:58:46 |
Szia Attila!
Először nekem is ennél lényegesebb nagyobb valszín jött ki (kb. tízszerese), de rájöttem, hogy ott rosszul alkalmaztam a De-Morgan azonosságot. Másodjára kétféleképpen kijött ugyanaz, mint mzperx-nek! Ha itt ezt szabad megbeszélni, akkor megbeszélhetnénk a megoldásokat, kinek hogyan jött ki.
|
Előzmény: [1053] jenei.attila, 2010-02-05 11:27:02 |
|
[1053] jenei.attila | 2010-02-05 11:27:02 |
A val.-et jól számoltad. A téglatest felszíne pedig kisebb egyenlő mint a testátló négyzetének kétszerese, itt 648 (kockára teljesül). A teljesen elfajuló "téglatest felszíne pedig 0.Vagyis valóban nem elég az adat.
|
Előzmény: [1052] mzperx, 2010-02-04 22:16:14 |
|
[1052] mzperx | 2010-02-04 22:16:14 |
Sziasztok, van két feladatom, az egyikben nem vagyok biztos, hogy jól oldottam meg, a másik meg szerintem igy nem elég.Légyszi segitsetek. 1. Magyarországon az autókat olyan rendszámtáblával látják el, melyen 3 betű és 3 számjegy szerepel( a betűkhöz az ABC 25 betűjét használják). Véletlenszerűen kiválasztva egy rendszámtáblát, mekkora annak a valószinűsége, hogy a betűk is és a számjegyek között is vannak egyformák? Szerintem 0, 032704. 2. Egy téglatest középpontja a testátló egyik harmadoló pontjától 3 cm távolságra van. mekkora a téglatest felszine? Szerintem túl kevés igy az adat.
|
|
[1051] Fernando | 2010-02-03 22:46:48 |
A kérdés elején nem úgy érted, hogy legyen F elemi felület R3- ban? Nem ígérem, hogy tudok érdemben válaszolni, egyelőre csak egy masszív fejfájásig jutottam el.. :) Node azért elővettem a saját ábrákkal bővített diffgeo könyvet...
|
Előzmény: [1049] TiCoN314, 2010-01-09 13:23:19 |
|
[1050] Fernando | 2010-02-03 13:04:09 |
Kedves Cokee!
A tétel bizonyítása megtalálható: Dr. Leindler László Analízis című könyvében. Fellapozva a 76-77-dik oldalakat visszautal a Professzor a 49-dik oldalon olvasható 5.2.3 tételre, aminek aránylag hosszú a bizonyítása, az 51-dik oldal közepéig tart.
|
|
[1049] TiCoN314 | 2010-01-09 13:23:19 |
Üdv!
Differenciálgeometriával kapcsolatban lenne 1 kérdésem :)
Szóval adott egy 3 dimenziós felület r paraméterezéssel, G pedig 1 felületi görbe. (G(t) = r(g(t)), ahol g(t)=(g1(t),g2(t)) síkgörbe). Ekkor G deriváltja, G'(t) érintővektormező lesz a felületen. Ha G'(t)-t, mint a felületen értelmezett éritővektormezőt lederiváljuk a G görbe t pontban vett eritővektor irányában, akkor ez miért lesz egyenlőt G''(t)-vel, vagyis a G görbe t pontban vett 2. deriváltjával? Remélem érthető volt. :)
Válaszokat előre is köszönöm!
TiCoN
|
|
[1048] Cokee | 2009-12-29 21:41:59 |
Sziasztok!
Azt szeretném megkérdezni,hogy hol tudom megtalálni a bizonyítását a következőnek:
Függvények határértéke(véges hé. véges helyen),a két definíció ekvivalenciája(Cauchy-Heine)
Köszönöm előre is. Üdv.: Cokee
|
|
|
[1045] jenei.attila | 2009-12-26 10:53:25 |
Sőt, a sin 0-beli deriváltjára sem szerencsés hivatkozni, mert az éppen a nevezetes határérték, tehát logikai körforgás alakul ki. Na de nem is ez a lényeg, ezt tekintsétek inkább szőrszálhasogatásnak. Boldog Karácsonyt mindenkinek!
|
Előzmény: [1044] jenei.attila, 2009-12-26 10:47:54 |
|