Fórum: Valaki mondja meg!

2. Ez sokkal könnyebb, tetszőleges két elem összeszorzásánál egyszerűen felírod mindkettőt a generátorelemekből, aztán azokat kicserélgeted a feltétel szerint, így előre hozhatod a második tényezőt.

1. Legyen R egységelemes gyűrű, jelöljük e-vel az egységelemét. Tegyük fel, hogy R ideál az S gyűrűben. Legyen :SS a következő: (s)=s-se. Belátjuk, hogy homomorfizmus. Az additivitás nyilvánvaló: (s₁+s₂)=s₁+s₂-(s₁+s₂)e=s₁-s₁e+s₂-s₂e=(s₁)+(s₂). A multiplikativitás csak egy szemernyivel nehezebb: (s₁s₂)=s₁s₂-s₁s₂e=s₁s₂-s₁s₂e-s₁es₂+s₁es₂e=(s₁-s₁e)(s₂-s₂e); itt használtuk, hogy s₁es₂=s₁es₂e, de ez azért igaz, mert e egységelem R-ben, s₁es₂ pedig R-beli, mert R ideál S-ben. Jelöljük ekkor az képét (ez egy részgyűrű) T-vel. Állítjuk, hogy T direkt kiegészítő S-ben R-hez. Ugyanis tetszőleges sS-re s=(s)+se, vagyis minden felbomlik. Másrészt ha s-se=tT R-ben is benne van, akkor, akkor s=t+se R-beli elem (mivel seR, hiszen R ideál), azaz s=se (e egységelem R-ben), így a közös elem csak a 0 lehet.

azaz 6 számjegyenként ismétlődik a sor. Így kiszámolod, hogy hány ilyen teljes 6-os csoport fér bele 2005 számjegybe, majd a maradékot már kiszámolhatod a sor alapján.

Írd vissza a kiszámolt eredményed ellenőrzésül!

légyszi segitsetek megoldanniiiii!!

lécci valaki mondja meg h : 3/7 tizedes tört a tizedesvessző utáni 2005. számjegyet ! valaki irja meg köszi

Sziasztok! Van két feladatom, nem tudok vele mit kezdeni,légy szives segitsetek megoldani, köszönöm. 1.Bizonyitsa be,hogy egy egységelemes gyűrű minden olyan gyűrűnek direkt összeadandója, amelynek ideálja! 2.Mutassuk meg, hogy ha egy G csoport generátorelemei felcserélhetők egymással,akkor a csoport Abel-féle! Előre is köszi.

Üdv!

Itt a választás és számol az ország. A listákra leadott szavazatok mandátumra váltása egy mechanikus számolgatós eljárás, ahol egy bizonyos eset beálltáig a szavazatokat elosztják egy egyesével növekvő számmal.

d'Hondt-módszer

De létezik-e egy közvetlen mód, mely a listára leadott szavazatok arányából közvetlenül megadja az adott párt mandátumát?

--- Mellesleg ismert már egy olyan listás szavazati módszer, mely használatával a pártok ténylegesen a rájuk leadott szavazatok arányában kapják a mandátumot, de egyben a választó személyre (is) szavaz. (De ez nem feltétlen érdeke a párt aktuális elitjének.)

Szia ! Köszi hogy segítesz .Igen

A háromszög csúcsai A, B, C Az oldalfelező pontok: O_a O_b O_c

=+

=+

=+

=

Mivel O_a O_b O_b A pontok paralelogrammát jelölnek ki, így súlyvonal átmegy felezőpontján. Így a két háromszög súlypontja egybeesik

Szia! Az első feladatban oldalfelező pontok vannak megadva, ha ezeket összekötöd, akkor a háromszög középvonalait kapod. A középvonal párhuzamos az oldallal és fele akkora. A háromszög oldalfelező pontjai: Oa;Ob;Oc c/vektor=Oa/vektor+OcOb/vektor, és így tovább Majd a háromszög súlypontja S=(a+b+c)/3 A másodikban meg egy kis pontosítást kérek:) Te csak egy koordinátát jelölsz a másodiknál ugye?Az i, és j az egységvektorok?

Vagy mondhatjuk azt, hogy nem a zⁿ-1=(z-e₀)^....^.(z-e_n-1), hanem a z^n-1+...+z+1=(z-e₁)^....^.(z-e_n-1) azonosságba helyettesítünk z=1-et. Ezzel nem használunk folytonosságot.

Sziasztok ! Valaki segítene megoldani?

Egy háromszög oldalfelező pontjai (-2;-2),(5;1),(3;4) a, Számítsuk ki a háromszög csúcsainak koordinátáit. b,Számítsuk ki az eredeti és a z oldalfelező pontok által meghatározott háromszögek súlypontjainak koordinátáit. Mit tapasztalunk?

És még egy lenne

Az ABC háromszög A csúcsának helyvektora a/vektor/(-2;3),AB/vektor/=7i-2jés CB/vektor/=3i-6j Számítsuk ki a háromszög csúcsainak és súlypontjának koordinátáit.

Lécci segítsetek megoldani de ha lehet magyarázattal, hogy utána egyedül is sikerüljön. Előre is köszönöm a segítséget!!!!!!!!!

Annyiban igazad van, hogy hallgatólagosan kihasználtuk, hogy egy polinom minden pontjában folytonos, tehát hogy az függvény a z=1 pontban folytonossá tehető, tehát minden z-re f(z)=z^n-1+...+z+1. Más szavakkal, z1 esetén f(z)=z^n-1+...+z+1, de mivel a jobb oldal mindenhol folytonos, ezért f(1) a jobb oldal z=1 helyettesítési értékével értelmezhető

A Geometria [1404] –ben kitűzött feladat szerepel Reiman István „Geometria és határterületei” és „Fejezetek az elemi geometriából” könyveiben. A megoldás ötlete az, hogy a komplex síkon az n-ik egységgyököket feleltessük meg a szabályos n-szög csúcsainak. Ezek az e_i egységgyökök a zⁿ=1 egyenlet megoldásai, a P=zⁿ-1=0 polinom nullhelyei, ahol e₀=1. Ezért a polinom felírható P=(z–1)(z–e₁)...(z–e_n-1) alakban. Ugyanakkor zⁿ-1=(z–1)(z^n-1+z^n-2+...+z+1) Mindkét kifejezést z-1 tényezővel osztva az adódó kifejezések z=1 helyen vett abszolútértékére adódik, hogy |(1–e₁)|^.|(1–e₂)|...|(1–e_n-1)|=1+1+..+1=n és itt a baloldal éppen a z=1 csúcsból a többi csúcsba húzott átlók hosszának szorzata.

A kérdés: „Középiskolában tanultuk”, hogy egy ilyen z-1 -gyel történő egyszerűsítés után a továbbiakban ki kell kötnünk, hogy z1 . Itt pedig a folytatásban éppen a z=1 helyen nézzük a dolgokat. Nem hiányzik itt valami?

Köszönöm a gyors választ! És Lajosnak is.

Ez a link így nem jön be, de így hívható be még: a Google-ba írd: köbszámok összege.

Kattints a harmadik találatra.

Klikkelj ide. Itt az is kiderül, hogy a jobb oldalon már te is egyszerűsíthettél volna ... .

Megszerelve (kimaradt a http:// ...) Sirpi

Teljes indukcióval ki fog jönni. (Erre a kifejezésre keress rá.)

természetes szám.

Meg tudná valaki mutatni a bizonyítását? Természetesen egy link is tökéletesen megfelelő olyan helyre, ahol megtalálom (lehetőleg magyar vagy angol vagy német nyelven).

A bizonyítás ,,helyből'' valóban nem könnyű. Van azonban egy valós függvénytani elmélet, aminek ez az egyik első alkalmazása. Lényegében azt lehet bebizonyítani, hogy egy valós-valós függvény folytonossági pontjainak halmaza előáll megszámlálható sok nyílt halmaz metszeteként (ez egyszerű következménye a folytonosság definíciójának); a racionális számok halmaza pedig nem (ez pedig következik Baire kategóriatételéből).

Állítólag nincs, de ezt nem könnyű bizonyítani.

Sziasztok! Arra lennék kiváncsi, hogy van -e olyan függvény, ami bármely valós szám esetén értelmezve van és a racionális pontokban folytonos, az irracionális pontokban pedig nem az?(pont a Riemann -féle függvénynek az "ellentettje")

Bocs, még a kérdést is elírom:) ilyenekre gondoltam, mint pl.: .

Üdv! Lenne egy kérdésem.

A törtek egészrészével fáradtságos munka a számolás, de azért vannak szabályok, amelyek megkönnyíthetik a dolgunkat, mint pl.: , vagy pl.: , ha ax<a+1, ahol ab (mod p), stb., (xR,  a,bN,  pP).

Nem találtam megfelelő irodalmat, hol lehet bővebben olvasni erről a témáról?

Köszönöm a segítséget!