Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Valaki mondja meg!

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]    [57]    [58]    [59]    [60]    [61]    [62]    [63]    [64]    [65]    [66]    [67]    [68]    [69]    [70]    [71]    [72]    [73]    [74]    [75]    [76]    [77]    [78]    [79]    [80]    [81]    [82]    [83]    [84]    [85]    [86]    [87]    [88]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[1223] Zilberbach2010-06-05 18:19:59

Úgy gondolom, az hogy egy számot többféleképpen is elő lehet állítani, mint két másik szám összegét - még nem cáfolja ezt a statisztikus megközeleítést.

Inkább úgy gondolom az lehet az ok, hogy a természetes számok sora nem úgy áll elő, hogy számokat véletlenszerűen összeadunk, hanem úgy hogy a kiindulási ponthoz az 1-hez (vagy a 0-hoz - ízlés szerint) hozzádunk 1-et, azután megint 1-et és így tovább.

Előzmény: [1222] Hosszejni Darjus, 2010-06-05 18:08:04
[1222] Hosszejni Darjus2010-06-05 18:08:04

ott h egy számot nem csak egyféle módon lehet előállítani két szám összegeként, és ez a statisztikai gondolkodás csak akkor működne.

[1221] Zilberbach2010-06-05 17:59:15

1. Ha két páros számot adunk össze, akkor egy páros számot kapunk.

2. Ha két páratlan számot adunk össze, akkor is egy páros számot kapunk.

3. Ha egy páros és egy páratlan számot adunk össze, akkor egy páratlan számot kapunk.

Ha a fönti pontok alapján statisztikát készítünk az jön ki, hogy kétszer annyi páros szám van, mint páratlan - ami nem igaz.

De hol van a hiba ebben statisztikai ihletésű "okoskodásban"?

[1220] Róbert Gida2010-06-03 20:07:39

Feladatban volt, hogy a\ne0.

Előzmény: [1219] BohnerGéza, 2010-06-03 19:17:12
[1219] BohnerGéza2010-06-03 19:17:12

Ha a=b=0, akkor nincs meghatározva az egyenes, bármely origón átmenő egyenes eleget tesz a feltételeknek.

Egyébként, ha van ettől különböző megoldás, akkor mivel A és B tükrös az x=y egyenesre, a meredekség -1. Az a=3b<>0 esetén A, B és C egy egyenesen van.

Előzmény: [1218] Hosszejni Darjus, 2010-06-03 18:46:14
[1218] Hosszejni Darjus2010-06-03 18:46:14

ma voltam emelt szintű matek szóbelin és az történt, amire egyáltalán nem gondoltam: a feladatot nem tudtam megoldani (pontosabban a megoldásom nem volt helyes). megoldja légyszi vki ezt helyesen? én már nem merek semmit...

adott a és b valós paraméter, a\ne0.

A(a;b), B(b;a) és C(-b;2a-b) , az utolsó koordinátában nem vagyok biztos, de valami hasonló.

A kérdés: mekkora annak az egyenesnek a meredeksége, amelyre mind a 3 pont illeszkedik?

Annyira egyszerű, de valamiért nem sikerült..

köszi előre is

[1217] Fernando2010-05-29 21:12:13

Empirikus várható érték=átlag. :) Korrigált empirikus szórás: ennek az a lényege, hogy az empirikus szóráshoz képest "jobb becslést" ad a szórásra.

Előzmény: [1214] mologa, 2010-05-28 07:19:34
[1216] Fernando2010-05-28 23:45:32

Egyik sem tudtommal. A Peano-axiómákat érdemes lehet ismerni, meg ha "ínyenc" vagy, akkor Szendrei János : Algebra és számelmélet c. könyvében lehet olvasni az egészek származtatásáról, meg sok érdekességről!! A racionálisok képzése hasonlóan történik középiskolában is. A valósak definíciója középiskolában a "generálással", --értsd összes tizedes törtek-- történik, ott a középsulis könyvekre hagyatkoznék teljesen. Komplex számok is kellenek?

(Ez nem kell, messzemenő kitekintés, de "hivatalosan": a természetes számok halmazához ott vannak a Peano-axiómák (félgyűrű algebrailag). Az egész számok gyűrűje, ennek a differenciagyűrűje. Utóbbi integritástartomány (sőt Euklideszi gyűrű) is, aminek hányadosteste a rac. számtest. A valós számok az pedig a spec. "Cauchy sorozatok" gyűrűjének faktorteste, ahol a spec. értelemben vett "nullkonvergens" sorozatok alkotják azt az ideált amivel faktorizálunk. A komplex számok innentől könnyen kapható testbővítéssel, vagy algebra megkettőzésével. Hát kb. ez volt "a számfogalom felépítése" speckoll.)

Előzmény: [1215] Hosszejni Darjus, 2010-05-28 22:36:01
[1215] Hosszejni Darjus2010-05-28 22:36:01

Melyik számhalmaz alapfogalom? én a természetes számokra emlékszem, mint alapfogalom. csak mert most egy kidolgozott tételsort olvasok ahol ez szerepel:

A természetes számok halmaza (N) a pozitív egész számokból és a 0-ból áll.

Az egész számok halmaza (Z) a természetes számokból és azok ellentettjeikből áll.

és ez nagyon nem tetszik nekem, viszont nem akarok hülyeséget mondani emelt érettségi szóbelin

köszi

[1214] mologa2010-05-28 07:19:34

http://hu.wikipedia.org/wiki/Norm

ez a sürüség fgv-e. Nekem a -0,123 az átlagra jött ki. Ezt nevezik empirikus várható értéknek? Korrigált emp szórást akkor használjuk ha 10nél több a minták száma. Ugye?

Előzmény: [1213] Fernando, 2010-05-27 21:19:50
[1213] Fernando2010-05-27 21:19:50

Akkor nem vagyok benne biztos, hogy el tudod képzelni az ide illő sűrűségfüggvényt! Az világos, hogy miért is kényelmes a korrigált empirikus szórást választani az int. hosszának?

A várható érték: -0,123 ez a középső intervallum közepe. Az intervallumok hossza (leszámítva a két szélsőt) 0,8886. Tehát: -0,123-0,8886/2=-0,5673 ez a középső int bal végpontja, az ez előtti int. bal végpontja: -0,123-0,8886/2-0,8886=-1,4559

Előzmény: [1212] mologa, 2010-05-27 18:09:26
[1212] mologa2010-05-27 18:09:26

Probálgattam számolni de nekem ez nem megy:)) Nem tudom kihozni a -1,4559 et. Valakinek átküldhetem emailben a példát? Levezeti nekem hogy rájöjjek?

Előzmény: [1209] Fernando, 2010-05-26 23:04:49
[1211] Fernando2010-05-27 11:29:54

Én két könyvet használtam főleg: Prékopa Anrás: Valószínűségelmélet műszaki alkalmazásokkal Vincze Istvan: Matematikai statisztika ipari alkalmazásokkal

Ezeket nagyon jóknak tartom, ezekből készültem önállóan a vizsgára. Azt nem ígérhetem, hogy könnyű olvasmányok, de vannak bennük kidolgozott feladatok. Biztos van sok más is.

Igen, mondhatni a becsült átlagból és szórásból jöttek így az intervallumok (meg abból, hogy így kényelmes). Szerintem segít, ha lerajzolod a normális eloszlás sűrűségfüggvényét, és uazon az ábrán a sűrűséghisztogramot.

Előzmény: [1210] mologa, 2010-05-27 09:11:59
[1210] mologa2010-05-27 09:11:59

Ez a példa megoldokulccsal lett kijavitva s jó lett. Ezekböl probálok gyakorolni a vizsgára:) Sajnos én levelezöre járok egy fősulira, de ez a statisztika kifog rajtam:) Valami jo könyv kellene ami szinte dedós modszerrel elmagyarázza a statisztikát. A Bolyai-könyvekböl szoktam tanulni de néha az is tömören magyaráz.

Akkor ezeket az intervallumokat a normális eloszlás sűrűség fgv. alapján számolták ki? Igy adódott a -1,4559?

Előzmény: [1209] Fernando, 2010-05-26 23:04:49
[1209] Fernando2010-05-26 23:04:49

Itt az előjelekkel már megint van egy kis bibi. Amúgy képzeld el a normális eloszlás sűrűségfüggvényét, itt az osztályokat az empirikus várható értékre szimmetrikusan választottuk. Tehát a középső intervallum közepe éppen az emp. várható érték.

Előzmény: [1208] mologa, 2010-05-26 22:47:18
[1208] mologa2010-05-26 22:47:18

egyes osztály:-végtelen, -1,4559 kettes osztály: -1,4559, -0.5673 hármas osztály: -0,5673, -0.3213 négyes osztály: -0,3213, -1.2099 ötös osztály: -1.2099, végtelen

Azt értem hogy az osztály közök 0.8886. De az elsö osztályközt nem értem, hogy miért 1,4559 el kezdődik? Honnan jött ez az érték? Miböl kapta?

Előzmény: [1201] Fernando, 2010-05-26 21:04:55
[1207] Fernando2010-05-26 21:40:30

Philip J. Davis, Reuben Hersch: "A matematika élménye" című könyvében hosszan ír erről.

Felmerül Alfred Tarski neve és az axiómatikus tárgyalás - az axiómákból való formális nyelven történő levezetést már nevezhetjük bizonyításnak. Ugyanakkor ezt az eljárást -praktikus okokból- nem szokták követni még az egyetemi előadások sem. Tehát egyáltalán nem egyértelmű, hogy mit is jelent a bizonyítás. Egy matematikával foglalkozó ember nap mint nap igazol, megmutat, bizonyít állításokat, mégsem egyszerű válaszolni arra, hogy mit nevezhetünk bizonyításnak.

Előzmény: [1205] RRichi, 2010-05-26 21:26:57
[1206] Fernando2010-05-26 21:31:46

Igen, ebben tökéletesen igazad van Róbert Gida! Én azért írtam így, mert 90 től kezdve nyilván minden használatos szinten elfogadjuk (ill. nincs okunk elvetni, ha finoman fogalmazunk).

Előzmény: [1203] Róbert Gida, 2010-05-26 21:21:11
[1205] RRichi2010-05-26 21:26:57

Hello mindenki!

Hálás lennék, ha valaki meg tudná nekem mondani a matematikai bizonyítás teljesen percíz definícióját.

Válaszotokat előre is köszönöm!

[1204] Fernando2010-05-26 21:25:16

Megjegyzés: az osztályok számát úgy célszerű megválasztani, hogy a mintaelemszám és az osztályba esés valszínje szorzata -"elméleti gyakoriság"- legalább 10 legyen, különben osztályokat vonunk össze, de ezt a feladat nem kéri.

Előzmény: [1202] Fernando, 2010-05-26 21:13:20
[1203] Róbert Gida2010-05-26 21:21:11

Nem adta meg a szintet. Ekkor mindig 95 százalékos szintet szokás nézni.

Előzmény: [1202] Fernando, 2010-05-26 21:13:20
[1202] Fernando2010-05-26 21:13:20

Ha csakugyan jól számoltad a tesztstatisztika értékét, úgy még 90 százalékos szinten sincs okunk elvetni a hipotézist.

Előzmény: [1201] Fernando, 2010-05-26 21:04:55
[1201] Fernando2010-05-26 21:04:55

Ez becsléses illeszkedésvizsgálat. Az adatokból becsüljük a feltételezett normális eloszlás paramétereit. Gyanítom, hogy valamit elírtál, uis. ilyenkor az osztályoknak mínusz végtelentől végtelenig lenne praktikus terjedniük... Leszámítva az első és utolsó osztályt az osztályközt egyenlőnek szokás megválasztani.

A minta terjedelme kb 3,5 ezért a korrigált empirikus szórással egyenlő osztályköz kb megfelel itt. Kényelmes a korrigált empirikus szórást választani osztályköznek, mert így (kicsit) könnyebb számítani az i-dik intervallum valószínűségét.

Előzmény: [1199] mologa, 2010-05-26 18:03:26
[1200] Fernando2010-05-26 20:22:34

A k=2 eset nagyon ismert Dr. Németh József tanítványai körében. :) Nekem a legjobban Euler bizonyítása tetszik, igaz ott jónéhány lépés létjogosultsága kérdéses. Németh József: Előadások a végtelen sorokról (Polygon): ebben olvasható vagy három biz.

Előzmény: [1173] D. Tamás, 2010-05-20 19:08:29
[1199] mologa2010-05-26 18:03:26

Igazolja, hogy a minta normális eloszlású Adja meg a khi2 statisztika értékét ha az osztályok száma öt?

-1.48 , -1.48 , -1.45 , -1.06 , -1.05 , -1.04 , -1.04 , -0.94 , -0.94 , -0.75 , -0.70 , -0.55,-0.53 -0.48 , -0.38 , -0.09 , -0.05 , 0.04 , 0.05 , 0.11 , 0.18 , 0.19 , 0.32 , 0.36 , 0.48 , 0.51 , 0.60 0.70 , 0.70 , 0.83 , 1.30 , 1.50 , 2.08

minta elemszáma n = 33 átlag= -0,123 osztályok száma r=5 egy osztály szélessége Scsillag=0.8886 Scsillag= korrigált tapasztalati szórás :)) Az osztály szélességre miért a korrigált tapasztalati szórást veszi?

Osztály közök minusz végtelen-1.4559 -1,4559, -0,5673 -0,5673, -0,3212 -0.3212, -1,2099 -1,2099, minusz végtelen

Az osztály közök miért igy alakultak? Ezt nem értem:)

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]    [57]    [58]    [59]    [60]    [61]    [62]    [63]    [64]    [65]    [66]    [67]    [68]    [69]    [70]    [71]    [72]    [73]    [74]    [75]    [76]    [77]    [78]    [79]    [80]    [81]    [82]    [83]    [84]    [85]    [86]    [87]    [88]