Fórum: Valaki mondja meg!

Az a feladat ide csak alsó becslést ad. A felső becslése csak arra az esetre vonatkozik, amikor minden zár közvetlenül az egy páncélszekrény ajtaján van.

Bizonyos n,k értékekre jobb konstrukciót lehet adni, ha használhatsz plusz ládákat. (Lehet, hogy az is segíthet, ha csak egy ládád van, de sorba köthetsz lakatokat esetleg láncot is használva, nem tudom.)

Mondok egy példa konstrukciót. Minden (t,v) számpárhoz, ahol 0twn egészek, vegyünk fel egy L(t,w) ládát, amibe majd néhány kulcsot rejtünk. Azt szeretnénk, hogy L(t,w)-t pontosan akkor lehessen kinyitni, ha együttműködik az R(0),R(1),...,R(w-1) rablók közül legalább t fő, meg még az R(w) rabló. Ezt az általános esetben úgy érjük el, hogy az L(t,w) ládán két lakat van, az elsőhöz csak az R(w) rablónak van kulcsa, a másikhoz viszont az L(t-1,t-1),L(t-1,t),...,L(t-1,w-1) ládák mindegyikébe rakunk egy kulcsot. Speciálisan azonban ha 0=t, akkor csak az első lakat legyen a ládán. Végük a kincset rakjuk egy külön ládába, és az ezen lévő egy lakathoz az L(k-1,k-1),L(k-1,k),...,L(k-1,n) ládába rejtsük.

Ezzel a megoldással elég összesen O(n²) láda, O(n²) lakat és O(n³) kulcs. Ez megfelelő n,k esetén olcsóbb lehet, mint a megoldásban leírt lakat.

(Arra vigyázni kell, hogy a ládák elég nehezek legyenek ahhoz, hogy ne lehessen ellopni őket. Vegyük viszont észre, hogy a megadott séma robosztus abban az értelemben, hogy k-nál kevesebb rabló nem tudja kulcsok ellopásával megakadályozni azt, hogy rablóknak másik, az előbbitől diszjunkt halmaza kinyithassa a ládát, így a kulcsokat nem szükséges a ládák belsejéhez láncolni.)

Ez KöMaL-feladat volt egy kicsit általánosabban. Gördíts le a B.3431-ig.

ez matek: Van 10 rabló, akik egy végtelen sok lakattal lezárható kincsesládát akarnak lelakatolni úgy, hogy semelyik 3 ne tudja kinyitni, de bármely 4 igen. Legalább hány lakat kell ehhez, ha egy rabló több kulcsot is kaphat? Légyszi segítsetek!!!

üdv, az elektronikus munkafüzetbe nem tudok bejelentkezni - azért, mert tavaly végeztem? ez esetben, a régebben texben beküldött megoldásaimat sem tudom már megnézni (törölve lettek)?

A "súrlódási energia" számomra nem tűnik igazán kezelhető fogalomnak.

Ha jól értem, a gond ott van, hogy igazából a kerületi erő állandóságára lenne szükség, ami - a csökkenő sugár miatt - csökkenő fékezőnyomatékot igényelne. Ezt képletszerűen elég macerás lenne felírni, bár időben egyenletes sugárcsökkenéssel tán nem lőnénk nagyon mellé. A fő gond inkább az, hogy hogyan állítasz elő időben változó fékezőnyomatékot.

A pneumatikus féked tápnyomását kellene (tudni) változtatni a huzalerő függvényében. Amennyire tudom, ezt nagyban úgy oldják meg, hogy a huzal egy görgőn van eltérítve, a görgő pedig egy nyomásszabályzó szelep karjának végén van (vagyis épp a huzalerő szabályozza a tápnyomást).

Sziasztok!

Egy első ránézésre nagyon egyszerű kis problémával találom magam szemben. Van 1 forgó dobom, amiről folyamatosan tekercselem le a rá feltekercselt huzalt, megközelítőleg állandó sebességgel. Mivel a folyamatos letekercselés során csökken az átmérője a dobnak, és a tömege is, így a tehetetlenségi energiája folyamatosan csökken. A kérdésem az, hogy hogyan tudnám ezt legideálisabban fékezni, hogyan tudom meghatározni a súrlódási energiát ennek a rendszernek. Most jelenleg levegő működtetésű tárcsafék fékezi a rendszert, állandó nyomással, de letekercselés végén megnyújtja a huzalt, a túlzott fékhatás miatt szerintem. Segítségeteket előre is köszönöm! üdv:Robi

Nagyon szépen köszönöm a választ! Így már értem. :-)

Nézzük a jobboldalt tagonként:

a₅=a₁q⁴

a₆=a₁q⁵=a₂q⁴

a₇=a₁q⁶=a₂q⁵=a₃q⁴

(itt azt használtuk fel, hogy a_n=a_mq^n-m )

behelyettesítés után:

a₅+a₆+a₇=a₁q⁴+a₂q⁴+a₃q⁴

ebből a q⁴ tényezőt kiemelve kapjuk, hogy:

a₅+a₆+a₇=q⁴(a₁+a₂+a₃)

és innen már tudni fogod.

Sziasztok! Lenne egy feladat, aminek a megoldását nem értem. Előre is elnézést kérek a rutinosabbaktól, hogy ilyen "egyszerű" (a feladatgyűjteményben, mint könnyű feladat szerepel) feladattal zargatlak benneteket. A feladat: "Egy mértani sorozat első hét tagjából az első három elem összege 26, a három utolsó elem összege pedig 2106. Mennyi a hét tag összege?" Az lenne a kérdésem, hogy az alábbi megoldásban az első egyenlőség hogyan jön ki?:

Valóban, elég az, hogy a egész.

Szerintem a-ról nem kell feltenni a pozitivitást.

Dirichlet: a és d pozitiv egész számok és (a,b)=1, ekkor az a kezdőtagú és d differenciájú számtani sorozatnak végtelen sok prim eleme van.

Te meg éppen gyengíted a Dirichlet tétel feltételeit.

Aki ezt olvassa, azért talán kitalálja, miért ellenpélda az ellenpélda. :-)

Igazad van, de egy ilyen ellenpélda magyarázat nélkül összezavarhatja a diákokat, mondd el azt is, hogy miért!

A lényeg: az a₁>0 és d>0 feltétel hiányzik.

Az ellenpéldádban a differencia d=0.

Dirichlet tétel nem így szól, hiszen az a(n)=1 számtani sorozat a feltételeidet teljesíti, mégsem tartalmaz végtelen sok prímet.

Köszi.

www.math.nus.edu.sg/~chanhh/MA4263/Chapter7.pdf

Tudna valaki mondani nekem egy olyan internetes oldalt (magyar/angol nyelvűt), amelyen le van írva Dirichlet azon tételének bizonyítása, miszerint ha egy számtani sorozatban az első tag és a differencia relatív prím, akkor az adott sorozatban végtelen sok prímszám található?

Köszönöm a linket, nagyon jó!

Szerintem is Jenei Attilának van igaza, nyomdahibás lehet a feladat. Az eredeti változat megoldásait programmal megkeresve: (1,1,1003), (1,17,59), (3,3,143), (3,20,24)

A legtöbb számelmélet tankönyben benne van. (Szalai, Freud-Gyarmati, Niven-Zuckermann stb.)

Mivel abcabc+ab+ac+bc-a-b-c=2005<12^.13^.14, és az a,b,c számok különbőzők, valamelyikük legfeljebb 11. Ez 11 eset, mindegyik jól kezelhető...

Nem lehet, hogy el van írva a feladat, és a z együtthatói a lineáris egyenletrendszerben pozitívak? Mert akkor könnyen meg lehetne oldani, ugyanis z=a+b+c lenne, és az x+y+z=abc+ab+ac+bc+a+b+c=(a+1)(b+1)(c+1)-1=2005 egyenletből (a+1)(b+1)(c+1)=2006=2*17*59 adódna. Vagyis a=1,b=16,c=58 lenne a helyes megoldás, illetve ennek tetszőleges permutációi. Így én sem látok más megoldást, mint kipróbálgatni (ami nem olyan hosszú, mert a,b,c számok nem lehetnek akár mekkorák (programmal könnyen megy). Persze lehet, hogy helyesen lett kitűzve a feladat, és nem veszünk észre valami trükköt. Most már engem is érdekel. Egyébként az egyenletrendszer megoldása nagyon egyszerű, ha észrevesszük, hogy az a,b,c számok a t³+zt²+yt-x=0 t-ben harmadfokú polinom gyökei (ezt írja le az egyenletrendszer). Felírva a gyökök és együtthatók közti összefüggéseket kifejező Viéte formulákat, azonnal adódik az általad is felírt megoldás.

Shiva Kintali: A Generalization of Erdös's Proof of Bertrand-Chebyshev Theorem