Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Valaki mondja meg!

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]    [57]    [58]    [59]    [60]    [61]    [62]    [63]    [64]    [65]    [66]    [67]    [68]    [69]    [70]    [71]    [72]    [73]    [74]    [75]    [76]    [77]    [78]    [79]    [80]    [81]    [82]    [83]    [84]    [85]    [86]    [87]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[1436] HoA2010-12-04 13:04:24

Kár, hogy leszedtétek innen az arcát kezébe temető ember képét. Szerintem is elgondolkodtató a feladat, kedves matematika-kedvelők és -oktatók. Nem annyira matematikai, mimt okatatás-pszihológiai és valószínűségszámítási. Feltételezett ismeret a középiskolai matemetika tematika. Fel is adom:

Mi a legvalószínűbb, mi lehetett annak a feladata, aki annyit tud róla, hogy a feladat az f(x)=e-1/x függvény ?

Előzmény: [1429] Sirpi, 2010-12-02 14:41:49
[1432] Tiiinah2010-12-02 15:02:07

f (x) = e -1/x(ediken)

Ennyit tudok :S

Előzmény: [1431] Sirpi, 2010-12-02 15:00:57
[1431] Sirpi2010-12-02 15:00:57

Még egyszer megkérdezem: mi a feladat függvénnyel?

Tudod, feladat nélkül nehéz ám megoldást írni.

Előzmény: [1430] Tiiinah, 2010-12-02 14:51:20
[1430] Tiiinah2010-12-02 14:51:20

Igen.Arra gondoltam.Segítségét előre is köszönöm.

Előzmény: [1429] Sirpi, 2010-12-02 14:41:49
[1429] Sirpi2010-12-02 14:41:49

Segítenénk sürgősen, de mi a feladat? (egyébként erre a fv.-re gondoltál? f(x)=e-1/x )

Előzmény: [1428] Tiiinah, 2010-12-02 14:19:59
[1428] Tiiinah2010-12-02 14:19:59

f (x) = e -1/x(ediken)

[1427] PAL2010-11-03 00:12:19

Én igen. Pont van itthon egy olyanom, méghozzá a perpetuator nevű csoda is megvan hozzá, bár azt épp szervizelni kéne...

Film róla itt: http://www.youtube.com/watch?v=YOQyn6c1Kc4

(alatta érdemes elolvasni a hozzászólásokat, az enyim pl. a /a Lenz-törvényes megközelítés, nna7yk-tól / sajnos hamar rámutatott fizikai ismereteim hiányosságára...

Egyébként, ha érdekel téged (vagy bárki mást!), és megoldható, én szívesen megmutatom az eszközt. Itt akár meg is szervezhetünk egy találkozót, ahol láthatod működés közben, merthát szerintem roppant érdekes élőben látni a szerkentyűt /én Budapest XVI. kerületéhez közel lakom / Nem véletlenül láttam például valami ehhez hasonlót kiállítva anno a Csodák Palotájában is, bár annak már vagy jó 10 éve...

Régebben többet foglalkoztam ezzel, bár addig nem jutottam el, hogy fizikus szemmel nézve megértsem a működését, mivel csupán a főiskolai matematika eszköztára és a középiskola fizika ismeretanyaga állt rendelkezésemre és azzal sajnos nem jutottam sokra a Levitron fizikájával szemben.

Pedig például nagyon érdekelt volna (sőt egy kicsit ma is érdekel), hogy 1) mit 2) és miért, azt mutatja a precíziós mérleg, amit akkor láttam, amikor rátettem és megmértem a lebegő pörgettyűvel együtt a mágnes tömegét…? (a poént nem lövöm le, de sejthető persze, hogy a Newton-törvények ilyenkor is nyilván érvényesek, vagyis a pörgettyű közvetve nyomja az alátámasztást, csakhát ez a "közvetve" ebben az esetben némi fizikai magyarázatra szorul... ) 3)... nem világos számomra ugyanis, hogy ilyenkor hogyan kell értelmezni a test súlyát és tömegét? (úgy értem hogyan kell például egy tankönyvekben is látható sematikus ábrába berajzolni a lebegő test által a mérlegre közvetve ható G súlyerőt (vagyis az azt szimbolizáló erővektor támadáspontját), úgy hogy, ha teszem azt, még egy vizes edényt is a két mágnes, tehát a mágnesgyűrű és a lebegő levitron közé helyezek (ezt ugyanis a gyakorlatban megtettem méréskor)

Esetleg egy ilyen számítást, mint feladat megnéznék, akár itt a fórumon is... A cél tehát legyen az előbbi feladat megoldása, középiskolai fizika ismereteket felhasználva teljesértékű (=ábra+számítás+magyarázat) választ adni arra, hogy:

Mit mutat a mérleg, ha ráhelyezzük a mágnes-talpat, majd fölötte egy poharat tartunk mondjuk a kezünkben, amelyben víz van, és a lebegő pörgettyű ezen víz felett lebeg, benne a pohárban (természetesen nincs érintkezés a pörgettyű és a víz között ) ? A szükséges kiinduló számadatok ismeretlenek, (feltételezhető hogy adott m(lev),H(neodínium-mágnes), stb.) mindezek megtalálhatók az angol nyelvű dokumentumokban (kicsit lentebb) vagy igény esetén én is megmérhetem a meglévő eszközeim paramétereit.

(sajnos tudom, ez így kicsit pongyola megfogalmazása volt egy fizika-feladatnak, de ez az álatalam végzett kísérlet vázlatos leírása, fizikában járatosak nézzék el ezt nekem)

Tehát, akit érdekel az eszköz elméleti fizikába illesztett részletes vizsgálata tanulmány formájában, akkor katt ide:

1. változat http://www.physics.ucla.edu/marty/levitron/spinstab.pdf

2. változat http://physik.uibk.ac.at/hephy/maturanten/levitron/Jones/jones.pdf

(magyar szakfordítást nem találtam, így fizikához minimum fősikolai, de inkább egyetemi szinten értő lelkes amatőrök esetleg elkészíthetik valamelyiknek a tükörfordítását is, csak hogy olyanunk is legyen!)

Előzmény: [1426] futlac, 2010-11-02 17:51:34
[1426] futlac2010-11-02 17:51:34

Valaki meg tudná nekem élőben mutatni a mágneses pörgettyűt amint a másik mágnes fölött lebeg?(Levitron.) Előre is köszönöm: futlac

[1425] epsilon2010-11-01 11:14:52

Jó, akkor részletezem: Az f(x)-et válasszuk szét így: f(x)=p+x.g(x), tehát f(p)=p(1+g(p))=p.r Az r=1 azt jelentené, hogy g(p)=0, de akkor sorra számolnánk f(p.p), f(p.p.p)...értékeket, ezek is ugyanoda vezetnek, és valamelyik esetben az r csak nem lesz 1 mert ellenkező esetben a g polinomnak végtelen sok gyöke lesz, a p, p.p, p.p.p,....alakú számok közül. Gondolom, így már jó.

Előzmény: [1424] Sirpi, 2010-11-01 10:42:55
[1424] Sirpi2010-11-01 10:42:55

Egyszerűbben, de rosszul. Az r szám miért ne lehetne 1? Nem véletlenül írtam másfél sort, és nem csak felet :-)

Előzmény: [1423] epsilon, 2010-11-01 10:12:43
[1423] epsilon2010-11-01 10:12:43

Vagy még így egyszerűen: ha f(x) prím minden x-re, legyen x=0 és f(0)=p prím, most pedig f(p)=q is prím kell legyen, de f(p)-ben kiemelhető közös tényezőnek a p szám, vagyis q=pr alakú, vagyis összetett.

Előzmény: [1420] Cokee, 2010-10-20 23:07:37
[1422] Sirpi2010-10-27 17:20:57

Legyen f(a)=p. Ekkor minden k egész számra f(a+kp) is osztható p-vel (gondold meg), ami vagy nem prím, ami ellentmondás, vagy prím, de akkor csak p vagy -p lehet, de ha bármelyiket végtelen sokszor venné fel f, akkor csak konstans lehetne, ami szintén ellentmondás.

Előzmény: [1421] David820607, 2010-10-27 16:47:19
[1421] David8206072010-10-27 16:47:19

Hogyan lehet bizonyítani, h nem létezik olyan egész együtthatós, legalább elsőfokú f(x) polinom , mely minden x egész számra f(x) prím?

[1420] Cokee2010-10-20 23:07:37

Sziasztok! Tudnátok segíteni a következő feladat megoldásában: Egy m tömegű kiskocsi H magasságból lecsúszva egy bukfencet csinál,vagyis lejtőn való mozgása után függőleges síkú körpályán mozog.H legyen egyenlő azzal a minimális magassággal,amelynél ez a mozgás létrejön. Határozzuk meg,hogy a kiskocsi milyen erővel nyomódik a vágányra a körpálya azon pontján,amelyhez tartozó sugár a függőlegessel \alpha szöget zár be.Súrlódás elhanyagolható.

Köszi: Cokee

[1419] epsilon2010-10-20 10:12:38

Ahol ez az egyenlőtlenség megjelenik, legtöbb esetben ott szerepel a Hlawka név, de a neten is rá lehet találni az egyenlőtlenség-név társításra, pl. itt: http://planetmath.org/encyclopedia/HlawkasInequality.html

Előzmény: [1417] Gubbubu, 2010-10-19 14:28:50
[1418] nadorp2010-10-19 19:42:26

Osztrák matematikus, a Wikipédián is megtalálod.

Előzmény: [1417] Gubbubu, 2010-10-19 14:28:50
[1417] Gubbubu2010-10-19 14:28:50

Én azt szeretném kérdezni, hogy ezt kiről nevezték el és ki? Ki volt Hlawka és miért pont róla nevezték el? Ő fedezte fel? Általánosan elfogadott ez az elnevezés, vagy csak egy cikkben alkalmilag tűnt fel? Engem érdekelnek az ilyen dolgok.

Előzmény: [1416] epsilon, 2010-10-19 14:23:25
[1416] epsilon2010-10-19 14:23:25

Köszi szépen nadorp! Nagyon elegáns ez a bizonyítása! Üdv: epsilon

Előzmény: [1415] nadorp, 2010-10-19 12:04:43
[1415] nadorp2010-10-19 12:04:43

(|a+b|+|a+c|+|b+c|)2=

=(a+b)2+(a+c)2+(b+c)2+2|a2+ab+ac+bc|+2|b2+ba+bc+ac|+2|c2+ca+cb+ab|\leq

\leq(a+b)2+(a+c)2+(b+c)2+2|a2+ab+ac|+2|bc|+2|b2+ba+bc|+2|ac|+2|c2+ca+cb|+2|ab|=

=2a2+2b2+2c2+2ab+2ac+2bc+2|a||a+b+c|+2|bc|+2|b||b+a+c|+2|ac|+2|c||c+a+b|+2|ab|=

=a2+b2+c2+(a+b+c)2+2|a||a+b+c|+2|b||a+b+c|+2|c||a+b+c|+2|a||b|+2|a||c|+2|b||c|=

=(|a|+|b|+|c|+|a+b+c|)2

Előzmény: [1414] epsilon, 2010-10-19 08:25:23
[1414] epsilon2010-10-19 08:25:23

Üdvözlök Mindenkit! Szükségem lenne a Hlawka egyenlőtlenség egy bizonyítására de sehol sem találom, erről lenne szó: Igazoljuk, hogy minden x,y,z valós szám esetén igaz, hogy: /x/+/y/+/z/+/x+y+z/>=/x+y/+/y+z/+/z+x/ ahol /a/ az a szám abszolút értékét jelöli. Mindennemű segítséget előre is köszönök. Tisztelettel: epsilon

[1413] Nánási József2010-10-10 18:00:00

szerk@komal.hu címre írj inkább, én ezt a kérdést feltettem lassan 2-3 hete, és itt nem válaszoltak, míg szerkesztőségi címről szinte azonnal választ szoktam kapni(persze ezt nem kérdeztem meg).

Előzmény: [1412] Nagy Tamás, 2010-10-10 17:13:42
[1412] Nagy Tamás2010-10-10 17:13:42

Hello! Én a debreceni Ady Endre Gimnáziumba járok és 5 osztályosban vagyok 10es akkor most hanyadikost írjak be? Mert tananyag tudásból inkább 9.-es vagyok mintsem 10.-es.

[1411] Marika2010-10-09 17:34:49

Sziasztok ! Tud valaki segíteni? Mennyi annak aparalellogrammának a kerülete amelynek az egyik oldala 16 cm a hozzátartozó szög 60 fok és a magassága 4cm.

És mégegy Téglalap kerülete? Ha az átlói 10cm -ek az általuk bezárt kisebbik szög pedig 30 fok. Légy szíves segítsetek.DE ha lehet kicsit szájbarágós magyarázattal , mert nekem ezek nagyon zavarosak!!

előre is köszönöm szépen

[1410] SmallPotato2010-10-08 23:35:01

a) Ismered a háromszög egy oldalát és mindhárom szögét, így szinusztétellel ki tudod számítani a további oldalakat.

Szinusztétel nélkül macerásabb:

b) Legyen mondjuk a = 16 cm, és legyen \beta=56°, \gamma=72°. Felírod a háromszög ma magasságát, mint bsin \gamma és mint csin \beta, ezek tehát egyenlők. Felírod továbbá az a oldalt, mint b és c vetületének összegét: a=bcos \gamma+ccos \beta. Így van két egyenleted, amelyekben b és c az ismeretlenek.

Előzmény: [1409] Mérilu, 2010-10-08 22:11:25
[1409] Mérilu2010-10-08 22:11:25

S.o.S.Mekkora a Kerülete annak a háromszögnek? Amelynek az egyik oldala16cm.és a rajta fekvő két szög 56és 72 fok?

Légyszives segítsetek! Köszi

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]    [57]    [58]    [59]    [60]    [61]    [62]    [63]    [64]    [65]    [66]    [67]    [68]    [69]    [70]    [71]    [72]    [73]    [74]    [75]    [76]    [77]    [78]    [79]    [80]    [81]    [82]    [83]    [84]    [85]    [86]    [87]