Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Valaki mondja meg!

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]    [57]    [58]    [59]    [60]    [61]    [62]    [63]    [64]    [65]    [66]    [67]    [68]    [69]    [70]    [71]    [72]    [73]    [74]    [75]    [76]    [77]    [78]    [79]    [80]    [81]    [82]    [83]    [84]    [85]    [86]    [87]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[1848] polarka2013-05-06 23:47:03

Én a következőképpen gondolnám:

\int\frac{1}{x}dx=\ln x +c=\ln re^{i\varphi}+c=\ln r+i\varphi+c

ahol x\inC, ha nem r és \varphi az adott, akkor r=\sqrt{{\rm Im}(x)^2+{\rm Re}(x)^2}; \varphi=arctan 2(Im(x),Re(x))

Előzmény: [1847] Lóczi Lajos, 2013-05-06 19:29:36
[1847] Lóczi Lajos2013-05-06 19:29:36

Még egy dologra rá szeretném irányítani a figyelmet. De ehhez az kell, hogy megmondd, hogyan értelmezed pontosan az \int\frac{1}{x}dx szimbólumot.

Előzmény: [1846] polarka, 2013-05-06 17:47:25
[1846] polarka2013-05-06 17:47:25

Nem a megoldás volt gyanús, hanem azon kezdtem gyanakodni, hogy ebben az integrálban azért több van, mint amit a bolygómozgásnál közöltek és be is igazolódott, hogy azért mégsem olyan egyszerű és volna még mit diszkutálni róla, hogy minden világos legyen. Ott csak közöltek egy megoldást, ami azért ránézésből egyáltalán nem volt triviális (ott még ez az egyszerűbb alak sem volt leírva).

Elfogadom én, hogy valós számokról van ott szó. A kérdésem arra irányul, hogy minden egyes feltétel csak azért van, hogy ez stimmeljen és nem lehetne egy megoldást felírni, amiből tovább vezetve egyéb feltételekkel, diszkusszióval megkaphatóak, amik ott szerepelnek. Mivel én úgy látom, hogy az elsőből a többi következik (azt hiszem a 3. kivételével, de lehet arról is beláttam már, hogy mégis?), ezért úgy érzem, hogy elég volna az elsőt közölni, mint megoldást. És a többit meg jelezvén, hogy azon megoldás diszkutálása bizonyos feltételek mellett és nem pedig egyenrangú megoldások. De lehet tévedek, ezért is kértem a segítségetek.

Igen, ezt én is megfigyeltem, de ha találok hibát, akkor azt legalább a sajátomban átjavítom vagy bővítem, hogy világosabb legyen, hogy ott miről is van szó. Egyszer az elejétől nekiláttam ennek, míg bele nem untam és találtam bőven elgépeléseket. Vagy nagyon nem intuitív jelöléseket.

Előzmény: [1843] Lóczi Lajos, 2013-05-06 15:47:05
[1845] polarka2013-05-06 17:27:43

A logaritmus kezelését úgy gondolom, hogy jelen esetben megkönnyíti az, hogy van egy szabad konstansuk, amit majd a peremfeltétel szab meg. Ezért a komplex logaritmusok közül bármelyiket választva is végül a peremfeltételhez illeszkedő megoldásnál a konstans majd helyretesz mindent.

Igazad van, de a következőképpen egyeznek meg R-ben, \frac{1}{\sqrt{a}} szorzótól eltekintve:

{\rm ar~ch~} \frac{2ax+b}{\sqrt{|\Delta|}}= \ln\left( \frac{2ax+b}{\sqrt{|\Delta|}} + \sqrt{\frac{(2ax+b)^2}{|\Delta|}-1}\right) = \ln\left[\frac{1}{\sqrt{|\Delta|}}\left(2ax+b +\sqrt{(2ax+b)^2-{|\Delta|}}\right)\right] = \ln\left(2ax+b +\sqrt{(2ax+b)^2-{|\Delta|}}\right) + C

= az 1. sorral \Delta<0 esetén, ami pedig hasonlóan \Delta-val felírva: \ln\left(2ax+b +\sqrt{(2ax+b)^2+{\Delta}}\right) -val egyezik meg.

Azt figyeltem meg, hogy az 1. egyenletben a konstansból behozva \frac{1}{\sqrt{\Delta}}-t arsh ,arch ,arcsin ,arccos  is kihozható eredményként, attól függően, hogy "a"-ra és "\Delta"-ra milyen feltételt szabunk. Tehát szerintem az 1. egyenlet általánosabb ilyen tekintetben, mint a többi.

Előzmény: [1842] Fálesz Mihály, 2013-05-06 15:27:29
[1844] polarka2013-05-06 16:22:33

Az enwikire pont onnan másolták. =)

Előzmény: [1841] jonas, 2013-05-06 14:04:09
[1843] Lóczi Lajos2013-05-06 15:47:05

Önmagában egy megoldás attól még nem gyanús, hogy többféle alakban van megadva.

Ha a paramétereket és a változókat komplexnek is megengednék, akkor már ugye a gyökjel sem lenne jóldefiniált, sem a logaritmus, csak némi magyarázkodás után a pontos értelmezési tartományról és értékkészletről.

De ha csak a valós számok között maradunk is, és azt kéred tőlük, hogy tüntessék fel az értelmezési tartományokat, akkor még nem végeztek volna a táblázat összeállításával és nem is férne el a táblázat abban a kötetben, amibe szánták. Pláne, hogy még 3 paraméter is jelen van a példában.

Valamint általános megfigyelés, hogy az ilyesféle táblázatok számtalan hibát tartalmaznak: örülni kell, hogy egyáltalán van valami formula, amit a konkrét alkalmazásban gondosan újra kell értelmezni/bizonyítani.

Előzmény: [1840] polarka, 2013-05-06 12:56:02
[1842] Fálesz Mihály2013-05-06 15:27:29

Valósban a három eset már az alapintegráloknál is jól megkülönböztethető:

 \int \frac{{\rm d}x}{\sqrt{1-x^2}} = {\rm arc~sin~} x + C;
~~~
\int \frac{{\rm d}x}{\sqrt{x^2+1}} = {\rm ar~sh~} x + C;
~~~
\int \frac{{\rm d}x}{\sqrt{x^2-1}} = {\rm ar~ch~} x + C
~(x>1).

Komplex számokkal a három eset nagyjából ugyanaz, de vigyázni kell arra, hogy a különböző pontokban a végtelen sok logaritmus közül melyiket használod.

A belinkelt szövegben az első sorban szerintem a>0, \Delta<0 kellene. Jó házi feladat, hogy miért nem azt írták azt, hogy \frac1{\sqrt{a}} {\rm ar~ch~} \frac{2ax+b}{\sqrt{|\Delta|}}+C. 1. és a 3. sorban szerintem is hiányzik az abszolútértékjel. A 4. képletet (is) úgy kell érteni, hogy egy olyan intervallumban vagyunk, ahol az integrandus értelmes.

De úgysem úszod meg, hogy te magad végigszámold. Ha \Delta=0, akkor a gyökjel alatti kifejezés teljes négyzet. Ha pedig \Delta\ne0, akkor teljes négyzetté alapítás után egy lineáris helyettesítés vezet a megfelelő alapintegrálra.

Előzmény: [1840] polarka, 2013-05-06 12:56:02
[1841] jonas2013-05-06 14:04:09

A választ nem tudom, de nézd meg még az Abramowitz–Stegun kézikönyvet a 3.3.26. ponttól.

Előzmény: [1840] polarka, 2013-05-06 12:56:02
[1840] polarka2013-05-06 12:56:02

Üdv! A következőkben egy integrállal kapcsolatban kérném a segítségeteket.

A bolygómozgással kapcsolatban olvastam és futottam bele az alábbi integrálba (a Bronstejnből szedtem képen látható részletet). Amit olvastam, ott nem részletezte a megoldást, csak közölte arccos-os formában és rejtetten utalt rá, hogy ő is integráltáblázatból szedte.

Viszont én meg nekiálltam, hogy szépen levezessen, mert még nem találkoztam ezzel és gyanús volt, hogy többféle megoldás is lehetne.

Végülis az itt látható mind a 4 megoldást levezettem. Viszont a megszorításokkal és azok értelmezésével bajlódom:

- Én úgy látom, hogy az "a"-ra és "\Delta"-ra vonatkozó megkötések azért vannak, hogy ne kerüljenek elő komplex számok. Ezen megkötések tényleg szükségesek? Nem lehetséges az a,b,c,x\inC; értelmezéssel mind a 4 kifejezést ekvivalensnek tekinteni?

- Ha viszont a R halmazán kell maradnunk/akarunk maradni, akkor szerény véleményem szerint az 1. és 3. sorban ln|...| kellene legyen és a 4. sorban pedig szintén megkötést kell tenni az arcsin argumentumára. Mint az enwikin is tették (utolsó előtti szekció eleje).

- Valamint a tetszőleges konstans is hiányzik az utolsó két sorból. Vagy van valami oka ennek, amiről nem tudok?

[1839] lorantfy2013-03-11 21:19:10

Ne izgasd magad ezen! A matematikus BSC-n megtanulod az alapokat. Aztán majd az MSC-n szakosodsz gazdasági matematikára. Ott is szépen levizsgázol mindenből, ami szükséges.

Előzmény: [1838] koma, 2013-03-10 21:52:21
[1838] koma2013-03-10 21:52:21

Sziasztok!

Lenne egy meglehetősen furcsa kérdésem: Hogyan lesz valakiből jó pénzügyi matematikus?

Ez nagyon furcsán hangzik, de leírom, hogy mire gondolok. Én matematika szakon szeretném folytatni a tanulmányaimat szept-től és nem látom, hogy milyen mélységig kell az egyes területekben elmélyedni? Annyira szerteágazó a matematika és rengeteg szakkönyv van, hogy félelmetes. Például nekem mennyire kell értenem a számelmélethez ahhoz, hogy ezen a területen dolgozhassak? Én szeretnék jó szakember lenni, de még így is a szakterületen belül rengeteg könyvet találtam például sztochasztikus-differenciálterületekről. Ezek a könyvek azért többnyire átfedésben lehetnek?

Megnyugtató válaszaitokat előre is köszönöm!:)

[1837] koma2013-02-25 21:00:06

köszönöm szépen

Előzmény: [1836] Zine, 2013-02-25 17:22:56
[1836] Zine2013-02-25 17:22:56

Multivariate function, multivariable function, vector-valued function, etc. Németben nem tudok autentikus segítséget nyújtani.

Előzmény: [1835] koma, 2013-02-25 07:48:52
[1835] koma2013-02-25 07:48:52

Sziasztok!

Valaki meg tudná esetleg mondani, hogy a "többváltozós függvények" kifejezést hogyan mondják angolul illetve németül?

Köszönöm a segítséget!:)

[1834] Ménkűnagy Bundáskutya2013-02-22 17:13:04

Még olyan se.

Előzmény: [1832] Kőrösi Ákos, 2013-02-22 16:50:47
[1833] Ménkűnagy Bundáskutya2013-02-22 17:12:47

Nincs.

Előzmény: [1831] Kőrösi Ákos, 2013-02-22 16:47:07
[1832] Kőrösi Ákos2013-02-22 16:50:47

Vagy hogy konvergens-e egyeltalán.

Előzmény: [1831] Kőrösi Ákos, 2013-02-22 16:47:07
[1831] Kőrösi Ákos2013-02-22 16:47:07

Legyen adott egy természetes számokból képzett végtelen sorozat. Van-e olyan algoritmus, mely eldönti a sorozat reciprokösszegét?

[1830] w2013-02-14 07:27:32

Fogod magad, kipróbálod gyöknek (behelyettesíted) az 1-et. Aztán a (-1)-et. Rájössz, hogy ezek irracionális helyettesítési értékeket adnak a \sqrt6 miatt, így a \sqrt6-ot helyettesíted be, és kapod, hogy az megoldás. És innen x^3-7x+\sqrt6=(x-\sqrt6)(x^2+\sqrt6x-1), amit befejezni már ujjgyakorlat. Mindig érdemes először kitartóan gyököket keresni az egyenletnek.

Előzmény: [1829] Lapis Máté Sámuel, 2013-02-14 02:00:25
[1829] Lapis Máté Sámuel2013-02-14 02:00:25

Köszönöm, de programok nélkül hogyan kéne megcsinálni?

Előzmény: [1825] Lapis Máté Sámuel, 2013-02-13 18:50:40
[1828] jonas2013-02-13 22:38:02

Szóval észre kell venni, hogy az  x = \sqrt6 véletlenül pont megoldás?

Előzmény: [1825] Lapis Máté Sámuel, 2013-02-13 18:50:40
[1827] Róbert Gida2013-02-13 20:39:58

Solve[x3-7*x+Sqrt[6]==0,x] a Wolfram Alpha-n.

Előzmény: [1826] w, 2013-02-13 19:11:15
[1826] w2013-02-13 19:11:15

Keress valamilyen gyököt és gyöktényezőjét emeld ki, ekkor könnyű másodfokú egyenlethez jutsz (sejtéshez nagyon jó egy egyenletmegoldó program, és utólag megállapíthatod, hogy a megfejtéshez nem feltétlenül kell megoldóképlet :-) ).

Előzmény: [1825] Lapis Máté Sámuel, 2013-02-13 18:50:40
[1825] Lapis Máté Sámuel2013-02-13 18:50:40

Segítsen valaki megoldani ezt a feladatot a harmadfokú egyenlet megoldóképlete nélkül pls.

x^{3}-7x+\sqrt{6}=0

[1824] koma2013-02-10 10:32:40

köszönöm szépen

Előzmény: [1823] nadorp, 2013-02-10 10:04:58

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]    [57]    [58]    [59]    [60]    [61]    [62]    [63]    [64]    [65]    [66]    [67]    [68]    [69]    [70]    [71]    [72]    [73]    [74]    [75]    [76]    [77]    [78]    [79]    [80]    [81]    [82]    [83]    [84]    [85]    [86]    [87]