Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Valaki mondja meg!

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]    [57]    [58]    [59]    [60]    [61]    [62]    [63]    [64]    [65]    [66]    [67]    [68]    [69]    [70]    [71]    [72]    [73]    [74]    [75]    [76]    [77]    [78]    [79]    [80]    [81]    [82]    [83]    [84]    [85]    [86]    [87]    [88]    [89]    [90]    [91]    [92]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[2007] Erben Péter2015-03-04 13:49:33

Ez egy programozási feladat?

Ha igen, akkor szükség lenne még néhány adatra. Például:

- Legfeljebb hány pont lehet?

- Legfeljebb hány vonal lehet? A vonal az egy szakasz? A szakasz végpontjai a fentebb leírt pontok közül kerülnek ki, vagy ezek más pontok?

- Az előforduló koordináták abszolút értékére van felső becslésünk?

- Hány másodperc alatt kell futnia a programnak?

Előzmény: [2006] Hajba Károly, 2015-03-04 13:31:51
[2006] Hajba Károly2015-03-04 13:31:51

Üdv Mindenkinek!

Az alábbi problémába futottam bele, s ehhez kérném a segítségeteket.

-------

Van sok pontom a koordinátarendszer I. negyedének origóhoz közeli elég nagy, de nem végtelen méretű területén egész számú koordinátákkal meghatározva. Van továbbá sok, egymást nem metsző vonalam két különböző ponttal meghatározva. A pontok és vonalak egyedi, sorszám jellegű azonosítóval rendelkeznek, de a sorszámozás és elem (pont, vonal) helye között nincs összefüggés.

A vonalak valamilyen hosszú, elágazásmentes és folytonos láncot (tört vonal) képeznek. A láncok nem rendelkeznek azonosítóval és nincs meghatározva a lánc és az őt meghatározó vonalak közötti kapcsolat. Több lánc egy területet zár körbe oly módon, hogy a láncok csak végpontjuknál csatlakoznak ill. a csatlakozópontnál legalább 3 láncnak kell találkoznia. Minden körbezárt területen belül található egy önálló pont, mely a terület azonosítóját tartalmazza, de nincs meghatározva a terület és a területet meghatározó láncok kapcsolata.

Feladat:

Létre kell hozni a láncok azonosítóját és a vonalak azonosítója és csakis ennek segítségével, sorrend függő felsorolással meg kell határozni (le kell írni) a lánc és az őt meghatározó vonalak közötti kapcsolatot; továbbá a láncok azonosítója és csakis ennek segítségével, sorrend függő felsorolással meg kell határozni (le kell írni) a terület és az őt meghatározó láncok közötti kapcsolatot ill. hozzárendelni a terület azonosítójához.

-------

Még nem mélyedtem el mélyen a problémába, de minden ötlet vagy már valahol fellelhető magyar nyelvű elméleti leírás, mely közelebb vihet a megoldáshoz érdekel és előre is köszönöm.

[2005] S:R.2015-02-24 20:44:44

Igaz, ez így nem jó.

Előzmény: [2004] Nagypapa, 2015-02-24 18:00:27
[2004] Nagypapa2015-02-24 18:00:27

Ez csak akkor igaz, ha különböző M-ekre MA+MB=állandó, a példában ez nem teljesül.

Előzmény: [2003] S:R., 2015-02-23 21:01:52
[2003] S:R.2015-02-23 21:01:52

Javítsatok ki, ha ez így nem korrekt, de én így csinálnám: Írjuk fel a számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenséget az MA és MB szakaszok hosszára! A számtani közép >= mint a mértani közép, egyenlőség esetén minimális. Ez pedig akkor van, ha MA=MB. tehát az MA+MB összeg MA=MB-re minimális

Előzmény: [1999] epsilon, 2015-02-21 16:27:04
[2002] epsilon2015-02-21 19:22:13

Ok, köszi, értem, a tükrözési elv alapján tényleg nyilvánvaló.

Előzmény: [2001] Nagypapa, 2015-02-21 17:21:29
[2001] Nagypapa2015-02-21 17:21:29

Tükrözd pl. A-t e-re és a tükörképet kösd össze B-vel. A kapott M metszéspont létezik (miért), és MA+MB minimális, továbbá MA=MB is teljesül.

A bizonyítást Rád bízom.

Előzmény: [1999] epsilon, 2015-02-21 16:27:04
[2000] w2015-02-21 17:19:02

Tükrözd &tex;\displaystyle B&xet;-t az &tex;\displaystyle e&xet; egyenesre!

Előzmény: [1999] epsilon, 2015-02-21 16:27:04
[1999] epsilon2015-02-21 16:27:04

Üdv Mindenkinek! Lenne egy egyszerű geometria feladatom, amire egy egyszerű megoldást keresek:"Legyen A, B két rögzített pont a síkban, és egy e egyenes ami párhuzamos az AB egyenessel.(az e és AB közötti távolság rögzített). Legyen M az e egyenes egy változó pontja. Igazoljuk, hogy az MA+MB összeg akkor minimális, ha MA=MB."Olyan megoldás kellene, ami nem használ matematikai analízist, sem az izoperimetrikus tételek valamelyikét. Tudnátok-e segíteni? Előre is kösz, üdv: epsilon

[1998] jonas2015-02-20 22:02:52

Nem sok. Úgy nagyjából három ezrelék az esély, ha véletlenszerűen töltöd ki a szelvényt.

Előzmény: [1997] Bátki Zsolt, 2015-02-20 05:39:55
[1997] Bátki Zsolt2015-02-20 05:39:55

Korrekt. Az érdekesség, hogy bejön itt is az 'e' Az előzőhöz: Tippeltük: 3,6,43,55,61 Kihúzták 62,66,78,81,85 Mi az esélye, hogy a tippelt legnagyobbja, kisebb mint a kihúzott legkisebbje?

[1996] Róbert Gida2015-02-16 21:53:24

Legyen &tex;\displaystyle n=\binom{90}{5}&xet;, ekkor a valószínűség &tex;\displaystyle 1-(1-\frac{1}{n})^n&xet;, nagyjából &tex;\displaystyle 1-e^{-1}&xet;. (1988-as kérdésed pedig iszonyú pongyolán van feltéve).

Előzmény: [1995] Bátki Zsolt, 2015-02-15 23:16:02
[1995] Bátki Zsolt2015-02-15 23:16:02

A lottós feladat nem volt népszerű. Itt egy másik:

Mint tudjuk n=(90 alatt az 5) számú különböző tipp van. n= kb 43 millió.

Ha n darab szelvényt véletlenszerűen töltünk ki, akkor Mennyi a valószínűsége, hogy lesz benne 5-ös?

Az ötösök számának várható értéke, gondolom 1.

[1994] emm2015-01-26 19:43:20

Az csak konstans szorzóban változtat, általában &tex;\displaystyle a=2&xet;-t vagy &tex;\displaystyle a=e&xet;-t láttam használva.

Előzmény: [1993] Zilberbach, 2015-01-25 12:57:36
[1993] Zilberbach2015-01-25 12:57:36

Claude Elwood Shannon, az információelmélet megalkotója a következő egyenlettel írta le az információtartalmat: H = k·log¡a(1/p) ahol k a jelkészletből felhasznált jelek száma, p a jelkészletből 1 jel kiválasztásának valószínűsége, H az információtartalom. De honnan kapjuk meg a fönti képletben az "a"-t a logaritmus alapszámát?

[1990] emm2015-01-20 14:54:19

Szinbád és a háremhölgyek problémája. Első 12 oldalon kiszámolja a siker valószínűségét, és hogy az tényleg optimális stratégia :)

Előzmény: [1989] marcius8, 2015-01-20 11:21:47
[1989] marcius82015-01-20 11:21:47

Nősülni szándékozok. (Ez eddig még magánügy.) Ezért egy társkereső rovatban hirdetést adok fel. A beérkezett válaszok alapján választom ki a számomra legszimpatikusabb jelöltet. Tegyük fel, hogy mindegyik jelöltnek jól meghatározott szimpátia-fokozata van, amelyeket előre nem ismerhetek. A hirdetésre a válaszok véletlenszerű sorrenben érkeznek, és minden válaszra reagálnom kell a "megfelelő"/"nem megfelelő" jelzéssel. Csak egy jelöltnek mondhatok megfelelőt, utána mindenkit el kell utasítsak. Akinek már egyszer azt mondtam, hogy "nem megfelelő", azt már vissza nem hívhatom. Összesen 200 válasz érkezik. Hanyadik jelöltnek mondjam a "megfelelő"-t, hogy a legnagyobb valószínűséggel válasszam ki a számomra legszimpatikusabb jelöltet?

[1988] Bátki Zsolt2015-01-19 22:28:30

Életből vett példa. Barátokkal lottózunk. (90/5-ös)

Most úgy jött ki, hogy az összes számunk alatta van a kihúzottaknak.

Mi ennek a valószínűsége? (illetve reciproka: átlagosan mennyi tippelés után van ilyen eset)

Akit érdekel a téma tippeljen,majd számoljon!

[1987] Lóczi Lajos2015-01-14 12:29:10

emm, én úgy írnám, hogy &tex;\displaystyle m&xet;-edik, &tex;\displaystyle k&xet;-adik, &tex;\displaystyle (m+1)&xet;-edik, stb. :)

Előzmény: [1985] emm, 2015-01-14 11:32:58
[1986] emm2015-01-14 11:35:15

Ahhoz meg, hogy pont az &tex;\displaystyle m&xet;-ik momentum létezzen, de az &tex;\displaystyle m+1&xet;-ik ne, elég ha a súlyok kb. &tex;\displaystyle x^{-m-2}&xet; rendben csengenek le.

Előzmény: [1984] marcius8, 2015-01-14 10:22:34
[1985] emm2015-01-14 11:32:58

Igen.

Vázlatosan: Rakjuk sorba a &tex;\displaystyle (0,1]&xet; intervallum racionális számait, és kapjon a &tex;\displaystyle k&xet;-ik szám a sorozaban &tex;\displaystyle 2^{-k-1}&xet; mértéket. Ezzel &tex;\displaystyle 1/2&xet; mértéket osztottunk ki ezen az intervallumon. Soroljuk fel &tex;\displaystyle (n-1,n],(-n,1-n]&xet; sorrendben az intervallumokat, kapjon a sorozatban a &tex;\displaystyle k&xet;-ik tagként szereplő intervallum &tex;\displaystyle 2^{-k}&xet; mértéket, a benne lévő rac számokat felsoroljuk, az &tex;\displaystyle n&xet;-ik kapjon &tex;\displaystyle 2^{-k-n}&xet; mértéket.

Abszolút momentumok becsléséhez elég, ha azt mondjuk, hogy az intervallum nagyobb abszolútértékű végpontjára koncentrált mértékű valváltozó momentumát számoljuk ki, és az &tex;\displaystyle \frac{(an)^k}{2^{-cn}}&xet; típusú sorozatok meg abszolút konvergensek, ha &tex;\displaystyle c>0&xet;.

Előzmény: [1984] marcius8, 2015-01-14 10:22:34
[1984] marcius82015-01-14 10:22:34

Van-e olyan diszkrét valószínűségi változó, amely minden racionális számot, és csak racionális számot felvesz nem nulla valószínűséggel, és várható értéke véges? És van-e olyan diszkrét valószínűségi változó, amely minden racionális számot, és csak racionális számot felvesz nem nulla valószínűséggel, és szórása véges? És van-e olyan diszkrét valószínűségi változó, amely minden racionális számot, és csak racionális számot felvesz nem nulla valószínűséggel, és "m"-ik momentuma véges? Várom mindenkinek megtisztelő válaszát: Bertalan Zoltán.

[1983] Fálesz Mihály2015-01-04 20:36:51

Egy halk megjegyzés.

"Addíciós képletnek" azokat az azonosságokat hívjuk, amik két szög/szám összegének vagy különbségének valamelyik szögfüggvényét írják fel a két szög/szám szögfüggvényeivel. Az "addíció" szó a két szög összeadására utal.

A két koszinusz összegének szorzat alakja nem "addíciós képlet".

Előzmény: [1974] csábos, 2015-01-03 16:56:06
[1982] Kovács 972 Márton2015-01-04 17:44:20

Jó, ebben igazad van. De ha továbbgondolod az ő megoldását, ez a lényegen nem változtat sokat. Onnantól, hogy "addíciós formula" már triviális volt, hogy mit lehetne tenni. Nekem nem ugrott be, pedig én is számtalanszor használtam már, más típusú feladatokban. Megesik az ilyen. :)

Mindenesetre köszönöm még egyszer a segítségeteket!

Előzmény: [1980] Róbert Gida, 2015-01-04 09:34:51
[1981] csábos2015-01-04 11:37:38

OK. Nem megyek. Köszi a tanácsot.

Előzmény: [1979] Róbert Gida, 2015-01-04 09:26:17

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]    [57]    [58]    [59]    [60]    [61]    [62]    [63]    [64]    [65]    [66]    [67]    [68]    [69]    [70]    [71]    [72]    [73]    [74]    [75]    [76]    [77]    [78]    [79]    [80]    [81]    [82]    [83]    [84]    [85]    [86]    [87]    [88]    [89]    [90]    [91]    [92]