Fórum: Valaki mondja meg!

mindenkinek kösz a segítséget a wikipédiás oldal angol,ugyhogy ez nálam kilőve

a gyökvonásból nemsokat értettem, mert éphogy hármas voltam matekból, és már az sem most volt

mivel ez az egyenlet amire itt megoldást kértem ,csupán a program gyorsítását szolgálta volna, így arra az elhatározásra jutottam, hogy más megoldást keresek

ti jók voltatok, csak ez már nekem magas

sziasztok

Rákerestem a wikipédián, itt van egy csomó módszer gyökvonásra.

Van egyébként osztásmentes verziója is a négyzetgyök kiszámolásának (ott szorozni kell). Továbbá a legjobb programok természetesen nem teljes pontossággal számolnak, mint te például 14 jeggyel, hanem mindig kb. megduplázzák az értékes jegyek számát az a_k-ban.

Ha már felmerült a téma, és azt állítottam, hogy a pontos jegyek száma iterációs lépésenként duplázódik, akkor kicsit pontosítanék, meg bizonyítanám is az állításomat. Tehát a rekurzió

A számtani-mértani közepek közti egyenlőtlenség szerint ez mindig legalább , így tegyük fel, hogy (tehát x-nek c(0) a hibája), és nézzük meg, hogy x-re alkalmazva az iterációt, mekkora lesz a következő tag, azaz hibája.

Ebből már pár dolog kiolvasható. Ha x nagy -hez viszonyítva, akkor a hiba nagyjából feleződik: x=tn, ekkor c is hasonló nagyságrendű, és

Viszont ha már c<1, akkor a következő hiba már kisebb, mint c², vagyis valóban igaz a lépésenkénti duplázódó pontosság.

* * *

Ha gyorsítani akarunk az eljáráson, akkor annyit még érdemes megtenni, hogy a -re adunk egy körülbelüli becslést, hogy az algoritmusnak ne kelljen az n,n/2,n/4... lépéseken végigmennie. Ha d alapú számrendszert használunk, akkor keressük meg a legkisebb k-t, amire nd^2k, és ilyenkor indítsuk az algoritmust d^k-ból, ezzel az első jó pár lépést megspóroljuk.

Egy példa a kiszámolására, a₁=2 indulóértékkel:

2,00000000000000 --- 1,50000000000000 --- 1,41666666666667 --- 1,41421568627451 --- 1,41421356237469 --- 1,41421356237309 --- 1,41421356237309

Vagyis a 6. érték már 14 jegyre pontos.

Hallgass Sirpire, meglásd megéri!

Mivel a Sirpi javasolta rekurziós gyökvonás pontossága hatványozottan nő, így nagy számok esetén is gyors eredményt adhat. Talán nagyobb problémád lesz a nagy számok kezelésével, mint ezzel az eljárással.

tulajdonképpen a szummát (remélem jól fogalmazok" szeretném visszafejteni n = (1 + 2 + 3 + 4 + ...végtelen) az egyenlettel megkapom ,hogy hányadik lépésnél éri el az n -et az összedás.

ehhez tudnotok kell hogy az eredeti képletem n = x * (x + 1 ) / 2 volt ezzel a képlettel megkaptam hogy hány számot kell összeadnom ,hony n -hez jussak.

reményeim szerint egy prímszitához tudom majd felhasználni a képletet , amivel néhányszáz esetleg néhányezer digites számokrol mondanám meg hogy prím e

a gyökvonás hosszú időtrabló folyamat, és nekem gyors algoritmus kellene

de sajnos nem ez az egyetlen probléma , hanem a nagy számok programozása is úgyhogy egyenlőre csak akkora számokra írom meg a rutint amekkorát a programnyelv alapból kezelni tud ,és ha sikeres akkor rátérek a nagyobb feladatra

ez nekem csak kedvtelés , de nagyon megköszönném, ha segitenétek.

Igazából mire és milyen környezetben kell Neked erre megoldást adni? Mert amit írtam (a másodfokú egyenlet megoldóképlete szerinti megoldást), az a megoldás, és más nincs, szóval nem lehet gyökjel nélkül felírni. Programmal akarod esetleg csinálni? (Mert ott elvileg van gyökvonás.) Meg milyen nagyságrendű az n? Ha ezekre választ adsz, akkor jobban segíteni tudunk talán abban, amire szükséged van.

* * *

A gyökvonást mi magunk is implementálhatjuk, alapműveletekkel, ha épp nem akarunk beépítettet használni. Legyen mondjuk a₁=1 (vagy a bármilyen közelítése, ha tudunk jobbat), majd . Ez a rekurzió nagyon gyorsan tart a -hez, a_k+1-nek kétszer annyi jegye pontos, mint a_k-nak. Csak be kell állítani valami leállási paramétert, hogy a program ne fusson a végtelenségig (pl. , vagy amilyen pontosság nekünk kell).

nem kell az x-nek egésznek lenni

Az x-nek is egésznek kell lennie?

köszi a megoldást

még azt kérdezném,hogy nem menne ez gyökvonás nélkül

mert nagy számoknál ez elég problémás

Ez x-ben egy másodfokú egyenlet (x²+x-n=0).

sziasztok

meg kellene oldanom ezt az egyenletet

n = x*(x + 1)

n pozitív egész pl:30 , 42 , 50 stb

szeretném megkapni x - et

persze nem ezeknél a kis számoknál okoz gondot a dolog

ha valaki tudja legyenszives vezesse le nekem a megoldást

köszi

Így összeállt a helyes út az elsőfokú kétismeretlenes diofantoszi egyenlet megoldásához!

A 3.-at annyival egészíteném én ki, hogy mivel a 45 és a 102 lnko-ja 3, ezért azzal rögtön le lehet osztani:

34x+15y=53/3

Vagyis nincs egész megoldás, mert a bal oldal biztos egész, a jobb meg nem.

Köszönöm szépen mindkettőtöknek.

Sipri hozzászólását kiegészítve:

A 2. és a harmadik ugyanolyan típusú, a 2-esen mutatom meg, hogy megy a dolog. Kell találnod egy megoldást, ilyen pl. az x=4, y=1. Ezt pl. meg lehet úgy tenni, hogy a 19-ből 7-esével lépkedsz lefelé (felfelé), és figyeled, mikor jutsz 3-mal osztható számhoz.

Ha megvan egy megoldás, fel kell használni, hogy ha x és y megoldás, akkor x+7 és y-3 is az, vagyis a megoldások: 4+7k, 1-3k. Behelyettesítve: 3(4+7k)+7(1-3k)=12+21k+7-21k=19, tehát tényleg megoldások.

Az első pedig elég közismert:

xy=x+y

xy-x-y+1=1

(x-1)(y-1)=1

Innen rögtön kijön, hogy tetszőleges x esetén , valósokra ezzel meg is oldottuk a feladatot. Ha azt is feltesszük, hogy mindkettő egész, akkor is könnyű dolgunk van, ugyanis az 1 csak 1^.1 és (-1)^.(-1) alakban bomlik két egész szám szorzatára, innen a megoldások: x=y=0 és x=y=2.

Szervusztok! Nem vagyok valami jó matekból Elsőfokú diofantoszi egyenletekre kéne általános megoldás. ilyenekre pl.: xy=x+y 3x+7y=19 102x+45y=53 stb.

Előre is köszi.

OK, köszi!Így már minden tiszta, a fölös zárójelt láttam, de sejtettem, hogy elpötyögés volt csak, amúgy meg nem ártott semmit :-) Üdv: epsilon

[Számlálóban a legkülső zárójel persze felesleges]

n egész, d osztója, akkor d társosztója n/d, azaz d és e osztó-társosztó, ha d*e=n teljesül, ekkor persze e társosztója d, így az osztók párokba rendezhetőek (előfordulhat, hogy önmaga lesz a társosztó, ha n négyzetszám. Például n=36 osztó-társosztó listája:

(1,36),(2,18),(3,12),(4,9),(6,6)

Ha ezt egy négyzetszámra végzed el: k²=d*e, akkor minden párban pontosan az egyik lesz legfeljebb k, kivéve, ha k=d=e, ez triviális, így a k-nál nem nagyobb osztók száma=k² osztópárjainak a száma=, ha , akkor ebben az esetben ez

Köszi Róbert Gida! Profi munka, és mégis elemi. A társosztóról röviden a lényeget hol olvashatom el pl. a neten, vagy elmondod-e egy pár szóban, mert a következő képlet nem jön be :-( Üdv: epsilon

p,q-val szinte mindig prímeket jelölünk, pozitív egészeket máskor ne jelölj így.

Először nézzük azt az esetet, amikor p és q prímek, ekkor n²-nek (2*+1)*(2*+1) pozitiv osztója van. Osztó társosztó fogalmát használva ezek közül lesz n-nél nem nagyobb, ezek közül (+1)*(+1) osztja n-et (hiszen ennyi az n osztóinak a száma), így ennyit le kell vonni, azaz az eredmény:

Ha p és q nem prím, akkor ugyanezzel a gondolatmenettel:

(Ez persze prímekre is ugyanazt adja.) ahol numdiv(x):=x pozitiv osztóinak a száma.

Köszi, nem lehetne-e kapcsolatba hozni az n és az n×n osztóinak képleteivel?

Helyesen:

Ha nem számoltam el valamit, valami ilyesmi lenne: . Zárt alakot sajnos nem tudok mondani.