Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Valaki mondja meg!

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]    [57]    [58]    [59]    [60]    [61]    [62]    [63]    [64]    [65]    [66]    [67]    [68]    [69]    [70]    [71]    [72]    [73]    [74]    [75]    [76]    [77]    [78]    [79]    [80]    [81]    [82]    [83]    [84]    [85]    [86]    [87]    [88]    [89]    [90]    [91]    [92]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[770] Bocsa Dávid2009-02-02 21:38:36

Bizonyítsuk be, hogy a Simson-egyenes felezi az MP szakaszt, ahol M a háromszög magasságpontja és P a Simson egyenes P pontja a háromszög körülírt körének körívén. Vki ötlet?

[769] jenei.attila2009-02-02 21:32:36

Ha az adott pont 2 egységnél közelebb van a tengelyhez, akkor könnyű dolgod van. Egyszerűen ráilleszted a körlap szélét a tükrözendő P pontra úgy, hogy a körvonal két pontban metssze a tengelyt. Megjelölöd ezt a két pontot, majd a körlap szélét úgy illeszted ezekre, hogy most az előző helyzethez képest a tengelyre szimmetrikusan helyezkedjen el a körlap, majd körberajzolod a körlapot (a tengelyen kijelölt egymáshoz két egységnél közelebbi pontokra kétféleképpen-tengelyszimmetrikusan-illeszthető a körvonal). Ugyanezt megcsinálod mégegyszer úgy, hogy most az körvonal másik két pontban metssze a tengelyt. A körlap körberajzolásával adódó két körvonal metszéspontja a tengely másik oldalán megadja P tükörképét. Ha 2 egységnél távolabb van P a tengelytől, akkor segéd tengelyeket vehetsz fel úgy, hogy azok az eredeti tengely egy pontján menjenek át. A segédtengelyeket a fent leírt módon tükrözheted az eredeti tengelyre. Így az eredeti tengellyel együtt páratlan sok egy ponton átmenő tengelyed lesz, amelyekre sorban elvégezve a tükrözéseket (először a P-hez legközelebbi tengelyre türözve, majd továbbtükrözve a következő tengelyre, stb.) páratlan sok tükrözés után megkapod P tükörképét.

Előzmény: [768] Ágoston, 2009-02-02 20:22:25
[768] Ágoston2009-02-02 20:22:25

Adott a síkon egy pont és egy egyenes. Körző használata nélkül szerkesszük meg a pontnak az egyenesre vonatkozó tükörképét. Használhatunk egyenes vonalzót a szokásos módon és egy egységsugarú körlapot, aminek nem ismerjük a középpontját. Ez utóbbit körvonalzóként használhatjuk, vagyis a síkon adott ponton, illetve pontokon átmenő egységsugarú körvonalakat tudunk rajzolni, de a középpontokat nem tudjuk bejelölni.

Valaki tudja a fenti feladatra a megoldást? Köszönöm

[767] Tibixe2009-01-31 11:06:04

Közben leesett, hogy amit tegnap írtam, az elég nagy hülyeség... Bocsássatok meg, elég álmos lehettem.

[766] Tibixe2009-01-30 23:19:16

Amit nekem sikerült, röviden:

Egy d=q-p behelyettesítés, utána a (p+d)p binomiális tételes kibontása, utána az egész szerencsétlenség leosztása pp+d-vel. Amit kapunk, az éppen a

\big( \frac{d}{p} + 1 \big) ^p

kibontott alakja lesz. Na ennek kéne 1-gyel egyenlőnek lennie. Tehát

\frac{d}{p}+1=1

( esetleg -1, de az gyorsan kizárható ), innen pedig

d=0

.

[765] BohnerGéza2009-01-30 22:31:08

Ez Arany D. versenyfeladat volt. Hogyan oldható meg logaritmus nélkül?

Előzmény: [761] Tibixe, 2009-01-30 16:26:18
[764] Tibixe2009-01-30 20:14:52

Úgy látszik eltér a humorérzékünk.

[763] nadorp2009-01-30 19:24:28

Köszi az építő megjegyzést, azért nem kell mindjárt leszedni az emberről a keresztvizet egy egyébként jó és nem bonyolult megoldás miatt ( lásd hentes) :-( Egyébként a számelmélet tele van analízist is tartalmazó bizonyítással,ezért nem értek Veled egyet teljesen. Én a pozitív egészeknek azt a tulajdonságát használtam, hogy számtani sorozatot alkotnak, Te meg a számelmélet alaptételét. Mindkettő jó. Ennyi.

Előzmény: [761] Tibixe, 2009-01-30 16:26:18
[762] Tibixe2009-01-30 16:36:04

Hoppá,

sut\getus

helyett

sut\letus

-et akartam írni.

[761] Tibixe2009-01-30 16:26:18

Az analízissel szenvedjenek csak a fizikusok, az esetszétbontogatással meg a hentesek... Gyönyörűen kijön számelmélettel.

Vegyük mindkét oldal p alapú logaritmusát.

qp=(logp q)  pq

Tehát logpq racionális, t/s alakban felírható, ahol t és s relatív prím egészek.

Innen

sqp=tpq

Ekkor lesz egy u pozitív egész szám, amire

p=ut    q=us

Visszahelyettesítve:

t  usut=s  utus

Az általánosság megszorítása nélkül feltehetjük, hogy

sut\gets

. Az előző egyenlet mindkét oldalát osztva:

t=s  utus-sut

Az előző feltétel miatt utus-sut egész. Mivel t és s pozitív relatív prím egészek, utus-sut csak 1 lehet. Tehát t=s. Az egyetlen önmagával rel. prím pozitív egész pedig az 1. Innen pedig

p=u1=q

[760] nadorp2009-01-30 08:09:03

Ha p=1 akkor q=1 és fordítva, tehát ezekben az esetekben igaz az állítás. Feltehető, hogy p,q\geq2. Tegyük fel, hogy p<q. Ekkor a feladatban szereplő egyenlőség úgy állhat fenn, ha p kitevője nagyobb, azaz

qp>pq

\frac{\ln q}q>\frac{\ln p}p

Mivel az f(x)=\frac{\ln x}x függvény x\geqe esetén szigorúan monoton csökken, ezért 3\leqp<q esetén a fenti egyenlőtlenség nem állhat fenn. Marad a p=2 eset. Ekkor

\frac{\ln4}4=\frac{\ln2}2<\frac{\ln q}q miatt szintén a monoton csökkenésből adódóan q<4,tehát csak q=3 lehet. Viszont a p=2 q=3 értékek esetén nem teljesül az eredeti egyenlőség. Azt kaptuk, p<q nem lehet. Teljesen hasonlóan adódik, hogy p>q sem lehetséges, tehát p=q

Előzmény: [759] Kiss Béla, 2009-01-29 20:53:36
[759] Kiss Béla2009-01-29 20:53:36

Sziasztok! Sagítséget szeretnék kérni a következő feladathoz. Foggalmam sincs, hogy hogyan lehetne megoldani:

Bizonyítsuk be, hogyha a p és q pozitív egész számokra fenn áll a pqp=qpq, akkor p=q.

[757] BohnerGéza2009-01-24 16:31:35

Ábra egy kis segítséggel. A párhuzamos helyzet esetén látszik HoA állítása.

Előzmény: [755] HoA, 2009-01-22 18:47:09
[756] Gyöngyő2009-01-24 10:26:40

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem!

Tudjuk,hogy \lim_{n \rightarrow \infty}\frac{a_1+a_2+...+a_n}{n}=a

bizonyítsuk be,hogy

\lim_{n \rightarrow \infty}\frac{a^2_1+a^2_2+...+a^2_n}{n^2}=0

ahol ai pozitív valós számok.

Üdv.: Gyöngyő

[755] HoA2009-01-22 18:47:09

Ott viszont nem reagált rá senki. Idemásolom, hogy ne kelljen lapozgatni:

Az ABCD konvex négyszögben AD=2. Az ABD szög és az ACD szög derékszög. Az ABD háromszög szögfelezőinek metszéspontja gyök(2) távolságra van az ACD háromszög szögfelezőinek a metszéspontjától. Mekkora a BC oldal hossza?

Az ugye világos, hogy az adatok nem egyértelműen határozzák meg ABCD négyszöget. Kérdés, hogy BC hossza egyértelmű-e. Szimmetrikus esetben ABCD egyenlőszárú trapéz és elég könnyen kiszámolható, hogy ha O_1 O_2 = \sqrt{2} , akkor BC = \sqrt{3}

Feladatok:

- adjunk geometriai bizonyítást a szimmetrikus esetre

- adjunk bizonyítást az általános esetre

- igaz-e a tétel fordítottja: Ha BC = \sqrt{3} , akkor O_1 O_2 = \sqrt{2} ?

Előzmény: [754] sakkmath, 2009-01-22 10:42:23
[754] sakkmath2009-01-22 10:42:23

Érdekes matekfeladatok [2813], klikk ide.

Előzmény: [753] Valezius, 2009-01-21 20:22:43
[753] Valezius2009-01-21 20:22:43

Láttam valamelyik topikban egy feladatot, de most az istenért se találom, valaki nem tudja, melyikben van?

ABCD konvex négyszög, ABD és ACD derékszög. Ugyanezekbe, mint háromszögbe írt körök középpontjai gyök(2) távolságra vannak.

Csak érdekelne, hogy jól emlékszem-e rá.

[752] j.milan2009-01-17 21:55:07

Közben javítanám saját magam, más irányban kijött a megoldás :) üdv

Előzmény: [751] j.milan, 2009-01-17 21:22:57
[751] j.milan2009-01-17 21:22:57

Jóestét! Az én kérdésem az, hogy mi azon pontok mértani helye a síkon, amelyek három ponttól vett távolságának négyzetösszege állandó.

Előzmény: [750] Gyöngyő, 2009-01-17 16:31:28
[750] Gyöngyő2009-01-17 16:31:28

Sziasztok!

Köszike Nadorp! Eszembe nem jutott,hogy sorbafejtesem.Nagyot koppant amikor elolvastam! Köszike még1szer!

[749] nadorp2009-01-16 23:04:45

göbe=görbe :-)

Előzmény: [748] nadorp, 2009-01-16 23:03:09
[748] nadorp2009-01-16 23:03:09

Mivel nem volt logaritmus alap, ezért ez "hagyomány" szerint valóban ln-t jelent. Különben a 10-es alapú logaritmus lg. Az integrál kijön komplex integrállal is, ha az első negyedben levő egységnyi sugarú negyedkör ív és a két tengely által meghatározott zárt göbén integrálunk és a valós részeket nézzük, csak ez macerásabb számolás.

Előzmény: [746] HoA, 2009-01-16 20:00:28
[747] Euler2009-01-16 22:01:41

A log ln-t jelent, csak a felsőbb matematikában így jelölik, azt persze én sem értem, hogy miért...

Előzmény: [746] HoA, 2009-01-16 20:00:28
[746] HoA2009-01-16 20:00:28

Nagyon ügyes! Akkor már csak ln(10)-zel kell osztani, mert a feladatban log van és nem ln :-)

Előzmény: [745] nadorp, 2009-01-16 13:50:45
[745] nadorp2009-01-16 13:50:45

\frac{\ln(x+1)}x=1-\frac{x}2+\frac{x^2}3-\frac{x^3}4+...

I=\int_0^1\frac{\ln(x+1)}xdx=\left[x-\frac{x^2}4+\frac{x^3}9-\frac{x^4}{16}+...\right]_0^1=1-\frac14+\frac19-\frac1{16}+...

Innen már csak azt kell tudni, hogy 1+\frac14+\frac19+...=\frac{\pi^2}6,mert

I=\left(1+\frac14+\frac19+...\right)-2\cdot\frac14\left(1+\frac14+\frac19+...\right)=\frac{\pi^2}{12}

Előzmény: [744] Gyöngyő, 2009-01-16 11:10:47

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]    [57]    [58]    [59]    [60]    [61]    [62]    [63]    [64]    [65]    [66]    [67]    [68]    [69]    [70]    [71]    [72]    [73]    [74]    [75]    [76]    [77]    [78]    [79]    [80]    [81]    [82]    [83]    [84]    [85]    [86]    [87]    [88]    [89]    [90]    [91]    [92]