Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Valaki mondja meg!

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]    [57]    [58]    [59]    [60]    [61]    [62]    [63]    [64]    [65]    [66]    [67]    [68]    [69]    [70]    [71]    [72]    [73]    [74]    [75]    [76]    [77]    [78]    [79]    [80]    [81]    [82]    [83]    [84]    [85]    [86]    [87]    [88]    [89]    [90]    [91]    [92]    [93]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[917] Csimby2009-04-14 16:09:37

Én nem ismerek ilyen programot, mindenesetre úgy számoltam hogy az eredmény kb. 6 gigát fog foglalni.

Előzmény: [916] Wesselényi-Garay Andor, 2009-04-14 15:34:05
[916] Wesselényi-Garay Andor2009-04-14 15:34:05

Szervusztok!

Lehet, hogy off, de egy - számomra hatalmas - kéréssel/kérdéssel szeretnék hozzátok fordulni. Tudnátok segíteni olyan program, szakértő, stb. megadásában, mely segítségével nagy számokkal lehet dolgozni? Konkrétan egy egyszerű képlet, a 25 a 1312000-en, vagyis "huszonöt az egymillióháromszáztizenkétezrediken" számot szeretném megkapni. Előre is köszönöm, tisztelettel, Wesselényi-Garay Andor

[915] jonas2009-04-08 23:45:42

Az én tippem, hogy prímhatványokra.

Előzmény: [914] Cokee, 2009-04-08 20:21:10
[914] Cokee2009-04-08 20:21:10

Sziasztok!

Milyen n egészre direkt felbonthatatlan Zn?

Üdv.: Cokke

[913] zozi2009-04-08 14:48:03

közben kiderült ,hogy rosszul adtam meg az értéktatományt így helyes (A + B) < (C / 2)

viszont ezzel az értéktartománnyal nem minden esetben oldható meg az egyenlet kérdésem az lenne , hogy meglehet e tudni hogy mely C értékeknél áll fenn az egyenlősé ,és melyeknél nem

Előzmény: [912] Sirpi, 2009-04-08 12:43:00
[912] Sirpi2009-04-08 12:43:00

Egy 8-10 jegyű n számnál még simán megy, hogy \sqrt{n}-ig (ami 4-5 jegyű) végignézed az összes számot, hogy osztható-e valamelyikkel.

Egyébként annyi kimaradt az előbb, hogy természetesen a negatív felbontások (pl. (-12).(-1)) is adnak megoldást a feladatra.

Előzmény: [911] zozi, 2009-04-08 10:43:17
[911] zozi2009-04-08 10:43:17

közben rákérdeztem A is és B is < (C + 1) / 2

a megoldásod egyébként teljesen tuti

de érdekelne , hogy mit lehet tenni 2C felbontása ügyében ha C nagy szám mondjuk 8 10 digites

Előzmény: [910] Sirpi, 2009-04-08 09:19:43
[910] Sirpi2009-04-08 09:19:43

B.(2A+B+1)=2C

2C-t bontsuk fel egy páros és egy páratlan szám szorzatára (ugyanis B és 2A+B+1 paritása eltérő), az egyik lesz a B, a másik 2A+B+1. így B ismeretében már A is meghatározható.

Példa: C=6

Ekkor 2C-t, vagyis 12-t felbontjuk egy páros és egy páratlan szám szorzatára: 12.1, 4.3, 3.4, 1.12.

Innen B=12,A=-6; B=4,A=-1; B=3,A=0; B=1,A=5

Előzmény: [907] zozi, 2009-04-07 21:00:05
[909] zozi2009-04-08 08:15:51

C bármely pozitív egész

A és B egész

Előzmény: [908] rizsesz, 2009-04-07 21:07:07
[908] rizsesz2009-04-07 21:07:07

mert ennek az egyenletnek ennyi információ alapján nincsen egyértelmű megoldása.

mennyi c?

a és b egészek?

Előzmény: [907] zozi, 2009-04-07 21:00:05
[907] zozi2009-04-07 21:00:05

sziasztok

egy ismerősöm megkérdezte , hogy megtudnám e oldani ezt

A*B + B(B + 1) / 2 - c = 0

én azt gondoltam , hogy igen de már három napja ülök rajtra és semmire sem jutottam, bár nem tünik nehéznek, és mostmár nagyon érdekelne , hogy hogyan kell megoldanu.

C -t ismerem A és B -t keresem

[906] jonas2009-04-06 23:34:15

Én másképpen csinálnám, de az bonyolultabb. Szedjük szét három részre az eseteket a szerint, hogy sorban az utolsó golyó milyen színű: piros, fehér, vagy kék. Jelentse p(x,y,z) a lehetséges gyönygysorok számát, amik x piros, y fehér, és z kék golyóból állnak, és ezek közül az utolsó piros; hasonlóan f(x,y,z) a lehetséges fehérre végződő sorrendek száma, és k(x,y,z) a kékre végződőek száma. Ezekre felírhatóak az alábbi rekurziós összefüggések.

p(x+1,y,z)=p(x,y,z)+k(x,y,z)

f(x,y+1,z)=f(x,y,z)+k(x,y,z)

k(x,y,z+1)=p(x,y,z)+f(x,y,z)+k(x,y,z)

Kivéve hogy a fenti egyenlőtlenségek nem igazak a p(1,0,0)=f(0,1,0)=k(0,0,1)=1 esetekre.

A peremfeltételek a következők.

p(0,y,z)=f(x,0,z)=k(x,y,0)=0

A feladatban a p(2,3,4)+f(2,3,4)+k(2,3,4) érték a kérdés. Ehhez egy táblázatba fell kell írni a p,f,k értékeit minden x,y,z értékhármasra. Ez talán kézzel is kiszámolható, ha nagyon sok türelmed van, de nekem nincs, úgyhogy számítógéppel csinálom. Ez jön ki.

\matrix{
z = & 0 & 1 & 2 & 3 & 4 \cr
(p, f, k)(0, 0, z) = & (0, 0, 0)  & (0, 0, 1)  & (0, 0, 1)  & (0, 0, 1)  & (0, 0, 1)  \cr
(p, f, k)(0, 1, z) = & (0, 1, 0)  & (0, 1, 1)  & (0, 1, 2)  & (0, 1, 3)  & (0, 1, 4)  \cr
(p, f, k)(0, 2, z) = & (0, 1, 0)  & (0, 2, 1)  & (0, 3, 3)  & (0, 4, 6)  & (0, 5, 10)  \cr
(p, f, k)(0, 3, z) = & (0, 1, 0)  & (0, 3, 1)  & (0, 6, 4)  & (0, 10, 10)  & (0, 15, 20)  \cr
(p, f, k)(1, 0, z) = & (1, 0, 0)  & (1, 0, 1)  & (1, 0, 2)  & (1, 0, 3)  & (1, 0, 4)  \cr
(p, f, k)(1, 1, z) = & (0, 0, 0)  & (1, 1, 0)  & (2, 2, 2)  & (3, 3, 6)  & (4, 4, 12)  \cr
(p, f, k)(1, 2, z) = & (0, 0, 0)  & (1, 1, 0)  & (3, 4, 2)  & (6, 9, 9)  & (10, 16, 24)  \cr
(p, f, k)(1, 3, z) = & (0, 0, 0)  & (1, 1, 0)  & (4, 6, 2)  & (10, 18, 12)  & (20, 40, 40)  \cr
(p, f, k)(2, 0, z) = & (1, 0, 0)  & (2, 0, 1)  & (3, 0, 3)  & (4, 0, 6)  & (5, 0, 10)  \cr
(p, f, k)(2, 1, z) = & (0, 0, 0)  & (1, 1, 0)  & (4, 3, 2)  & (9, 6, 9)  & (16, 10, 24)  \cr
(p, f, k)(2, 2, z) = & (0, 0, 0)  & (1, 1, 0)  & (5, 5, 2)  & (15, 15, 12)  & (34, 34, 42)  \cr
(p, f, k)(2, 3, z) = & (0, 0, 0)  & (1, 1, 0)  & (6, 7, 2)  & (22, 27, 15)  & (60, 76, 64)  \cr
}

Így aztán az eredmény 60+76+64=200.

Persze számítógéppel egyszerűbb, ha végigpróbálod a 9 golyó mind az 1260 sorrendjét, amiből rögtön látszik, hogy 200 jó.

Előzmény: [902] Sirpi, 2009-04-06 13:17:34
[905] Alma2009-04-06 23:00:29

Nincs hiba a gondolatmenetedben. A két megoldás ekvivalens, mindkettő helyes elviekben (számítsd ki a hányadosokat, egyezést fogsz kapni, ugyanis a 20! kiesik a két nevezőből)

Előzmény: [904] Valvehead, 2009-04-06 21:04:17
[904] Valvehead2009-04-06 21:04:17

Egy gép 1400 alkatrészt gyárt egy műszakban, amelyből 50 selejt. Véletlenszerűen kiveszünk egy 20 elemű mintát. Mennyi a valószínűsége, hogy a mintánkban nem lesz egyetlen selejt sem?

A hivatalos megoldás - kedvező eset: 1350.1349.....1331 - összes eset: 1400.1399.....1381

Nem értem, hogy miért veszi figyelembe a sorrendet (ism. nélküli variáció képlete), én azt gondoltam, h. pl. belemarkolok és sorrendtől függetlenül kiveszek egyszerre 20 alkatrészt...

Megoldásom: - kedvező: \binom{1350}{20} - összes eset: \binom{1400}{20}

Nagyon hálás lennék, ha vki. elmagyarázná, hogy hol a hiba a gondolatmenetemben.

[903] Valvehead2009-04-06 17:29:00

Köszönöm szépen, én is így gondolkoztam, de 190 lett a vége.. mostmár megvan a hiba!

Előzmény: [902] Sirpi, 2009-04-06 13:17:34
[902] Sirpi2009-04-06 13:17:34

A két piros helyzete alapján össze lehet számolni az eseteket. Ha a másik két színt nem nézzük, akkor a pirosak \binom 92=36-féleképpen helyezkedhetnek el. Azt kell csak megnézni, hogy az egyes pozíciókban hányféleképpen állhat sorban a többi golyó és ezeket össze kell adni.

A két golyó szomszédos:

- ha az első két helyen vannak, akkor a 3. kék kell hogy legyen, a maradék hat helyre pedig \binom 63=20-féleképp kerülhetnek a golyók.

- ugyanúgy 20, ha az utolsó két helyen van a két piros golyó (szimmetria miatt).

- ha nem a szélén vannak, ekkor két kék veszi őket körül, és ez a KPPK blokk lehet összesen 6 helyen. Mindegyiknél a maradék 5 golyó \binom 53 = 10-féleképp helyezkedhet el, ami összesen 60 eset.

A két golyó másodszomszédos:

- ha az első és a 3. helyen vannak, ekkor PKPK-val kezdődik a sor, ez \binom 53=10 eset.

- ugyanúgy 10, a végén vannak a golyók.

- a közbülső helyeken vannak: ekkor a KPKPK rész lehet 5 helyen, és minden esetben \binom 41=4-féleképp helyezkedhet el a többi golyó, ez összesen 20.

A két piros golyó távolabb helyezkedik el:

- ha a bal oldali piros az első, és a jobb utolsó, akkor PK.....KP alakú a sorrend, \binom 53=10 eset.

- ha a bal oldali első, és a jobb nem utolsó (PK..KPK..) a jobb oldali golyó lehet 5 helyen, a maradék helyekre 4-féleképp jöhet a többi golyó, ami 20 lehetőség.

- a jobb oldali az utolsó, a bal nem első: szintén 20.

- egyik sincs a szélén: van két KPK blokk, és a többi golyó fehér, ez \binom 52=10 eset (összevonjuk a PKP hármast egyetlen golyóvá, és annak határozzuk meg a helyét).

Ez összesen 20+20+60+10+10+20+10+20+20+10=200 lehetőség. Ha valaki tud lényegesen egyszerűbbet, szóljon :-)

Előzmény: [901] Valvehead, 2009-04-06 09:44:30
[901] Valvehead2009-04-06 09:44:30

Hányféleképpen lehet 2 piros, 3 fehér és 4 kék golyót egy sorban úgy elhelyezni, hogy piros golyó ne kerüljön fehér golyó mellé?

200 a hivatalos megoldás, de nekem sehogy sem 200 jön ki :( Help!

[900] forex2009-04-03 18:38:59

Üdvözlök mindenkit!

egy megoldás:

[899] Euler2009-04-02 22:32:51

Sziasztok! Bizonyitsd be teljes indukcióval, hogy az (n+1)-edik részletösszeg arctg(n+1)-gyel egyezik meg, ezt könnyű belátni, ha használod az arctgx+arctgy=arctg(x+y)/(1-xy) összefüggést, mely az adott intervallumon fennáll. Innen már könnyen be lehet fejezni. Remélem érthetően mondtam el.

Előzmény: [893] Cokee, 2009-04-01 20:12:33
[898] nadorp2009-04-02 19:48:03

Ha el nem számoltam, akkor az elég randa sorösszeg :-)

\frac\pi{\sqrt3}\frac{sh\frac{\sqrt3}2\pi}{ch\frac{\sqrt3}2\pi}

Előzmény: [896] jonas, 2009-04-02 19:09:24
[897] jonas2009-04-02 19:10:16

Bocsánat, a második egyenlőségjel után nem kell a 2-es faktor.

Előzmény: [896] jonas, 2009-04-02 19:09:24
[896] jonas2009-04-02 19:09:24

Érdekes, engem az előző egy kicsit másik sorra emlékeztet, ami egyébként nagyon lassan konvergál.


\frac{\pi}{2} = \prod_{1\le k} \frac{4k^2}{4k^2-1} = 
2\cdot\frac{2}{1}\cdot\frac{2}{3}\cdot\frac{4}{3}\cdot\frac{4}{5}\cdot\frac{6}{5}\cdot\frac{6}{7}\cdot\frac{8}{7}\cdot\frac{8}{9}\cdot\frac{10}{9}\cdot\frac{10}{11}\dots

Előzmény: [895] nadorp, 2009-04-02 16:25:22
[895] nadorp2009-04-02 16:25:22

\sum_{n=0}^\infty arc \tg \frac1{n^2+n+1}=\frac\pi2

Előzmény: [893] Cokee, 2009-04-01 20:12:33
[894] Lóczi Lajos2009-04-02 15:15:07

Nekem úgy tűnik, nem igaz az egyenlőség, amit írsz, a bal oldal u.i. kb. 1.79.

Előzmény: [893] Cokee, 2009-04-01 20:12:33
[893] Cokee2009-04-01 20:12:33

Sziasztok!

Hogyan lehet belátni,hogy \sum^{\infty}_{n=0}\frac{1}{n^2+n+1}=\frac{\pi}{2}

Köszike: Cokee

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]    [57]    [58]    [59]    [60]    [61]    [62]    [63]    [64]    [65]    [66]    [67]    [68]    [69]    [70]    [71]    [72]    [73]    [74]    [75]    [76]    [77]    [78]    [79]    [80]    [81]    [82]    [83]    [84]    [85]    [86]    [87]    [88]    [89]    [90]    [91]    [92]    [93]