Fórum: Valaki mondja meg!

hétjegyű a kitevő.

Hogy jött ki a giga, amikor a kitevő csak hatjegyű?

De mire kell ez neked? Tegyük fel, itt van előtted egy fájlban a szám. Milyen tulajdonsága érdekel? A számjegyek összege? Hátulról a 26. jegy? Csak azért kérdem, mert lehet, hogy a kívánt információt a teljes alak ismerete nélkül is meg lehet kapni.

Szia! Köszönöm, szerinted hol érdeklődjem tovább? Kutatóintézetek? Hol van ekkora gép? Az e-mailem: wga418@invitel.hu - esetleg ott is folytathatjuk!

Én nem ismerek ilyen programot, mindenesetre úgy számoltam hogy az eredmény kb. 6 gigát fog foglalni.

Szervusztok!

Lehet, hogy off, de egy - számomra hatalmas - kéréssel/kérdéssel szeretnék hozzátok fordulni. Tudnátok segíteni olyan program, szakértő, stb. megadásában, mely segítségével nagy számokkal lehet dolgozni? Konkrétan egy egyszerű képlet, a 25 a 1312000-en, vagyis "huszonöt az egymillióháromszáztizenkétezrediken" számot szeretném megkapni. Előre is köszönöm, tisztelettel, Wesselényi-Garay Andor

Az én tippem, hogy prímhatványokra.

Sziasztok!

Milyen n egészre direkt felbonthatatlan Z_n?

Üdv.: Cokke

közben kiderült ,hogy rosszul adtam meg az értéktatományt így helyes (A + B) < (C / 2)

viszont ezzel az értéktartománnyal nem minden esetben oldható meg az egyenlet kérdésem az lenne , hogy meglehet e tudni hogy mely C értékeknél áll fenn az egyenlősé ,és melyeknél nem

Egy 8-10 jegyű n számnál még simán megy, hogy -ig (ami 4-5 jegyű) végignézed az összes számot, hogy osztható-e valamelyikkel.

Egyébként annyi kimaradt az előbb, hogy természetesen a negatív felbontások (pl. (-12)^.(-1)) is adnak megoldást a feladatra.

közben rákérdeztem A is és B is < (C + 1) / 2

a megoldásod egyébként teljesen tuti

de érdekelne , hogy mit lehet tenni 2C felbontása ügyében ha C nagy szám mondjuk 8 10 digites

B^.(2A+B+1)=2C

2C-t bontsuk fel egy páros és egy páratlan szám szorzatára (ugyanis B és 2A+B+1 paritása eltérő), az egyik lesz a B, a másik 2A+B+1. így B ismeretében már A is meghatározható.

Példa: C=6

Ekkor 2C-t, vagyis 12-t felbontjuk egy páros és egy páratlan szám szorzatára: 12^.1, 4^.3, 3^.4, 1^.12.

Innen B=12,A=-6; B=4,A=-1; B=3,A=0; B=1,A=5

C bármely pozitív egész

A és B egész

mert ennek az egyenletnek ennyi információ alapján nincsen egyértelmű megoldása.

mennyi c?

a és b egészek?

sziasztok

egy ismerősöm megkérdezte , hogy megtudnám e oldani ezt

A*B + B(B + 1) / 2 - c = 0

én azt gondoltam , hogy igen de már három napja ülök rajtra és semmire sem jutottam, bár nem tünik nehéznek, és mostmár nagyon érdekelne , hogy hogyan kell megoldanu.

C -t ismerem A és B -t keresem

Én másképpen csinálnám, de az bonyolultabb. Szedjük szét három részre az eseteket a szerint, hogy sorban az utolsó golyó milyen színű: piros, fehér, vagy kék. Jelentse p(x,y,z) a lehetséges gyönygysorok számát, amik x piros, y fehér, és z kék golyóból állnak, és ezek közül az utolsó piros; hasonlóan f(x,y,z) a lehetséges fehérre végződő sorrendek száma, és k(x,y,z) a kékre végződőek száma. Ezekre felírhatóak az alábbi rekurziós összefüggések.

p(x+1,y,z)=p(x,y,z)+k(x,y,z)

f(x,y+1,z)=f(x,y,z)+k(x,y,z)

k(x,y,z+1)=p(x,y,z)+f(x,y,z)+k(x,y,z)

Kivéve hogy a fenti egyenlőtlenségek nem igazak a p(1,0,0)=f(0,1,0)=k(0,0,1)=1 esetekre.

A peremfeltételek a következők.

p(0,y,z)=f(x,0,z)=k(x,y,0)=0

A feladatban a p(2,3,4)+f(2,3,4)+k(2,3,4) érték a kérdés. Ehhez egy táblázatba fell kell írni a p,f,k értékeit minden x,y,z értékhármasra. Ez talán kézzel is kiszámolható, ha nagyon sok türelmed van, de nekem nincs, úgyhogy számítógéppel csinálom. Ez jön ki.

Így aztán az eredmény 60+76+64=200.

Persze számítógéppel egyszerűbb, ha végigpróbálod a 9 golyó mind az 1260 sorrendjét, amiből rögtön látszik, hogy 200 jó.

Nincs hiba a gondolatmenetedben. A két megoldás ekvivalens, mindkettő helyes elviekben (számítsd ki a hányadosokat, egyezést fogsz kapni, ugyanis a 20! kiesik a két nevezőből)

Egy gép 1400 alkatrészt gyárt egy műszakban, amelyből 50 selejt. Véletlenszerűen kiveszünk egy 20 elemű mintát. Mennyi a valószínűsége, hogy a mintánkban nem lesz egyetlen selejt sem?

A hivatalos megoldás - kedvező eset: 1350^.1349^....^.1331 - összes eset: 1400^.1399^....^.1381

Nem értem, hogy miért veszi figyelembe a sorrendet (ism. nélküli variáció képlete), én azt gondoltam, h. pl. belemarkolok és sorrendtől függetlenül kiveszek egyszerre 20 alkatrészt...

Megoldásom: - kedvező: - összes eset:

Nagyon hálás lennék, ha vki. elmagyarázná, hogy hol a hiba a gondolatmenetemben.

Köszönöm szépen, én is így gondolkoztam, de 190 lett a vége.. mostmár megvan a hiba!

A két piros helyzete alapján össze lehet számolni az eseteket. Ha a másik két színt nem nézzük, akkor a pirosak -féleképpen helyezkedhetnek el. Azt kell csak megnézni, hogy az egyes pozíciókban hányféleképpen állhat sorban a többi golyó és ezeket össze kell adni.

A két golyó szomszédos:

- ha az első két helyen vannak, akkor a 3. kék kell hogy legyen, a maradék hat helyre pedig -féleképp kerülhetnek a golyók.

- ugyanúgy 20, ha az utolsó két helyen van a két piros golyó (szimmetria miatt).

- ha nem a szélén vannak, ekkor két kék veszi őket körül, és ez a KPPK blokk lehet összesen 6 helyen. Mindegyiknél a maradék 5 golyó -féleképp helyezkedhet el, ami összesen 60 eset.

A két golyó másodszomszédos:

- ha az első és a 3. helyen vannak, ekkor PKPK-val kezdődik a sor, ez eset.

- ugyanúgy 10, a végén vannak a golyók.

- a közbülső helyeken vannak: ekkor a KPKPK rész lehet 5 helyen, és minden esetben -féleképp helyezkedhet el a többi golyó, ez összesen 20.

A két piros golyó távolabb helyezkedik el:

- ha a bal oldali piros az első, és a jobb utolsó, akkor PK.....KP alakú a sorrend, eset.

- ha a bal oldali első, és a jobb nem utolsó (PK..KPK..) a jobb oldali golyó lehet 5 helyen, a maradék helyekre 4-féleképp jöhet a többi golyó, ami 20 lehetőség.

- a jobb oldali az utolsó, a bal nem első: szintén 20.

- egyik sincs a szélén: van két KPK blokk, és a többi golyó fehér, ez eset (összevonjuk a PKP hármast egyetlen golyóvá, és annak határozzuk meg a helyét).

Ez összesen 20+20+60+10+10+20+10+20+20+10=200 lehetőség. Ha valaki tud lényegesen egyszerűbbet, szóljon :-)

Hányféleképpen lehet 2 piros, 3 fehér és 4 kék golyót egy sorban úgy elhelyezni, hogy piros golyó ne kerüljön fehér golyó mellé?

200 a hivatalos megoldás, de nekem sehogy sem 200 jön ki :( Help!

Üdvözlök mindenkit!

egy megoldás:

Sziasztok! Bizonyitsd be teljes indukcióval, hogy az (n+1)-edik részletösszeg arctg(n+1)-gyel egyezik meg, ezt könnyű belátni, ha használod az arctgx+arctgy=arctg(x+y)/(1-xy) összefüggést, mely az adott intervallumon fennáll. Innen már könnyen be lehet fejezni. Remélem érthetően mondtam el.

Ha el nem számoltam, akkor az elég randa sorösszeg :-)

Bocsánat, a második egyenlőségjel után nem kell a 2-es faktor.