[928] Lóczi Lajos | 2009-04-14 22:55:41 |
 De ne úgy írd, hogy "22991-szer nagyobb, mint", mert azt úgy is lehetne érteni, mintha ez a 25-hatvány 22991 db univerzumnyi atommal lenne egyenlő. Szóval, egy ekkora számot nem lehet elképzelni szerintem sehogy :)
|
Előzmény: [927] Csimby, 2009-04-14 22:05:11 |
|
[927] Csimby | 2009-04-14 22:05:11 |
 Pár érdekes adat:
Az univerzum mérete: 2280cm3 (legalábbis 1996-ban így saccolták, de mint tudjuk folyamatosan tágul :-)
Az univerzum kora: 259sec
Az univerzumban található atomok száma: 2265 A Föld atomjainak a száma: 2170
Forrás: Schneier, Applied Cryptography (Ha beírod gugliba, hogy "atomok száma az univerzumban", akkor az 5. link egy pdf fájl és abban a 2. oldal)
A te számod tehát 22991-szer nagyobb mint ahány atom van az univerzumban.
|
Előzmény: [926] Wesselényi-Garay Andor, 2009-04-14 21:25:53 |
|
[926] Wesselényi-Garay Andor | 2009-04-14 21:25:53 |
 Fú nagyon jó fejek vagytok, RETTENETESEN KÖSZÖNÖM és bocsánat, hogy csak most szólok, de nem látom a gépemen automatikusan frissítve az infókat.
Szóval a lehető legpontosabb - legnagyobb számra lenne szükségem - ha ez nem tőrdöfés a matematika szívébe - amit le lehet írni a lehető leghosszabban. Mivel ez egy iszonyat bődületesen nagy szám, ahogy látom itt a számításaitokból, abban is kérem a segítségeteket, hogy ezt hogyan lehet elképzelni? Meghatározni? Hogyan lehet "mérhetővé", illusztratívvá tenni ezt az iszonyat méretű absztrakciót? Teszem azt: a Föld felülete négyzetmilliméterben? Valami hasonló?
Hogy ne áruljak zsákba macskát: Borges Bábeli könyvtárának a méretére vagyok kíváncsi. Ha ezt a számot megkapjuk, akkor - nevessetek ki, de megkapjuk a magasabb rendű negyvenkettőt. A választ a "világmindenség kérdésére", arra, hogy bizonyos peremfeltételek mellett - amit Borghes ebben a gyönyörű esszéjében leír - hány könyvet lehet írni a világon. Kérlek ne nézzetek őrültnek én csak egy egyszerű képletet kaptam annak alapján, amit Borghes leír, de a számítást nem tudom elvégezni!
Andor
|
Előzmény: [925] Csimby, 2009-04-14 20:41:27 |
|
|
|
|
[922] jonas | 2009-04-14 20:06:37 |
 Igaz. Akkor sem giga. Tizes számrendszerben kevesebb, mint kétmillió számjegyből áll. Ezt már egy mai számítógéppel nagyon gyorsan ki lehet számolni.
|
Előzmény: [921] R.R King, 2009-04-14 20:02:26 |
|
|
|
[919] Lóczi Lajos | 2009-04-14 19:46:19 |
 De mire kell ez neked? Tegyük fel, itt van előtted egy fájlban a szám. Milyen tulajdonsága érdekel? A számjegyek összege? Hátulról a 26. jegy? Csak azért kérdem, mert lehet, hogy a kívánt információt a teljes alak ismerete nélkül is meg lehet kapni.
|
Előzmény: [918] Wesselényi-Garay Andor, 2009-04-14 18:59:47 |
|
[918] Wesselényi-Garay Andor | 2009-04-14 18:59:47 |
 Szia! Köszönöm, szerinted hol érdeklődjem tovább? Kutatóintézetek? Hol van ekkora gép? Az e-mailem: wga418@invitel.hu - esetleg ott is folytathatjuk!
|
|
|
[916] Wesselényi-Garay Andor | 2009-04-14 15:34:05 |
 Szervusztok!
Lehet, hogy off, de egy - számomra hatalmas - kéréssel/kérdéssel szeretnék hozzátok fordulni. Tudnátok segíteni olyan program, szakértő, stb. megadásában, mely segítségével nagy számokkal lehet dolgozni? Konkrétan egy egyszerű képlet, a 25 a 1312000-en, vagyis "huszonöt az egymillióháromszáztizenkétezrediken" számot szeretném megkapni. Előre is köszönöm, tisztelettel, Wesselényi-Garay Andor
|
|
|
[914] Cokee | 2009-04-08 20:21:10 |
 Sziasztok!
Milyen n egészre direkt felbonthatatlan Zn?
Üdv.: Cokke
|
|
[913] zozi | 2009-04-08 14:48:03 |
 közben kiderült ,hogy rosszul adtam meg az értéktatományt így helyes (A + B) < (C / 2)
viszont ezzel az értéktartománnyal nem minden esetben oldható meg az egyenlet kérdésem az lenne , hogy meglehet e tudni hogy mely C értékeknél áll fenn az egyenlősé ,és melyeknél nem
|
Előzmény: [912] Sirpi, 2009-04-08 12:43:00 |
|
[912] Sirpi | 2009-04-08 12:43:00 |
 Egy 8-10 jegyű n számnál még simán megy, hogy -ig (ami 4-5 jegyű) végignézed az összes számot, hogy osztható-e valamelyikkel.
Egyébként annyi kimaradt az előbb, hogy természetesen a negatív felbontások (pl. (-12).(-1)) is adnak megoldást a feladatra.
|
Előzmény: [911] zozi, 2009-04-08 10:43:17 |
|
[911] zozi | 2009-04-08 10:43:17 |
 közben rákérdeztem A is és B is < (C + 1) / 2
a megoldásod egyébként teljesen tuti
de érdekelne , hogy mit lehet tenni 2C felbontása ügyében ha C nagy szám mondjuk 8 10 digites
|
Előzmény: [910] Sirpi, 2009-04-08 09:19:43 |
|
[910] Sirpi | 2009-04-08 09:19:43 |
 B.(2A+B+1)=2C
2C-t bontsuk fel egy páros és egy páratlan szám szorzatára (ugyanis B és 2A+B+1 paritása eltérő), az egyik lesz a B, a másik 2A+B+1. így B ismeretében már A is meghatározható.
Példa: C=6
Ekkor 2C-t, vagyis 12-t felbontjuk egy páros és egy páratlan szám szorzatára: 12.1, 4.3, 3.4, 1.12.
Innen B=12,A=-6; B=4,A=-1; B=3,A=0; B=1,A=5
|
Előzmény: [907] zozi, 2009-04-07 21:00:05 |
|
|
|
[907] zozi | 2009-04-07 21:00:05 |
 sziasztok
egy ismerősöm megkérdezte , hogy megtudnám e oldani ezt
A*B + B(B + 1) / 2 - c = 0
én azt gondoltam , hogy igen de már három napja ülök rajtra és semmire sem jutottam, bár nem tünik nehéznek, és mostmár nagyon érdekelne , hogy hogyan kell megoldanu.
C -t ismerem A és B -t keresem
|
|
[906] jonas | 2009-04-06 23:34:15 |
 Én másképpen csinálnám, de az bonyolultabb. Szedjük szét három részre az eseteket a szerint, hogy sorban az utolsó golyó milyen színű: piros, fehér, vagy kék. Jelentse p(x,y,z) a lehetséges gyönygysorok számát, amik x piros, y fehér, és z kék golyóból állnak, és ezek közül az utolsó piros; hasonlóan f(x,y,z) a lehetséges fehérre végződő sorrendek száma, és k(x,y,z) a kékre végződőek száma. Ezekre felírhatóak az alábbi rekurziós összefüggések.
p(x+1,y,z)=p(x,y,z)+k(x,y,z)
f(x,y+1,z)=f(x,y,z)+k(x,y,z)
k(x,y,z+1)=p(x,y,z)+f(x,y,z)+k(x,y,z)
Kivéve hogy a fenti egyenlőtlenségek nem igazak a p(1,0,0)=f(0,1,0)=k(0,0,1)=1 esetekre.
A peremfeltételek a következők.
p(0,y,z)=f(x,0,z)=k(x,y,0)=0
A feladatban a p(2,3,4)+f(2,3,4)+k(2,3,4) érték a kérdés. Ehhez egy táblázatba fell kell írni a p,f,k értékeit minden x,y,z értékhármasra. Ez talán kézzel is kiszámolható, ha nagyon sok türelmed van, de nekem nincs, úgyhogy számítógéppel csinálom. Ez jön ki.

Így aztán az eredmény 60+76+64=200.
Persze számítógéppel egyszerűbb, ha végigpróbálod a 9 golyó mind az 1260 sorrendjét, amiből rögtön látszik, hogy 200 jó.
|
Előzmény: [902] Sirpi, 2009-04-06 13:17:34 |
|
[905] Alma | 2009-04-06 23:00:29 |
 Nincs hiba a gondolatmenetedben. A két megoldás ekvivalens, mindkettő helyes elviekben (számítsd ki a hányadosokat, egyezést fogsz kapni, ugyanis a 20! kiesik a két nevezőből)
|
Előzmény: [904] Valvehead, 2009-04-06 21:04:17 |
|
[904] Valvehead | 2009-04-06 21:04:17 |
 Egy gép 1400 alkatrészt gyárt egy műszakban, amelyből 50 selejt. Véletlenszerűen kiveszünk egy 20 elemű mintát. Mennyi a valószínűsége, hogy a mintánkban nem lesz egyetlen selejt sem?
A hivatalos megoldás - kedvező eset: 1350.1349.....1331 - összes eset: 1400.1399.....1381
Nem értem, hogy miért veszi figyelembe a sorrendet (ism. nélküli variáció képlete), én azt gondoltam, h. pl. belemarkolok és sorrendtől függetlenül kiveszek egyszerre 20 alkatrészt...
Megoldásom: - kedvező: - összes eset:
Nagyon hálás lennék, ha vki. elmagyarázná, hogy hol a hiba a gondolatmenetemben.
|
|