S.27. - lers
Gyrk Pter	12. vf.
Tncsics Mihly Gimnzium, Kaposvr
gyorokpeter1@t-online.hu

Elszr azt nzzk meg, hogy tallunk-e valahol biztosan aknt. Ha egy mez krl az aknk s a felfedetlen mezk szmnak sszege megegyezik a mezn lev szmmal, akkor megtalltuk az aknt, feltve, hogy van egyltaln felfedetlen mez krltte. Ha ilyen mdon nem talltunk egy aknt sem, akkor megkeressk az sszes olyan mezt, amely krl mr van annyi akna, amennyi a mezre van rva. Az ilyen mezk krli felfedetlen mezket '!' jelre vltoztatjuk, teht tudjuk, hogy nincs rajta akna, de semmi mst nem tudunk rla. Ezutn megismteljk az eljrs elejt, htha gy tallunk aknt.

Ha az eljrs ezutn nem rt vget, akkor nem tudunk biztosan aknt tallni. (Habr vgigprblgathatnnk, hogy a mg nem megtallt aknk sszes lehetsges elhelyezkedse kzl melyik vezet ellentmondsra s melyik nem. Ha egy mez minden rvnyes elrendezsnl res, vagy mindegyiknl akna van rajta, az informcit felhasznlhatnnk. Sajnos a 10 msodperces idlimit erre nem ad lehetsget, fleg a 100*100-as plyn.)

Ezrt ilyenkor vdekez tatkikt hasznlunk. Az a clunk, hogy ne 0-t tartalmaz mezt vlasszunk, mert ezzel tl sok informcit adunk az ellenflnek. Ezrt elszr olyan mezket keresnk, amelyek mellett van akna, hiszen ilyenkor a mezn nem lehet nulla. Elnyben rszestjk az olyan mezket, amelyekrl nem tudjuk biztosan, van-e benne akna, mivel ilyenkor mg van eslynk, hogy aknt tallunk. Ha ezek utn mg mindig nincs meg a lps, akkor a maradk mezk kzl egy bizonytalant vlasztunk.

Ha a fentiek alapjn mg mindig nem tudtuk meghatrozni a lpst, akkor a jtk tulajdonkppen mr eldlt, hiszen a maradk feldertetlen mezkrl is tudjuk, hogy biztosan nincs bennk akna. A szablyos mkds kedvrt kivlasztunk egy feldertetlen mezt. Ha pedig a tbla minden mezje fel van dertve, akkor a kimenet 0 0 (nincs lps).