A 2000. szeptemberi számban kitűzött fizika elméleti feladatok
megoldásai
A közöltek csak megoldásvázlatok, esetleg csak
végeredmények. A maximális pontszám eléréséhez általában ennél részletesebb
megoldás szükséges. A részletes megoldásokat a beküldött dolgozatok alapján a
KöMaL-ban folyamatosan közöljük.
P. 3353. Egy locsolóautó tartályában 16 m3 víz van, amelynek hatására a tartályt tartó
rugószerkezet 8 cm-t nyomódik össze. Az autó 10 perc alatt 250 métert tesz
meg egyenletesen haladva, miközben másodpercenként 16 liter vizet locsol az
útra. Ekkor elered az eső, az autó beszünteti a locsolást, és egyenletes
mozgással visszatér kiindulási helyére, miközben 3,0 kN nagyságú
tolóerő hat rá. a) Hány cm a rugó összenyomódása, miközben az autó
visszatér kiindulási helyére? b) Legalább mennyi munkát végez az
autó motorja az oda-vissza úton, ha a vontatáshoz szükséges erő az összsúly
2,5 %-a? (4 pont)
Jedlik Ányos Országos Fizikaverseny (6-7. osztály),
Nyíregyháza
Megoldás. a) Tíz perc alatt
600 s.16.10-3m3/s=9,6 m3 víz folyik
ki a tartályból. Ez után a rugó összenyomódása
8 cm.(16-9,6)/16=3,2 cm.
b) A visszafele úton végzett munka
250 m.30.103 N=7,5.106 J. Az oda úton az erő átlaga
30.103+0,5.0,25.9,6 m3.104 N/m3=42.103 J, azaz az ekkor végzett munka
250 m.42.103 J=10,5.106 J. Az összes munka tehát
1,8.107 J.
P. 3354. Az 1300 cm3-es
SUZUKI SWIFT személygépkocsi 5,4 liter benzint fogyaszt 100 km-en,
90 km/h állandó sebesség mellett. Amikor a gépkocsi 160 km/h
csúcssebességgel megy, akkor a motor által leadott teljesítmény
48,3 kW. A motor hatásfoka 30 %, a benzin sűrűsége
700 kg/m3, égéshője 46 000 kJ/kg.
a) Hány liter benzint fogyaszt ekkor 100 km-en? b) Mekkora a
leadott teljesítmény 90 km/h sebességnél? (3 pont)
Öveges József emlékverseny (9-10. osztály), Tata
Megoldás. Legyen a motor leadott teljesítménye egy adott v
sebességnél Wv, a fogyasztása
literben Vv, a hatásfoka , s=105 m és Q az üzemanyag egy literre
vonatkoztatott égéshője (adatainkkal Q=46.106.700.10-3 J/l=32,2 MJ/l). Az energiamegmaradás szerint
VvQ =Wvs/v. Ebből az összefüggésből
a) V160=11,25 l és b)
W90=13,04 kW.
P. 3355. Egy teniszversenyen a második helyezett ezüstből
készült érmet kap. Az érmet úgy készítették, hogy a kezdetben
20 oC-os anyagot megolvasztották, és
formába öntötték. Mennyi idő alatt olvadt fel 20 darab 5 dkg-os éremhez
szükséges ezüst, ha az olvasztókemencét 230 V-os hálózatról üzemeltették,
a kemence fűtőszálának ellenállása 46 , a hatásfok 40 %? (Az ezüst olvadáspontja 960 oC, fajhője 0,2 kJ/(kg oC), olvadáshője 100 kJ/kg.) (3 pont)
"Keresd a megoldást!" verseny, Szeged
Megoldás. A kemence által az ezüstnek átadott hő az ezüstöt előbb az
olvadáspontra melegíti, majd megolvasztja, azaz
(Itt U a feszültség, R a fűtőszál ellenállása, a hatásfok m az ezüst teljes tömege, c
a fajhője, L az olvadáshő, T
a kezdő és az olvadási hőmérséklet különbsége, végül t a keresett
időtartam.) Innen t=626 s.
P. 3356. Legfeljebb hány fokos lejtőn állhat meg egy homogén,
tömör félgömb a domború oldalán? Mekkora súrlódási együttható kell ehhez? (A
félgömb tömegközéppontja a sugár 3/8-ában van.) (4 pont)
Lánczos Kornél verseny, Székesfehérvár
Megoldás. A nyugvó félgömb mindig úgy áll, hogy a súlypontja az
alátámasztási pont fölött van, míg a középpont a lejtőt az alátámasztási
pontban döfő, arra merőleges egyenesre esik. Az általános esetben tehát a
középpont köré az eredeti sugár 3/8-ával húzott gömböt az alátámasztási ponton
átmenő függőleges döfi, de a határesetben csak érinti. Ebből a geometriából a
határesetben a lejtő szögére sin =3/8
adódik, azaz =22o. A súrlódási együtthatóra fennáll, hogy  tg =0,4.
P. 3357. Tapasztalatból tudjuk, hogy ha egy nyitott szájával
lefelé tartott szemeteszsákot megtöltünk meleg levegővel, akkor a zsák - a
hőlégballonhoz hasonlóan - felemelkedik.
Hol a hiba a következő gondolatmenetben: "A zsák szája nyitott, ezért a
külső és a belső levegő nyomása egyenlő. A zsák (felül levő) zárt alját ezért a
belső levegő ugyanakkora erővel nyomja felfelé, mint a külső levegő
lefelé. Ezek az erők kiegyenlítik egymást, tehát a zsák anyagára ható nehézségi
erő miatt a zsák leesik." (4 pont)
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny
Megoldás. A zsák szájánál ugyan azonos a külső és a belső nyomás,
de a magasság függvényében másképp változik kint és bent: kint gyorsabban
csökken. Ez vezet a zsákot felemeló nyomáskülönbséghez.
Részletesebb számítás: Legyen a nyomás a magasság függvényében
p(h)! Erre igaz, hogy kicsiny h esetén
p=- (h)g h, ahol p=p(h+ h)-p(h),
és (h) a gáz sűrűsége a h
magasságban. Ugyanakkor az univerzális gáztörvény szerint
p(h)=r (h)T(h) (itt r az univerzális
gázállandó osztva a gáz moláris tömegével, T(h) pedig a
hőmérséklet). Ennek alapján
, azaz .
A külső, illetve belső viszonyokra k illetve b indexekkel
utalva tehát
.
Abból tehát, hogy a zsák szája h0
magasságában pk(h0)=pb(h0), és
hogy afölött Tb(h)>Tk(h) már következik, hogy
pb(h)>pk(h),
sőt az is, hogy pb(h)-pk(h) a magassággal monoton nő!
P. 3358. Megtervezendő egy útkanyar a következő feltételekkel:
amikor az út jeges (0,08 a tapadási súrlódási együttható), az álló autó
nem csúszhat a kanyar közepe felé, ezen kívül 60 km/h-nál kisebb
sebességeknél nem sodródhat kifelé. Mekkora lehet a legkisebb pályasugár? A
vízszinteshez képest mekkora szögben kell megdönteni az úttestet a legkisebb
sugárnál? (4 pont)
Budó Ágoston verseny, Szeged
Megoldás. Legyen a megadott súrlódási együttható , a pályasugár r, az út dőlésszöge , és a maximális sebesség v! Ha az álló kocsi nem
csúszik be,
  0, ahol tg 0= . Ha v sebesség mellett a kocsi nem csúszik ki,
,
azaz
Ha a sugár elég nagy, a kocsi biztos nem csúszik ki (a bal oldal negatív). A
sugár csökkentésével a bal oldal jobban nő, és a legkisebb pályasugárnál pont
az egyenlőség teljesül. Innen
.
Eszerint r akkor a legkisebb, ha a legnagyobb, tehát = 0. Adatainkkal
=4,57o,
r=172,5 m.
P. 3359. Két megegyező méretű, fehérre festett acél- és
rézhengert ugyanarra a hőfokra felmelegítünk, majd kitesszük hűlni azokat az
asztalra (nem közvetlenül egymás mellé). Azt tapasztaljuk, hogy a rézhenger
hamarabb hűl ki. Mi lehet a magyarázat? (A réz és az acél fajhője és a sűrűsége
is közel ugyanakkora.) (5 pont)
Öveges József Országos Fizikaverseny (8. osztály), Tata
Megoldás. Az egyszerűsítő feltevés szerint a két azonos méretű és
kezdeti hőmérsékletű hengerben tárolt hőmennyiség azonos. A hengerek fehér
színe (és a feltehetően nem túlságosan magas hőmérséklete) miatt a hőleadás
elsősorban közvetlen hőátadással történik (a sugárzás szerepe elhanyagolható),
ennek mértéke a felület és a környezet közötti hőmérsékletkülönbséggel
arányos. Mivel a réz hővezetési együtthatója lényegesen (a vörösrézé
mintegy hatszor-hétszer, de a sárgarézé is kétszer) nagyobb mint az acélé, a
hűlés során a réz hőmérsékleteloszlása egyenletesebb mint az acélé, így azonos
"hőtartalom" mellett nagyobb a felületi hőmérséklete, tehát gyorsabb a
hőleadása.
P. 3360. Legalább milyen magasról esett az üveglapra egy
1 mm átmérőjű, gömb alakú higanycsepp, ha 1000 darab egyforma gömbbé esett
szét? (4 pont)
Bay Zoltán verseny, Sarkad
Megoldás. A kezdeti (helyzeti + felületi) energia
.
Itt h a középpont magassága, r=5.10-4 m a csepp sugara, =13 500 kg/m3 a higany
sűrűség és =0,5 N/m a felületi
feszültség. Az energia a leesés után
.
A higany (helyzeti + felületi) energiája nem nőhet (sőt, ténylegesen
csökken, hiszen az ütközés disszipatív folyamat, melynek során hő is fejlődik),
így
.
P. 3361. Egy soros gerjesztésű, egyenáramú motort 100 V
feszültségre kapcsolunk. Indulás előtt a motor 16 A áramot vesz fel, majd
forogni kezd. Mire a fordulatszáma állandóvá válik, a motoron átfolyó áram
4 A-re csökken. A motort dinamónak akarjuk használni, és ugyanakkora
fordulatszámon üzemeltetjük, mint amikor motor volt. Mekkora terhelő
ellenállást kell a dinamóra kötni, ha azt akarjuk, hogy a dinamón is 4 A
áram folyjon át, és mekkora ebben az esetben a dinamónak a terhelő ellenálláson
leadott teljesítménye? (4 pont)
Bicentenáriumi Jedlik Ányos verseny, Győr
Megoldás. Az álló motorra kapcsolt U feszültség által hajtott
I0 áramot a motor Rb ohmikus belső ellenállása határozza meg:
I0=U/Rb.
Egy adott fordulatszámon forgó soros gerjesztésű motor tekercseiben egy elektromotoros erő indukálódik úgy, hogy
U=IRb+ .
Ugyanezen fordulatszám mellett a dinamónak használt motor elekromotoros
ereje is , tehát
=I(Rb+R),
ahol R a külső terhelő ellenállás. Ezekből az egyenletekből
R=12,5 , és a rajta disszipálódó
teljesítmény P=I2R=200 W.
P. 3362. A mérések azt mutatják, hogy egy elhanyagolható
sebességű atommag bomlása során
5,5 MeV mozgási energiájú -részecskét sugároz ki.
a) Mekkora az -részecske
sebessége, illetve a bomlás során keletkezett mag visszalökődési sebessége?
b) Mekkora energia szabadul fel egy mag bomlása során? c) Mekkora energia szabadul fel
1 mg tiszta radonból 3,82 nap alatt, ha a 222-es radonizotóp
felezési ideje éppen 3,82 nap? (4 pont)
Wigner Jenő verseny, Békéscsaba
Megoldás. a) Az rész sebességét
az E=mv2/2 nemrelativisztikus
képlettel számolva v =1,62.107 m/s adódik. (Ez rögtön igazolja is a képlet
használatának jogosságát: a relatív hiba (v /c)2 0,003 nagyságrendű.) A
magok visszalökődési sebességét a lendület
megmaradásából számolva vPo=(m /mPo)v =3,0.105 m/s-ot kapunk.
b) A sebességek arányát felhasználva a magok energiájára EPo=(m /mPo)E adódik, innen a teljes felszabaduló energia
E=E +EPo=((mPo+m )/mPo)E =(mRn/mPo)E , azaz 5,6 MeV.
P. 3363. Legfeljebb hány fokra melegíthető fel napfény
segítségével egy kicsiny, gömb alakú fekete test egy olyan vékony lencse
felhasználásával, amelynek fókusztávolsága az átmérőjének kétszerese? Függ-e az
eredmény a kicsiny gömb sugarától? (5 pont)
Olimpiai válogatóverseny, Budapest
Megoldás. Legyen a Nap felszíni hőmérséklete TN 6000 K,
sugara R és a Nap-Föld távolság D, jelölje továbá a lencse
sugarát r, a fókusztávolságát pedig f. A Nap által kisugárzott
teljes teljesítmény
4R2 TN4, és ebből
a lencsére jut r2 /4D2 hányad, azaz a Nap képét
teljesítmény világítja meg. A Nap képének a sugara
.
így
.
A kép minden pontja azonos fényességű, és a kép egységnyi felületű darabjára
.
teljesítmény érkezik. Egy ezzel a teljesítménnyel megvilágított tárgy addig
a T hőmérsékletig melegszik, amíg a felvett teljesítmény és a test által
kisugárzott A T4 teljesítmény azonos nem lesz. Mivel ez utóbi függ a test
A felületétől, T függ a geometriától. Ha pl. a test egy
elhanyagolható vastagságú  s sugarú korong lenne, akkor a felvett teljesítmény
w 2 a leadott pedig 2 2 T4, így T=(1/32)1/4TN.
Ha a test egy =s sugarú gömb, a
felvett teljesítmény éppen P, a leadott pedig 4s2 T4, innen
T=(1/64)1/4TN 2100 K 1800 C.
Ha a gömb sugara kisebb, mint a Nap képének sugara ( <s), akkor is ugyanennyire melegszik fel a
gömb. Legyen pl. a gömb sugara 2-szer kisebb, mint a képé. Ekkor az
időegységenként rá eső sugárzás energiája 1\over 4-e, de mivel a gömb felszíne
is negyede az s sugarú gömbének, ugyanakkora hőmérsékleten 4-szer
kevesebb energiát sugároz ki.
Amennyiben a gömb sugara nagyobb, mint a Nap képének sugara, továbbá az
anyaga elég jó hővezető, akkor a hőmérséklete kisebb lesz, mint a fentebb
számított érték, hiszen a napfényből kapott energiát nagyobb felületen
sugározza ki, mint a korábban számított esetben.
|