Az A. 851. feladat (2023. április) |
A. 851. Legyenek \(\displaystyle k\), \(\displaystyle l\) és \(\displaystyle m\) pozitív egész számok. Legyen \(\displaystyle ABCDEF\) egy olyan középpontosan szimmetrikus hatszög, melynek szögei mind \(\displaystyle 120^{\circ}\)-osak, oldalainak hosszai pedig \(\displaystyle AB=k\), \(\displaystyle BC=l\) és \(\displaystyle CD=m\). Jelölje \(\displaystyle f(k,l,m)\) azt, hogy hányféle módon lehet az \(\displaystyle ABCDEF\) hatszöget átfedés nélkül lefedni olyan egységoldalú rombuszokkal, melyek egyik szöge \(\displaystyle 120^{\circ}\).
Bizonyítsuk be, hogy rögzített \(\displaystyle l\) és \(\displaystyle m\) mellett létezik olyan \(\displaystyle g_{l,m}\) polinom, melyre minden pozitív egész \(\displaystyle k\) esetén \(\displaystyle f(k,l,m)=g_{l,m}(k)\), és állapítsuk meg \(\displaystyle g_{l,m}\) fokát \(\displaystyle l\) és \(\displaystyle m\) függvényében.
Javasolta: Gyenes Zoltán (Budapest)
(7 pont)
A beküldési határidő 2023. május 10-én LEJÁRT.
Tegyük fel, hogy ki van parkettázva valahogy a hatszög, és tekintsük a két szemközti, \(\displaystyle k\) hosszú oldalt. Látható, hogy van \(\displaystyle k\) darab út az egyik oldalról a másikra úgy, hogy a rombuszok azon középvonalain haladunk végig, melyek két olyan szemközti felezőpontot kötnek össze, amik párhuzamosak a \(\displaystyle k\) hosszú oldallal. Ezek az utak nem keresztezhetik egymást, így minden ilyen út éppen \(\displaystyle l\)-szer lép az egyik, és \(\displaystyle m\)-szer a másik irányba. Tekintsünk úgy a hatszögre, hogy a \(\displaystyle k\) hosszú oldal vízsintes, és nevezzük az utakon a kétféle irányú lépéseket jobb (J) és bal (B) lépéseknek, ahol mindig \(\displaystyle l\) darab J lépés van. Ekkor az, hogy nem metszik egymást éppen azt jelenti, hogy ha tekintünk egy utat, akkor minden \(\displaystyle t\)-re az első \(\displaystyle t\) lépésben ez az út legfeljebb annyiszor léphet jobbra, mint a tőle jobbra lévő út. Azaz ha egy \(\displaystyle k\) soros és \(\displaystyle l+m\) oszlopos táblázat soraiba egymás alá beírjuk a J-B sorozatokat, amik leírják az utakat, akkor tetszőleges két sorra és \(\displaystyle t\) számra igaznak kell lennie, hogy a lentebbi sorban legalább annyi J van az első \(\displaystyle t\) helyen, mint a fentebbiben. Megfordítva, könnyen látható, hogy egy ilyen táblázathoz olyan utak tartoznak, amik nem metszik egymást, és ilyen utak egyértelműen meghatároznak egy romboszukkal parkettázást. Így a feladat ekvivalens azzal, hogy az ilyen táblázatok számáról bizonyítsuk be, hogy polinom \(\displaystyle k\)-ban.
Tekintsük azokat a \(\displaystyle l+m\) hosszú J-B sorozatokat, melyekben pontosan \(\displaystyle l\) darab J van. Definiáljunk ezeken egy részbenrendezést, egy sorozat akkor kisebb, mint egy másik, ha a táblázatban kerülhet fölé (azaz tetszőleges kezdőszeletben legfeljebb annyi J van, mint a másikban). Világos, hogy ez a tulajdonság tranzitív. Legyen \(\displaystyle P\) az így kapott részbenrendezett halmaz. Ekkor a megfelelő táblázatokat le tudjuk számolni a következőképpen: Vegyünk egy tetszőleges nem üres \(\displaystyle L\) láncot \(\displaystyle P\)-ből, tegyük fel, hogy \(\displaystyle s_L\) elemből áll. Ekkor azon táblázatok, amikben pontosan ezek a sorok szerepelnek éppen \(\displaystyle \binom{k-1}{s_L-1}\), mivel a részbenrendezés megadja, hogy milyen sorrendben következnek a sorok, így csak azt dönthetjük el, hogy melyikből hány legyen, így \(\displaystyle s_L-1\) elválasztó vonalat kell behúznunk a \(\displaystyle k\) sor közé. A feltétel szerint láncnak kell lennie azon J-B sorozatok halmazának \(\displaystyle P\)-ben, amik egy táblázatban szerepelnek, így az összes \(\displaystyle P\)-beli \(\displaystyle L\) láncra összegezve a fenti \(\displaystyle \binom{k-1}{s_L-1}\) kifejezést éppen a keresett mennyiséget kapjuk.
Mivel \(\displaystyle l\) és \(\displaystyle m\) fix, így rögzített mennyiségű \(\displaystyle \binom{k-1}{s_L-1}\) alakú tagot adunk össze, amik \(\displaystyle k\)-ban \(\displaystyle s_L-1\) fokú polinomok. Így \(\displaystyle f(k,l,m)\) valóban polinom \(\displaystyle k\)-ban, melynek foka a leghosszabb lánc hossza \(\displaystyle P\)-ben mínusz 1. Minden sorozathoz rendeljük hozzá, hogy hány (J,B) pár van, melyre a J megelőzi a B-t. Ez az \(\displaystyle m\) darab B-vel kezdődő sorozatra 0, és az \(\displaystyle m\) darab B-re végződő sorozatra \(\displaystyle lm\), minden más sorozatra ezek közé esik. Látható, hogy ha egy sorozat \(\displaystyle P\)-ben nagyobb, mint egy másik, akkor ez a hozzárendelt érték is nagyobb, így egy lánc hossz legfeljebb \(\displaystyle lm+1\) lehet. Ez pedig tényleg el is érhető, például ha kiindulunk az \(\displaystyle m\) darab B-vel kezdődő sorozatból, majd a jobb oldali B-t egyesével a végére toljuk, utána a következő B-t, és így tovább, míg el nem jutunk addig, hogy minden B a sorozat végén van. Tehát \(\displaystyle lm+1\) a leghosszabb lánc hossza \(\displaystyle P\)-ben, így \(\displaystyle f(k,l,m)\) egy \(\displaystyle lm\) fokú polinom \(\displaystyle k\)-ban.
Statisztika:
5 dolgozat érkezett. 7 pontot kapott: Sida Li, Varga Boldizsár. 5 pontot kapott: 1 versenyző. 2 pontot kapott: 1 versenyző. 0 pontot kapott: 1 versenyző.
A KöMaL 2023. áprilisi matematika feladatai