Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A B. 4709. feladat (2015. április)

B. 4709. Oldjuk meg az

\(\displaystyle x^{2}+y^{2}=13,\)

\(\displaystyle x^{3}+y^{3}=35\)

egyenletrendszert.

Javasolta: Szoldatics József (Budapest)

(3 pont)

A beküldési határidő 2015. május 11-én LEJÁRT.


Megoldási ötlet: Vezessünk be új ismeretleneket: \(\displaystyle u=x+y\), \(\displaystyle v=xy\).

Megoldás. Vezessünk be új ismeretleneket. Legyen \(\displaystyle a=x+y\) és \(\displaystyle b=xy\). Ekkor

\(\displaystyle x^{2}+y^{2}= {(x+y)}^{2}-2xy=a^{2}-2b=13 \)

és

\(\displaystyle x^{3}+y^{3}= {(x+y)}^{3}-3xy(x+y)=a^{3}-3ab=a \big(a^{2}-3b\big)=35. \)

Így az új egyenletrendszer:

\(\displaystyle \tag{1} a^{2}-2b =13,\)

\(\displaystyle \tag{2} a \big(a^{2}-3b\big) =35.\)

Az (1) egyenlet háromszorosából: \(\displaystyle -6b=3 \big(13-a^{2}\big)\).

A (2) egyenlet kétszereséből: \(\displaystyle a\big({2a}^{2}-6b\big)=70\).

Ebbe behelyettesítve az előzőt: \(\displaystyle a\Big({2a}^{2}+3\big(13-a^{2}\big)\!\Big)=70\).

A kapott egyenlet harmadfokú:

\(\displaystyle a^{3}-39a+70=0. \)

Vegyük észre, hogy az eredeti egyenletrendszernek \(\displaystyle x=2\) és \(\displaystyle y=3\) megoldása, vagyis \(\displaystyle a=5\) megoldása a harmadfokú egyenletnek.

Osszuk el a bal oldalt \(\displaystyle (a-5)\)-tel:

\(\displaystyle \frac{a^{3}-39a+70}{a-5} =a^{2}+5a-14. \)

Az \(\displaystyle a^{2}+5a-14=0\) másodfokú egyenlet megoldásai \(\displaystyle a=2\) és \(\displaystyle a=-7\). Ezek alapján \(\displaystyle a^{3}-39a+70=(a-5)(a-2)(a+7)=0\).

Az (1) egyenletből \(\displaystyle b=\frac{a^{2}-13}{2}\), így a megoldások:

\(\displaystyle a =5,\, b=6,\)

\(\displaystyle a =2,\, b=-\dfrac{9}{2},\)

\(\displaystyle a =-7,\, b =18.\)

Ebből \(\displaystyle x\) megfelelő értékeit a Viéte-formulák alkalmazásával kapjuk meg: a \(\displaystyle z^{2}-az+b=0\) egyenlet megoldásai \(\displaystyle x\) és \(\displaystyle y\) (tetszőleges sorrendben). Így

1.) \(\displaystyle a=5\), \(\displaystyle b=6\) esetén:

\(\displaystyle z^{2}-5z+6=0\), amiből

\(\displaystyle x_{1}=2,\quad y_{1}=3\quad \text{és}\quad x_{2}=3,\quad y_{2}=2.\)

2.) \(\displaystyle a=2\), \(\displaystyle b=-\frac{9}{2}\) esetén:

\(\displaystyle z^2-2z-\frac{9}{2}=0\), amiből:

\(\displaystyle x_{3}=1-\frac{\sqrt{22}}{2}, \quad y_{3}=1+\frac{\sqrt{22}}{2} \quad\text{és}\quad x_{4}=1+\frac{\sqrt{22}}{2}, \quad y_{4}=1-\frac{\sqrt{22}}{2}.\)

3.) \(\displaystyle a=-7\), \(\displaystyle b=18\) esetén pedig:

\(\displaystyle z^{2}+7z+18=0, \)

ekkor nem kapunk valós gyököket.

A kapott megoldások kielégítik az eredeti egyenletrendszert.

Török Zsombor Áron (Bonyhád, Petőfi Sándor Evangélikus Gimn., 10. évf.) dolgozata alapján


Statisztika:

101 dolgozat érkezett.
3 pontot kapott:71 versenyző.
2 pontot kapott:11 versenyző.
1 pontot kapott:8 versenyző.
0 pontot kapott:11 versenyző.

A KöMaL 2015. áprilisi matematika feladatai