![]() |
A B. 4721. feladat (2015. május) |
B. 4721. A k kör érinti az ABC egyenlő szárú háromszög AB és AC szárait, a BC alapját pedig K-ban és L-ben metszi. Az AK szakasz a k kört másodszor az M pontban metszi. A K pont B-re, illetve C-re vonatkozó tükörképe rendre P és Q. Igazoljuk, hogy k érinti a PMQ háromszög köré írt kört.
(6 pont)
A beküldési határidő 2015. június 10-én LEJÁRT.
Megoldás. Használjuk az ábra jelöléseit, vagyis legyen a k kör középpontja az O pont, az AB és AC szárakon az érintési pontok rendre D és E, továbbá jelölje az MK szakasz felezőpontját F.
A feladat annak igazolását kéri, hogy a k kör és a PMQ kör érinti egymást. Nyilván mindkét kör tartalmazza az M pontot, tehát azt kell igazolnunk, hogy M-ben érinti egymást a két kör. Ezt a következőképp igazoljuk: azt fogjuk belátni, hogy a DME és a PMQ háromszögek hasonlóak egymáshoz, méghozzá úgy, hogy egy M középpontú, PQDE arányú középpontú nagyítás a DME háromszöget a PMQ háromszögbe viszi át. Ekkor ugyanis a két háromszög köré írt körét is ugyanilyen nyújtás viszi egymásba. Ismert, és könnyen belátható tétel, hogy ha a k kört egy, a körvonalon lévő M középpontú nagyítással transzformáljuk, akkor a k′ kép a k kört M-ben érinti, hiszen M a transzformáció során fixpont, más fixpont azonban nincs.
Tehát a továbbiakban azt látjuk be, hogy a PMQ és DEF háromszögek a fönt leírt módon hasonlóak. Ehhez vegyük észre, hogy csupán annyi szükséges, hogy az M, D, P illetve M, E, Q pontok egy egyenesen legyenek. Ekkor ugyanis nyilvánvalóan a két háromszög három oldala páronként párhuzamos: DE||BC könnyen igazolható, ha összevetjük a külső pontból húzott érintőszakaszok tételét a párhuzamos szelők tételének megfordításával, hiszen az előbbi szerint AD=AE, s mivel ABC egyenlő szárú, így AB=AC. A párhuzamos szelők tételének megfordítása szerint ha ABAD=ACAE, ami igaz, akkor DE||BC. Mivel pedig feltettük, hogy az M, D, P és M, E, Q pontok kollineárisak, így MD||MP és ME||MQ. Tehát a két háromszög hasonló. A hasonlóság aránya DEPQ, így MD=DEPQ⋅MP, hasonlóan ME=DEPQ⋅MQ, és így már könnyen látszik, hogy a fönt vizsgált transzformáció egymásba viszi a két háromszöget és a köré írt körüket is.
Összefoglalva az eddigieket: elegendő azt igazolnunk, hogy az M, D, P, valamint az M, E, Q pontok kollineárisak.
Most igazoljuk azt, hogy ha az ABC háromszög alapon fekvő szöge α, akkor DME∠=180°−α. Nyilván ADE∠=α, hiszen egyállású ABC∠-gel. Az ADE∠ a k körben a DE húrhoz tartozó érintő szárú kerületi szög. A kerületi szögek tétele miatt DKE∠=ADE∠=α. Az M pont a DE húr másik oldalán helyezkedik el, emiatt DME∠=180°−α
Azt fogjuk belátni, hogy PME∠=DME∠, ebből nyilván következik a bizonyítandó. Épp az imént bizonyítottuk be, hogy DME∠=180°−α, vagyis csak annyit kell látnunk, hogy PME∠=180°−α. Ez ekvivalens azzal, hogy a PMEC négyszög húrnégyszög, hiszen ECP∠=α.
Tehát azt fogjuk igazolni, hogy PMEC húrnégyszög. Ehhez az kell, hogy:
CPM∠+MEC∠=180°
Triviálisan CPM∠=KPM∠. Ha a KPM∠ szöget K középponttal 12 aránnyal kicsinyítjük, a kép éppen a KBF∠ lesz. A középpontos hasonlóság szögtartó, így KBF∠=KPM∠=CPM∠, vagyis elég azt látnunk, hogy:
KBF∠+MEC∠=180°
Nyilván ez ekvivalens a következővel:
KBF∠=MEA∠
Az MEA∠ szög a k körben az ME húrhoz tartozó érintő szárú kerületi szög, vagyis:
MEA∠=MDE∠
Összevetve a föntivel:
KBF∠=MDE∠
Ezt úgy fogjuk igazolni, hogy belátjuk: a két szög egyállású. Nyilván DE||BC triviális, csak a DM||BF szorul bizonyításra.
Ehhez néhány húrnégyszögre lesz szükségünk. A DFEA négyszögről fogjuk elsőként bebizonyítani, hogy húrnégyszög. Az AED háromszög köré írt kör valójában az AO szakasz Thalész-köre: hiszen az érintés miatt ODA∠=AEO∠=90°. Tehát csak annyit kell látnunk, hogy AFO∠=90°, amihez nyilván elegendő OFK∠=90°. Tükrözzük az OFK∠ szöget középpontosan K-ra! Ekkor F képe M lesz, K helyben marad, O képe pedig K′ lesz. A szögtartás miatt OFK∠=K′MK∠. Könnyen látszik, hogy K′, M és K mind a k kör pontjai, ráadásul KK′ egy átmérő a k körben, így Thalész tétele miatt K′MK∠=90°, amivel igazoltuk segédállításunkat.
Tehát DFEA húrnégyszög, emiatt DFE∠=180°−EAD∠=180°−(180°−2α)=2α. Mivel AD=AE, azért DFA∠=AFE∠=DFE∠2=α. Emiatt KFD∠=EFK∠=180°−α. Felhasználva, hogy DBK∠=KCE∠=α, kapjuk, hogy BKFD, valamint KCEF is húrnégyszög. Felírva az A pont BKFD köré írt körére vonatkozó hatványát:
AD⋅AB=AF⋅AK
Felírva az érintő és szelőszakaszok tételét az A pontra és a k körre:
AD2=AM⋅AK
AK=AD2AM
Ezt beírva a hatványra vonatkozó egyenletbe:
AD⋅AB=AF⋅AD2AM
Rendezve:
ABAD=AFAM
A párhuzamos szelők tételének megfordítása miatt így:
BF||MD
Éppen ezt akartuk látni. Nyilván teljesen analóg módon bizonyítjuk azt, hogy DME∠=DMQ∠, szimmetria okokból. Ezzel a bizonyítást befejeztük.
Németh Balázs (Budapesti Fazekas M . Gyak. Ált. Isk. és Gimn., 9. évf.)
Statisztika:
16 dolgozat érkezett. 6 pontot kapott: Andó Angelika, Cseh Kristóf, Csépai András, Fekete Panna, Glasznova Maja, Nagy-György Pál, Németh 123 Balázs, Schrettner Bálint, Schwarcz Tamás, Szebellédi Márton, Török Tímea, Williams Kada. 5 pontot kapott: Andi Gabriel Brojbeanu. 4 pontot kapott: 1 versenyző. 3 pontot kapott: 1 versenyző. 2 pontot kapott: 1 versenyző.
A KöMaL 2015. májusi matematika feladatai
|