Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A B. 5041. feladat (2019. szeptember)

B. 5041. Egy \(\displaystyle n \times n\)-es táblázat mezőire egy-egy valós számot írunk. Egy ilyen táblázatot nullnégyzetnek hívunk, ha bármely legalább \(\displaystyle 2 \times 2\)-es négyzet alakú részében (így magában az egész táblázatban is) az elemek összege 0 (az ábrán egy \(\displaystyle 3\times3\)-as példa látható).

2 -3 4
-4 5 -6
1 -2 3

Mekkora a lehető legnagyobb \(\displaystyle n\), amelyre van olyan \(\displaystyle n \times n\)-es nullnégyzet, amelynek nem minden mezőjén 0 áll?

(5 pont)

A beküldési határidő 2019. október 10-én LEJÁRT.


Megoldás. Először megmutatjuk, hogy \(\displaystyle n=7\) esetén már nincs nemtriviális nullnégyzet, majd \(\displaystyle n=6\) esetén adunk egy nemtriviális kitöltést.

Tekintsünk először egy \(\displaystyle 4 \times 4\)-es nullnégyzetet, és a mezőiben szereplő számokat jelöljük rendre \(\displaystyle a_{1,1}, a_{1,2}, a_{1,3}, a_{1,4}, a_{2,1}, ..., a_{4,4}\)-gyel.

\(\displaystyle a_{1,1}\) \(\displaystyle a_{1,2}\) \(\displaystyle a_{1,3}\) \(\displaystyle a_{1,4}\)
\(\displaystyle a_{2,1}\) \(\displaystyle a_{2,2}\) \(\displaystyle a_{2,3}\) \(\displaystyle a_{2,4}\)
\(\displaystyle a_{3,1}\) \(\displaystyle a_{3,2}\) \(\displaystyle a_{3,3}\) \(\displaystyle a_{3,4}\)
\(\displaystyle a_{4,1}\) \(\displaystyle a_{4,2}\) \(\displaystyle a_{4,3}\) \(\displaystyle a_{4,4}\)

Bevezetjük a következő jelölést: az \(\displaystyle a_{i,j}\) és az \(\displaystyle a_{i+k,j+k}\) sarokmezők által meghatározott nullnégyzetet az \(\displaystyle \left(\left( a_{i,j};a_{i+k,j+k} \right) \right)\) módon fogjuk jelölni.
Az \(\displaystyle \left(\left( a_{1,1};a_{3,3} \right) \right)\) \(\displaystyle 3 \times 3\)-as nullnégyzetnek az \(\displaystyle a_{2,2}, a_{2,3}, a_{3,2}, a_{3,3}\) mezők által meghatározott \(\displaystyle 2 \times 2\)-es nullnégyzet a része, emiatt a kimaradó 5 elem összege 0, azaz \(\displaystyle a_{1,1}+a_{1,2}+a_{1,3}+a_{2,1}+a_{3,1} = 0\).
Hasonlóan az \(\displaystyle \left(\left( a_{2,2};a_{4,4} \right) \right)\) \(\displaystyle 3 \times 3\)-as nullnégyzetnek is része az \(\displaystyle a_{2,2}, a_{2,3}, a_{3,2}, a_{3,3}\) mezők által meghatározott \(\displaystyle 2 \times 2\)-es nullnégyzet, azaz \(\displaystyle a_{4,2}+a_{4,3}+a_{4,4}+a_{2,4}+a_{3,4} = 0\).
Másfelől mivel a kiinduló \(\displaystyle 4 \times 4\)-es nullnégyzetünkben is 0 az elemek összege és az ebben a négyzetben szereplő számok pontosan a középső \(\displaystyle 2\times2\)-es nullnégyzet, a két "oldalt kimaradó" 5-5 nulla összegű elem, illetve \(\displaystyle a_{1,4}\) és \(\displaystyle a_{4,1}\), ezért \(\displaystyle a_{4,1} + a_{1,4} = 0\). Innen nyilvánvalóan következik, hogy egy legalább négy méretű nullnégyzetben az egymástól átlósan három távolságra lévő mezőpárok esetén ezen mezők számainak összege 0; azaz \(\displaystyle a_{i,j}+a_{i+3,j+3}=0\), illetve \(\displaystyle a_{i,j}+a_{i+3,j-3}=0\).
Nagyobb \(\displaystyle (k+1) \times (k+1)\)-es (\(\displaystyle k>3\)) nullnégyzetből kiindulva pontosan ugyanígy megmutatható, hogy az egymástól átlósan \(\displaystyle k\) távolságra lévő mezőpárok esetén ezen mezők számainak összege is 0; azaz \(\displaystyle a_{i,j}+a_{i+k,j+k}=0\), illetve \(\displaystyle a_{i,j}+a_{i+k,j-k}=0\).

Ezek után vizsgáljunk egy \(\displaystyle 5 \times 5\) méretű nullnégyzetet (a mezőket \(\displaystyle a_{1,1}\)-től \(\displaystyle a_{5,5}\)-ig jelöljük).
Az \(\displaystyle \left(\left( a_{3,3};a_{5,5} \right) \right)\), valamint az \(\displaystyle \left(\left( a_{4,4};a_{5,5} \right) \right)\) nullnégyzet volta miatt (az előzőekhez hasonlóan) a kimaradó 5 elem összegére: \(\displaystyle a_{3,3}+a_{3,4}+a_{3,5}+a_{4,3}+a_{5,3}=0\).
Másfelől a teljes \(\displaystyle 5 \times 5\)-ös nullnégyzetünk előáll az \(\displaystyle \left(\left( a_{1,1};a_{3,3} \right) \right)\), az \(\displaystyle \left(\left( a_{1,4};a_{2,5} \right) \right)\), a \(\displaystyle \left(\left( a_{4,1};a_{5,2} \right) \right)\) és a \(\displaystyle \left(\left( a_{4,4};a_{5,5} \right) \right)\) nullnégyzetek, valamint a négy kimaradó \(\displaystyle a_{3,4}, a_{3,5}, a_{4,3}, a_{5,3}\) mezők diszkrét uniójaként. Emiatt \(\displaystyle a_{3,4}+a_{3,5}+a_{4,3}+a_{5,3}=0\) és így \(\displaystyle a_{3,3}=0\), azaz egy \(\displaystyle 5 \times 5\)-ös nullnégyzet középső mezőjén csak 0 állhat.

Most már térjünk rá a \(\displaystyle 7 \times 7\)-es eset tárgyalására!
A \(\displaystyle 7\times 7\)-es nullnégyzet középső \(\displaystyle \left(\left( a_{3,3};a_{5,5} \right) \right)\) 9 mezője közül valamennyi egy megfelelő \(\displaystyle 5 \times 5\) méretű nullnégyzet középső mezője, azaz mindegyik helyen 0 áll.
Ezért a tőlük átlósan 3-ra lévő mezőkön is csak 0 állhat az \(\displaystyle a_{i,j}+a_{i+3,j+3}=0\), illetve \(\displaystyle a_{i,j}+a_{i+3,j-3}=0\) szabályok miatt; azaz a nagy nullnégyzet \(\displaystyle \left(\left( a_{1,1};a_{2,2} \right) \right)\)-es, \(\displaystyle \left(\left( a_{6,1};a_{7,2} \right) \right)\) -es, \(\displaystyle \left(\left( a_{1,6};a_{2,7} \right) \right)\)-es és \(\displaystyle \left(\left( a_{6,6};a_{7,7} \right) \right)\)-es részeiben szintén minden szám 0.
Innen \(\displaystyle a_{2,3}=a_{3,2}=a_{5,2}=a_{6,3}=a_{3,6}=a_{5,2}=a_{5,6}=a_{6,5}=0\), mert minden ilyen mező átlósan négy távolságra van az imént vizsgált \(\displaystyle 2\times2\) méretű csupa 0 számot tartalmazó nullnégyzet egy-egy mezőjétől. (Például az \(\displaystyle a_{1,2}=0\) mezőtől négy távol van az \(\displaystyle a_{1+4,2+4} = a_{5,6}\) mező).
A még nem tárgyalt mezők esetén pedig rendre mindegyik mezőhöz van olyan \(\displaystyle 2 \times 2\)-es méretű nullnégyzet, amelynek három már ismert eleme mind 0, azaz a kimaradó mezők is mind 0-k.

Vagyis nincs nemtriviális \(\displaystyle 7\times7\) méretű nullnégyzet.

A leírt bizonyítás lépéseit szemlélteti az alábbi ábra:

\(\displaystyle n=6\) esetre pedig adható példa:

Azaz legfelejebb \(\displaystyle 6 \times6\)-os méretben létezik nemtriviális nullnégyzet.


Statisztika:

A B. 5041. feladat értékelése még nem fejeződött be.


A KöMaL 2019. szeptemberi matematika feladatai