Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A P. 5032. feladat (2018. április)

P. 5032. Mekkora sebességgel lökődik vissza egy \(\displaystyle {}^{220}_{~86}\rm Rn\) atommag, miközben egy \(\displaystyle \alpha\)-részecskét bocsát ki? A radonizotóp tömege \(\displaystyle 220,011\,394\) u, a bomlás után visszamaradó polónium \(\displaystyle \big({}^{216}_{~84}\rm Po\big)\) tömege pedig \(\displaystyle 216,001\,915\) u.

Közli: Légrádi Imre, Sopron

(4 pont)

A beküldési határidő 2018. május 10-én LEJÁRT.


Megoldás. A folyamatban részt vevő izotópok (semleges) atomtömege (5 tizedesjegy pontossággal)

\(\displaystyle m_{\rm Rn}=220{,}011\,39~{\rm u};\qquad m_{\rm Po}=216{,}001\,91~{\rm u};\qquad m_{\rm He}=4{,}002\,60~{\rm u}. \)

A tömeghiány:

\(\displaystyle \Delta M=m_{\rm Rn}-m_{\rm Po}-m_{\rm He}=0{,}006\,88~{\rm u}.\)

Megjegyzés: A fenti atomtömeg-értékek tartalmazzák a semleges atomokban található elektronok tömegét is, ez azonban a tömegkülönbségből kiesik, hiszen a folyamatban részt vevő elektronok száma nem változik. Emiatt \(\displaystyle \Delta M\) megegyezik az atommagok tömegkülönbségével, tehát felhasználható a felszabaduló energia kiszámításánál is.

Vigyázat: Ha a héliumatom helyett az alfa-részecske \(\displaystyle m_{\alpha}=4{,}0015\,\rm u\) tömegével számoljuk a tömeghiányt, de a többi izotópnál a semleges atomok tömegét írjuk be a képletbe, a 3. tizedesjegyben, vagyis a legelső értékes jegyben már hibás eredményt kapunk.

A radon radioaktív izotópjának \(\displaystyle \alpha\)-bomlása során felszabaduló energia: \(\displaystyle \Delta E=\Delta M c^2\), ahol \(\displaystyle c\) a fénysebesség. Mivel ez az energia nagyságrendekkel kisebb, mint az \(\displaystyle \alpha\)-részecske kb. \(\displaystyle 4~{\rm u}\cdot c^2\) nyugalmi energiája, a bomlástermékek mozgási energiáját számíthatjuk a klasszikus (newtoni) fizika képleteinek felhasználásával:

\(\displaystyle \Delta E=\frac{1}{2}m_{\rm Po} v_{\rm Po} ^2+\frac{1}{2}m_\alpha v_\alpha ^2,\)

valamint

\(\displaystyle m_{\rm Po} v_{\rm Po}- m_\alpha v_\alpha=0.\)

Ezek szerint a bomlás után visszamaradó polónium atommag sebessége

\(\displaystyle v_{\rm Po}=c\sqrt{\frac{2\Delta M\cdot m_\alpha }{m_{\rm Po}\left( m_{\rm Po}+m_\alpha\right) }}\approx c\sqrt{\frac{2\cdot 0{,}006\,88\cdot 4 }{216\cdot 220}}=0{,}001\,08~c=323~\frac{\rm km}{\rm s}.\)


Statisztika:

16 dolgozat érkezett.
4 pontot kapott:Csire Roland, Morvai Orsolya, Ónodi Gergely.
3 pontot kapott:Édes Lili, Fekete Balázs Attila, Kolontári Péter, Molnár Mátyás, Pszota Máté, Tordai Tegze.
2 pontot kapott:3 versenyző.
0 pontot kapott:4 versenyző.

A KöMaL 2018. áprilisi fizika feladatai