![]() |
A P. 5032. feladat (2018. április) |
P. 5032. Mekkora sebességgel lökődik vissza egy 220 86Rn atommag, miközben egy α-részecskét bocsát ki? A radonizotóp tömege 220,011394 u, a bomlás után visszamaradó polónium (216 84Po) tömege pedig 216,001915 u.
Közli: Légrádi Imre, Sopron
(4 pont)
A beküldési határidő 2018. május 10-én LEJÁRT.
Megoldás. A folyamatban részt vevő izotópok (semleges) atomtömege (5 tizedesjegy pontossággal)
mRn=220,01139 u;mPo=216,00191 u;mHe=4,00260 u.
A tömeghiány:
ΔM=mRn−mPo−mHe=0,00688 u.
Megjegyzés: A fenti atomtömeg-értékek tartalmazzák a semleges atomokban található elektronok tömegét is, ez azonban a tömegkülönbségből kiesik, hiszen a folyamatban részt vevő elektronok száma nem változik. Emiatt ΔM megegyezik az atommagok tömegkülönbségével, tehát felhasználható a felszabaduló energia kiszámításánál is.
Vigyázat: Ha a héliumatom helyett az alfa-részecske mα=4,0015u tömegével számoljuk a tömeghiányt, de a többi izotópnál a semleges atomok tömegét írjuk be a képletbe, a 3. tizedesjegyben, vagyis a legelső értékes jegyben már hibás eredményt kapunk.
A radon radioaktív izotópjának α-bomlása során felszabaduló energia: ΔE=ΔMc2, ahol c a fénysebesség. Mivel ez az energia nagyságrendekkel kisebb, mint az α-részecske kb. 4 u⋅c2 nyugalmi energiája, a bomlástermékek mozgási energiáját számíthatjuk a klasszikus (newtoni) fizika képleteinek felhasználásával:
ΔE=12mPov2Po+12mαv2α,
valamint
mPovPo−mαvα=0.
Ezek szerint a bomlás után visszamaradó polónium atommag sebessége
vPo=c√2ΔM⋅mαmPo(mPo+mα)≈c√2⋅0,00688⋅4216⋅220=0,00108 c=323 kms.
Statisztika:
16 dolgozat érkezett. 4 pontot kapott: Csire Roland, Morvai Orsolya, Ónodi Gergely. 3 pontot kapott: Édes Lili, Fekete Balázs Attila, Kolontári Péter, Molnár Mátyás, Pszota Máté, Tordai Tegze. 2 pontot kapott: 3 versenyző. 0 pontot kapott: 4 versenyző.
A KöMaL 2018. áprilisi fizika feladatai
|