A P. 5125. feladat (2019. április) |
P. 5125. Egy \(\displaystyle \alpha=30^\circ\) hajlásszögű, súrlódó lejtő érintőlegesen csatlakozó, \(\displaystyle R=32\) cm sugarú hengerfelületben folytatódik az ábra szerint. A henger keresztmetszete a \(\displaystyle T\) talpponttól mérve háromnegyed körívet alkot. A hengerfelület ideálisan sima. A lejtőre helyezett \(\displaystyle r\) sugarú, \(\displaystyle m\) tömegű, homogén, tömör korongot lökésmentesen elengedjük. (A tapadási súrlódás elegendően nagy, a korong nem csúszik meg a lejtőn. A gördülő ellenállás elhanyagolható.)
\(\displaystyle a)\) Mekkora a korong sugara, ha az éppen átfér a hengerfelület alatt?
\(\displaystyle b)\) A talajtól mérve legalább milyen magasról kell indítani a korongot, hogy az függőleges irányú sebességgel érkezzen vissza a lejtőre?
\(\displaystyle c)\) Ebben az esetben mekkora sebességgel éri el a lejtőt?
Közli: Holics László, Budapest
(5 pont)
A beküldési határidő 2019. május 10-én LEJÁRT.
Megoldás. \(\displaystyle a)\) Az 1. ábráról leolvasható, hogy ha a korong éppen átfér a hengerfelület alatt, akkor
\(\displaystyle R=R\sin\alpha+2r,\)
vagyis
\(\displaystyle r=R \frac{1-\sin\alpha}{2} =\frac{R}{4}=8~\rm cm.\)
1. ábra
\(\displaystyle b)\) Legyen \(\displaystyle H\) a korong középpontjának magassága a vízszintes talajtól mérve az elengedés pillanatában. Itt a korong helyzeti energiája \(\displaystyle mgH\). A \(\displaystyle H\) magasságból induló korong a lejtőn gördül, a lejtő egyenes részének alján (ha ott a tömegközéppontjának sebessége \(\displaystyle v_0\))
\(\displaystyle E_1= \frac{1}{2}mv_0^2\)
transzlációs mozgási és
\(\displaystyle E_2= \frac{1}{2}\Theta \omega^2= \frac{1}{4}mv_0^2\)
forgási energiával rendelkezik. Az energiamegmaradás tétele szerint
\(\displaystyle mgH-mgR+mg(R-r)\cos\alpha =E_1+E_2.\)
A mozgás további részében a hengerfelület simasága miatt a forgási energia nem változik, ezért elegendő csak a transzlációs mozgás energiájával foglalkoznunk. A tömegközéppont \(\displaystyle R-r=0{,}24~\rm m\) sugarú körpályán mozog, és akkor nem válik el a körívtől annak legmagasabb pontjánál, ha az ottani \(\displaystyle v\) sebességére fennáll:
\(\displaystyle m\frac{v^2}{R-r}\ge mg.\)
A munkatétel szerint
\(\displaystyle m\frac{v^2}{2}=m\frac{v_0^2}{2}-mg(R-r)(1+\cos\alpha).\)
A fenti egyenletekből kapjuk, hogy
\(\displaystyle H\ge \frac{13}{4}R - \frac{9}{4}r + \frac{1}{2}(R-r)\,\cos\alpha=0{,}964~\rm m. \)
\(\displaystyle c)\) A hengerfelülettel érintkező korong tömegközéppontja a körpálya legmagasabb pontjánál
\(\displaystyle v=\sqrt{(R-r)g}\approx 1{,}53~\rm m/s\)
sebességgel mozog. Innen a körpálya végéig a tömegközéppont \(\displaystyle h_1\) távolságnyival kerül mélyebbre, majd függőleges hajítással mozogva a lejtőig további \(\displaystyle h_2\)-t süllyed. A munkatétel szerint a lejtőnek ütköző korong tömegközéppontjának sebessége
\(\displaystyle v_\text{ütk}=\sqrt{v^2+2g(h_1+h_2)}.\)
2. ábra
A 2. ábráról leolvasható, hogy
\(\displaystyle h_1=R-r=0{,}24~\rm m,\)
továbbá
\(\displaystyle 2r+r\sin\alpha=h_2\cos\alpha+r,\)
vagyis
\(\displaystyle h_2=\frac {1+\sin\alpha}{\cos\alpha}r\approx 0{,}14~\rm m,\)
és így a keresett sebesség: \(\displaystyle v_\text{ütk}\approx 3{,}13~\frac{\rm m}{\rm s}.\)
Statisztika:
44 dolgozat érkezett. 4 pontot kapott: Makovsky Mihály. 3 pontot kapott: 11 versenyző. 2 pontot kapott: 17 versenyző. 1 pontot kapott: 11 versenyző. 0 pontot kapott: 4 versenyző.
A KöMaL 2019. áprilisi fizika feladatai