![]() |
A P. 5216. feladat (2020. március) |
P. 5216. Egy függőlegesen álló hengeres tartályban egy súlyos dugattyú alatt n mol, T0 hőmérsékletű levegő van. A tartály és a dugattyú jó hőszigetelő, kívül vákuum van. A dugattyút lassan emelni kezdjük, majd amikor már W munkát végeztünk, hirtelen elengedjük. A dugattyú lengésbe jön, és idővel (a levegő belső súrlódása miatt) megáll.
Mekkora lesz a levegő hőmérséklete az új egyensúlyi helyzetben? Hogyan változik az eredmény, ha a dugattyút nem emeljük, hanem W munkavégzéssel lenyomjuk, majd hirtelen elengedjük?
A Kvant nyomán
(5 pont)
A beküldési határidő 2020. április 14-én LEJÁRT.
I. megoldás. Legyen a dugattyú súlya G, keresztmetszete A, az elzárt levegő térfogata kezdetben V0, a végállapotban pedig (a dugattyú mozgásának megállása után) a hőmérséklet T, a gáztérfogat pedig V.
Mivel a falak és a dugattyú jó hőszigetelő, a rendszer nem tud leadni hőt, és így az általunk végzett W munka a rendszer energiáját növeli. Ez az energianövekedés egyrészt a gáz belső energiájának
ΔEbelső=f2nRΔT=52nR(T−T0)
növekedését fedezi, másrészt a Δx=V−V0A magasságnyit megemelkedett dugattyú helyzeti energiájának
ΔEhelyzeti=GV−V0A
növekedését biztosítja:
W=ΔEbelső+ΔEhelyzeti.
Igaz továbbá, hogy a kezdeti állapotban is, és a végállapotban is a gáz nyomása: p=G/A (hiszen a dugattyú mechanikai egyensúlyban van). A gáztörvény alapján
pV0=nRT0,pV=nRT,
ahonnan
ΔEhelyzeti=nR(T−T0)
következik.
Ezek szerint az energia mérlegegyenlete így írható fel:
W=52nR(T−T0)+nR(T−T0)=72nR(T−T0),
és a levegő keresett hőmérséklete az új egyensúlyi helyzetben
T=T0+2W7nR.
Ez az eredmény független attól, hogy a W munkát a dugattyú lassú emelésével, vagy pedig lassú lenyomásával végeztük.
II. megoldás. A rendszeren végzett munka a teljes energia megváltozásával egyenlő, és nem függ attól, hogy milyen módon hajtottuk végre az energiaváltoztatást. Ha nem fejtünk ki erőt a dugattyúra, tehát semennyi munkát nem végzünk, ellenben Q=W hőt közlünk lassan a rendszerrel, az energiaviszonyok ugyanolyan mértékben változnak meg. A dugattyú állandó súlya miatt ez a folyamat izobár állapotváltozás, tehát
Q=W=ncmolp(T−T0),
ahonnan
W=72nR(T−T0),tehátT=T0+2W7nR.
Kihasználtuk, hogy a levegő (kétatomos gáz) állandó nyomáshoz tartozó mólhője cmolp=f+22R=72R.
Statisztika:
9 dolgozat érkezett. 5 pontot kapott: Bokor Endre, Fekete András Albert, Sas 202 Mór, Szabó 314 László, Toronyi András. 4 pontot kapott: Horváth 999 Anikó, Selmi Bálint. 2 pontot kapott: 1 versenyző. 1 pontot kapott: 1 versenyző.
A KöMaL 2020. márciusi fizika feladatai
|