A P. 5364. feladat (2021. december)

P. 5364. Sima, vízszintes, súrlódásmentes síkon nyugszik egy $\displaystyle R$ sugarú, $\displaystyle m$ tömegű félhenger, domború felével felfelé. A félhenger tetejéről nyugalmi helyzetből indul el súrlódás nélkül egy kis méretű, de ugyancsak $\displaystyle m$ tömegű test. Milyen hosszú utat tesz meg ez a test a félhengeren, mielőtt elválik tőle?

Közli: Szász Krisztián, Budapest

(5 pont)

A beküldési határidő 2022. január 17-én LEJÁRT.

Megoldás. Jellemezzük a kis testnek a félhengeren elfoglalt helyzetét a függőlegessel bezárt $\displaystyle \varphi$ szöggel, a félhengerhez viszonyított relatív sebességét az $\displaystyle \omega=\frac{\Delta \varphi}{\Delta t}$ szögsebességgel, a félhenger pillanatnyi sebességét pedig jelöljük $\displaystyle v$-vel (lásd az ábrát).

A laborrendszerben a kis test sebességének vízszintes komponense $\displaystyle u_1=v-R\omega\cos\varphi$, függőleges komponense $\displaystyle u_2=R\omega\sin\varphi$, a sebességének nagysága pedig

A rendszerre vízszintes irányban nem hat külső erő, ezért a vízszintes irányú impulzusa mindvégig nulla marad:

$\displaystyle mv+mu_1= mv+m(v-R\omega\cos\varphi)=0,$

azaz

Alkalmazhatjuk még a mechanikai energiamegmaradás törvényét:

Abban a pillanatban, amikor a kis test elválik a félhengertől, a közöttük ható nyomóerő éppen nullára csökken. A félhengerre ekkor nem hat vízszintes irányú erő, a gyorsulása tehát nulla. A félhengerhez rögzített koordináta-rendszer ekkor inerciarendszer, benne a Newton-féle mozgásegyenlet az eredeti alakjában érvényes. A kis testre az elválás pillanatában csak az $\displaystyle mg$ nehézségi erő hat, amelynek sugárirányú (radiális) komponense $\displaystyle mg\cos\varphi$. A sugárirányú gyorsulás $\displaystyle R\omega^2$, a mozgásegyenlet szerint tehát

Az (1)-(4) egyenletekből $\displaystyle v$, $\displaystyle u$ és $\displaystyle \omega$ kiküszöbölése után ezt kapjuk:

$\displaystyle \cos^3\varphi-6\cos\varphi+4=0.$

Ez az egyenlet az $\displaystyle x\equiv\cos\varphi$ változóra nézve harmadfokú:

$\displaystyle x^3-6x+4=0,$

aminek az egyik (számunkra érdektelen) gyöke: $\displaystyle x_1=2$.

$\displaystyle x^3-6x+4=(x-2)(x^2+2x-2)=0.$

A másik két gyök: $\displaystyle x_{2,3}=-1\pm\sqrt{3}.$ A $\displaystyle (0,1)$ intervallumba csak $\displaystyle x_2=\sqrt{3}-1\approx 0{,}73$ esik, ennek megfelelő szög: $\displaystyle \varphi=\arccos x_2\approx0{,}75$ radián.

A kis test tehát $\displaystyle s=R\varphi\approx \frac{3}{4}R$ hosszúságú utat tesz meg a félhengeren. (Ez természetesen nem egyezik meg a síklap koordináta-rendszerében megtett úttal, ez utóbbi kiszámítása lényegesen bonyolultabb lenne.)

Statisztika:

50 dolgozat érkezett.
5 pontot kapott:	Antalóczy Szabolcs, Bencz Benedek, Biebel Botond, Csapó Tamás, Czirók Tamás, Dóra Márton, Gábriel Tamás, Molnár Kristóf, Mozolai Bende Bruno, Nagy 456 Imre, Nemeskéri Dániel, Schmercz Blanka, Somlán Gellért, Toronyi András, Veszprémi Rebeka Barbara, Vincze Farkas Csongor.
4 pontot kapott:	Kürti Gergely.
3 pontot kapott:	17 versenyző.
2 pontot kapott:	2 versenyző.
1 pontot kapott:	1 versenyző.
0 pontot kapott:	7 versenyző.
Nem versenyszerű:	5 dolgozat.

A KöMaL 2021. decemberi fizika feladatai