Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A P. 5481. feladat (2023. április)

P. 5481. Egy jármű álló helyzetből indulva egyenletesen gyorsul. A jármű kerekének (egyik legszélső) \(\displaystyle P\) pontja induláskor éppen a talajtól legtávolabbi helyzetében van. Hányszorosára nő a \(\displaystyle P\) pont gyorsulásának nagysága a kerék \(\displaystyle n\) fordulata után?

Közli: Gnädig Péter, Vácduka

(4 pont)

A beküldési határidő 2023. május 15-én LEJÁRT.


Megoldás. Jelöljük a jármű gyorsulását \(\displaystyle a_0\)-lal, a kerekének sugarát \(\displaystyle R\)-rel. Ha bizonyos \(\displaystyle t\) idő alatt a kerék \(\displaystyle n\)-et fordul, az autó \(\displaystyle 2\pi nR\) utat tesz meg, fennáll tehát, hogy

\(\displaystyle (1)\)\(\displaystyle \frac{a_0}{2}t^2=2\pi nR. \)

A \(\displaystyle P\) pont \(\displaystyle n\) fordulat után ismét a talajtól legtávolabbi helyzetébe kerül, így az \(\displaystyle \boldsymbol a\) gyorsulása a vízszintes irányú \(\displaystyle a_1\) tangenciális és a függőleges irányú \(\displaystyle a_2\) centripetális gyorsulás vektori eredője, nagysága

\(\displaystyle (2)\)\(\displaystyle a=\sqrt{a_1^2+a_2^2}. \)

A kerék szöggyorsulása \(\displaystyle \beta=\frac{a_0}{R}\), a kerék tengelyének gyorsulása \(\displaystyle a_0\), az eredő vízszintes irányú gyorsulás tehát

\(\displaystyle (3)\)\(\displaystyle a_1=a_0+R\beta=2a_0. \)

(Ezt az eredményt úgy is megkaphatjuk, hogy észrevesszük: a kerék a talajjal érintkező pontja körül is \(\displaystyle \beta\) szöggyorsulással forog, a talajtól éppen \(\displaystyle 2R\) távol lévő \(\displaystyle P\) pont tangenciális gyorsulása tehát \(\displaystyle a_1=2R\cdot \beta=2a_0\).)

A függőleges irányú centripetális gyorsulás a kerék pillanatnyi szögsebességéből számolható ki:

\(\displaystyle \omega= \beta\,t=\frac{a_0}{R}t,\)

tehát

\(\displaystyle a_2=R\omega^2=\frac{a_0^2}{R}t^2.\)

Mivel (1) szerint \(\displaystyle t^2=4\pi nR/a_0,\) kapjuk, hogy

\(\displaystyle (4)\)\(\displaystyle a_2=4\pi n a_0.\)

(3) és (4)-et (2)-be helyettesítve kapjuk, hogy

\(\displaystyle a=2a_0\sqrt{1+(2\pi n)^2}.\)

A \(\displaystyle P\) pont gyorsulása induláskor \(\displaystyle 2a_0\), így a kérdéses növekedési faktor:

\(\displaystyle \frac{a}{2a_0}=\sqrt{1+(2\pi n)^2}.\)

(A megoldás során feltételeztük, hogy \(\displaystyle n\) egész szám. )


Statisztika:

35 dolgozat érkezett.
4 pontot kapott:Beke Bálint, Csilling Dániel, Csiszár András, Dancsák Dénes, Farkas Dorka Hanna, Halász Henrik, Kis Márton Tamás, Molnár Kristóf, Waldhauser Miklós.
3 pontot kapott:Bodré Zalán, Chrobák Gergő, Csornai-Metz Mátyás , Éliás Kristóf , Fajszi Karsa, Fehérvári Donát, Fülöp Benjámin, Klement Tamás, Kovács Barnabás, Kovács Kristóf , Nemeskéri Dániel, Schmercz Blanka, Tárnok Ede , Tomesz László Gergő.
2 pontot kapott:5 versenyző.
1 pontot kapott:2 versenyző.
0 pontot kapott:2 versenyző.
Nem versenyszerű:2 dolgozat.

A KöMaL 2023. áprilisi fizika feladatai