Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A P. 5555. feladat (2024. március)

P. 5555. Vízszintes, nem teljesen sima asztallapon nyugszik egy \(\displaystyle r\) sugarú korong. A síkon egy nagyobb, \(\displaystyle R=2r\) sugarú korong forgásmentesen csúszik úgy, hogy a középpontja a kis korong érintője mentén mozog. Mindkét korong ugyanabból az anyagból készült és a magasságuk is ugyanakkora.

A rugalmasnak tekinthető ütközés után a nagy korong a súrlódás miatt lelassul és \(\displaystyle d=5~\text{cm}\) út megtétele után megáll. Milyen irányban és milyen messzire jut el a kis korong az asztalon? A korongok közötti súrlódás elhanyagolható.

Közli: Holics László, Budapest

(4 pont)

A beküldési határidő 2024. április 15-én LEJÁRT.


Megoldás. Az ütközés nagyon rövid ideje alatt a külső erők (az asztallap és a korongok közötti súrlódás) hatása figyelmen kívül hagyható, vagyis a két korongból álló rendszer zártnak tekinthető. Az ütközés során a teljes mozgásmennyiség (impulzus) vektora állandó marad. Az ütközés rugalmas, így a korongok összes mozgási energiája sem változik meg. A korongok közötti súrlódás elhanyagolható, emiatt a korongok nem jöhetnek forgásba, vagyis a mozgási energia tisztán a transzlációs mozgásból származik.

Jelöljük a nagyobb korong ütközés előtti sebességvektorát \(\displaystyle \boldsymbol{v}_0\)-lal. Ha a kis korong tömege \(\displaystyle m\), akkor a megadott feltételek miatt a nagyobb korong tömege nyilván \(\displaystyle 4m\) lesz. Az ütközés pillanatában (lásd az 1. ábrát) a korongok \(\displaystyle P\) és \(\displaystyle Q\) középpontjára illeszkedő egyenesnek a nagyobb korong kezdeti mozgásirányával bezárt szöge:

\(\displaystyle (1)\)\(\displaystyle \varphi=\arcsin\frac{r}{R+r}=\arcsin\frac{1}{3}=19{,}5^\circ.\)


1. ábra

Az ütközés során a két korong között egy nagyon rövid ideig tartó, nagyon nagy \(\displaystyle \boldsymbol{F}(t)\) erő lép fel, ami a kezdetben álló kis korongot \(\displaystyle P\rightarrow Q\) irányba valamekkora \(\displaystyle \boldsymbol{u}\) sebességgel meglöki. Eközben a nagy korong sebessége \(\displaystyle \boldsymbol{v}\)-re változik (2. ábra). A kis korong az ütközés előtt állt, így \(\displaystyle \boldsymbol{u}\) iránya nyilván megegyezik \(\displaystyle \boldsymbol{F}\) irányával.


2. ábra

Az ábrán látható koordináta-rendszerben az impulzusmegmaradás törvénye szerint

\(\displaystyle 4mv_0=4mv_x+mu\cos\varphi,\)

\(\displaystyle 0=4mv_y-mu\sin\varphi,\)

vagyis

\(\displaystyle (2)\)\(\displaystyle v_x=v_0-\frac{u\cos\varphi}{4},\)
\(\displaystyle (3)\)\(\displaystyle v_y=-\frac{u\sin\varphi}{4}.\)

Az energiamegmaradás törvényét alkalmazva felírhatjuk, hogy

\(\displaystyle (4)\)\(\displaystyle \frac{1}{2}(4m)v_0^2=\frac{1}{2}(4m)\left(v_x^2+v_y^2\right)+\frac{1}{2}mu^2.\)

(2)-t és (3)-t (4)-be helyettesítve az \(\displaystyle u\) sebességnagyságra egy hiányos másodfokú egyenletet kapunk, aminek az egyik (számunkra érdektelen) megoldása \(\displaystyle u=0\), a másik gyöke pedig

\(\displaystyle (5)\)\(\displaystyle u=\frac{8}{5}v_0\cos\varphi=1{,}51\,v_0.\)

(2), (3) és (5) felhasználásával a korongok sebességkomponensei:

\(\displaystyle u_x=u\cos\varphi=1{,}42\,v_0,\)

\(\displaystyle u_y=-u\sin\varphi=-0{,}50\,v_0,\)

\(\displaystyle v_x=0{,}64\,v_0,\)

\(\displaystyle v_y=0{,}13\,v_0.\)

Az ütközés után a nagy korong sebességnagyságának négyzete:

\(\displaystyle v^2=v_x^2+v_y^2=0{,}43\,v_0^2,\)

a kis korongé pedig

\(\displaystyle u^2=u_x^2+u_y^2=2{,}28\,v_0^2.\)

Az asztallapon csúszó korongok az asztallal való súrlódásuk miatt ugyanolyan ütemben egyenletesen lassulva mozognak, a megállásukig megtett útjuk a kezdősebességük négyzetével arányos. Ennek megfelelően a kisebb korong

\(\displaystyle d=\frac{u^2}{v^2}\cdot \text{5 cm}=26{,}5\,\mathrm{cm}\)

út megtétele után áll meg.

A nagy korong az eredeti mozgásirányához képes

\(\displaystyle \alpha=\arctg\frac{v_y}{v_x}=11{,}1^\circ\)

szögben ,,balra'' térül el, a kis korong elmozdulásának iránya pedig ,,jobbra''

\(\displaystyle \beta=\arctg\frac{\vert u_y\vert}{u_x}=\varphi=19{,}5^\circ\)

a nagyobb korong kezdeti mozgásirányához viszonyítva.


Statisztika:

30 dolgozat érkezett.
4 pontot kapott:Bélteki Teó, Csapó András, Csiszár András, Csóka Péter, Czirják Márton Pál, Dobos Anita, Gyerő Soma, Hegedüs Márk, Szabó Donát, Zádori Gellért, Zólomy Csanád Zsolt.
3 pontot kapott:Hornok Máté, Kiss 131 Adorján Timon, Magyar Zsófia, Sütő Áron, Vágó Botond.
2 pontot kapott:1 versenyző.
1 pontot kapott:6 versenyző.
0 pontot kapott:3 versenyző.

A KöMaL 2024. márciusi fizika feladatai